Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

615. országos ülés 1896. megjegyzését illeti, — a melylyel a kérdést talán egy kissé komikus színben szerette volna feltűntetni, — hogy a belügyminiszter árjelentésének indokolása szerint ha az egyesítés kimondatik, akkor a komáromi várerődhöz tartozó csillag- és igmándi erődök is Komárom területéhez esatoltattak volna, mert hiszen a jelentésben hivatkozás történik erre: hát, bocsánatot kérek, de azt hiszem, hogy ez a felfogás, ez az állítás szintén abszolúte nem áll; nem pedig azért, mert az egyesítés révén Komáromhoz más, mint Új Szőny községe a maga közigazgatásilag hozzátartozó határával nem csatolható. Ez csak indokolású! hozatott fel. A tévedés onnan eredhetett, hogy úgy a csillag-sáncz, műit az igmándi erőd tényleg a komáromi várnak kiegészítő részét képezi, és mint ilyennek a komáromi várparancsnoknak katonai kormányzata alatt állanak. Az érintkezés tehát mindenesetre könnyebb lesz, ha a komáromi várerődhöz tartozó külerődök is Komárom város területéhez fognak tartozni, melyeknek egyik legfontosabb] a ii monostori erőd. Miután Polónyi Géza képviselő úr maga az egyesítés mellett szóló érvekkel szemben ellenérveket nem hozott fel; miután Komárom város közönsége is, Új-Szöny község túlnyomó többsége is, néhány ember kivételével, az egyesítés szükségéről, hasznosságáról, hosszú tapasztalat útján meg van győződve; miután erre nézve az illetékes tényezők; mind Új-Szőny, mind pedig Komáromváros, valamint Komárom megye közönsége majdnem egyhangúlag már döntöttek: én kérem, hogy ezen alapon méltóztassék a t. belügyminiszter úr jelentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Kivan még valaki szólani? Perczel Dezső belügyminiszter: Ha a t. ház megengedi, én is kívánok néhány szóval reflektálni azokra, a miket Polónyi Géza képviselő űr e jelentésre nézve elmondott és nézetemet az általa benyújtott határozati javaslatra nézve szintén jelezni. Mindenekelőtt téves Polónyi Géza képviselő úr azon állítása, melyet beszéde elején tett, hogy az előbbi kormány károsnak tartotta ÚjSzöny község egyesítését Komárom sz. kir. várossal. Hogy őt erről meggyőzzem, valamint arról is felvilágosítsam, hogy az a körülmény, mely formai tekintetben általa felhozatott, mint egyedüli érv, a melyre az ő határozati javaslatát voltaképen alapítani lehetne, értem e legalitás szempontját, hogy tudniillik a járási főtisztviselő elnökölt a község képviselő testülete azon ülésén, egyszerűen utalok arra, hogy ez már res Judittá s ezt azon időben hagyta jóvá a belügyminisztérium, midőn még nem én voltam szerencsés a belügyi kormányzat élén állani, tudniillik 1894. augusztus hó 18-án. (Felkiáltámájus 1-én, pénteken. 387 sok a szélső baloldalon: Mivel indokolta?) Ha akkor én lettem volna a belügyminiszter, ép így határozhattam volna. De miután felhozatott, hogy az előbbi kormány nem helyeselte az egyesítést, szükségesnek tartom, hogy ennek meggyengítésére itt e házban a határozatot indokaival együtt felolvassam, (Halljuk! Halljuk!) mert ebből először látni méltóztatik, hogy az illető szolgabíró elnöklését az arra hivatott törvényhatóság is helyesnek tartotta, (Felkiáltások a szélső baloldalon: A tőrvény!) másodszor az azon határozat ellen felebbezés folytán a belügyminisztérium is jóvá hagyta. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Milyen indokokból?) A belügyminisztérium 68875. számú határozata a következőképen szól (olvassa) : »Komárom vármegye közönségének. A folyó évi május hó 31-én és folytatva tartott közgyűlésben 86. szám alatt hozott határozatot Kun Miklós és társai új-szőnyi lakosok felebbezése folytán felülvizsgálván, a határozat azon részét, melylyel Új Szőny község képviselőtestületének, a községnek Komárom sz. kir. várossal való egyesítése kérdésében 1894. évi február 14-én a gesztesi járás főszolgabírójának elnöklete alatt tartott ülése törvényesen megalakultnak és az ülésben hozott határozatok érvényeseknek nyilváníttattak, indokainál fogva helybenhagyom« ; . . . Polónyi Géza: Melyek az indokok? Perczel Dezső belügyminiszter (olvassa):... »a határozat azon részét pedig, melylyel a vármegye közönsége beleegyezését adta ahhoz, hogy Új-Szöny község Komárom sz. kir. várossal egyesíttessék és Komárom vármegye területéből kikebeleztessék, érintetlenül hagyom, mert a beleegyezés nyilvánítása vagy annak megtagadása a vármegye közönségének saját akarati elhatározásától függő oly belügye, mely a dolog természeténél fogva felebbezés tárgyául nem is szolgálhat.« T. ház! Én azt hiszem, itt a főkérdés az, hogy az illető két törvényhatóság, valamint a sz. kir. város és a község miként gondolkozik. A község képviselő testülete oly óriási többséggel, a mely nemcsak fej szerint, de adó szerint is messze, de messze túlhaladja azt a többséget, melyet a törvény e tekintetben megkíván, a sz. kir. város pedig egyhangúlag elfogadta, kívánatosnak jelezte magára nézve az egyesítést; (Mozgás a szélső baloldalon.) a törvényhatóságok szintén: így Komárom vármegye, a mely pedig legmérvadóbb a kérdés megítélésére, Új-Szőny községnek épen oly vitális érdekéül tekintette, sőt talán még inkább, mint Komárom sz. kir. város érdekéül, az egyesítést. így állván a dolog, s az ügy 1894. óta húzódván és azóta ismételten számos küldöttség járván nálam, mely magában is a lakosság több4y