Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-612

376 612. országos illés 1896. április '28-án, kedden. Én a Lueger kérdést úgy hoztam fel, mint példát, hogy egy nem jó, nem teljesen jogosiilt, nem teljesen igazságos, a czivilizácziónak nem megfelelő ügy mellett is férfias bátorsággal kitartani sikerre vezet, tehát Magyarországnak saját évszázados jogai mellett való kitartó küzdelme, ha a nemzet tudja egyesíteni akaratát és kellő erélyt fejt ki, szintén sikerre fog jutni. Hanem ha felszólalok, nem ezért teszem, hanem azért, mert a miniszterelnök azon érdemet követelte a kormánynak, hogy ők megvédelmezték a monarehia egységét. (Derültség bálfelöl.) Kérdem a t. háztól, mi az a monarchia? Hol van az az" egységes monarchia? Mert én tudok egy területet és egy államot, melyet úgy hívnak, hogy Ausztria; és tudok egy terűletet és egy államot, melyet úgy hívnak, hogy Magyarország. De egységes monarchiát nem ismelék. Azt tudom, hogy két állam koronája egy személy fejére van téve; de hogy itt egy egységes monarchia volna, arról nem tudok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt hirdették a Bacliok, hirdették a Schmerlingek és ezt hirdetik tudatlan magyarok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezzel, t. ház, meg van adva a magyarázata egyúttal annak, a mit a t. miniszterelnök úr nem tud megérteni, hogy az ellenzék miért támadja a kormányt. Azért támadja ezt a kor mányt, mert midőn Ausztriával a uagy kiegyezési megalkuvások tornájába megy, akkor azt kiabálja oda az ellenzék, a mit Toldy Miklós kiálltott oda azoknak, a kik Magyarország czimerét méltatlanul és jogtalanul felvették : »Máskor pedig a szent jelnek, ha erőtök nem felel meg, mondom, békét hagyjatok.« (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Felteszem már most a kérdést, először a törvényjavaslatra. Meszlény Lajos (a jobbóldal felé); No most jön a ti dolgotok ! (Zajos derültség a szélső baloldalon.) Elnök: A beadott két indítványt, miután mindkettő azt tartalmazza, hogy a törvényjavaslat ne fogadtassék el, ellenindítványnak tekintem, és abban az esetben, ha a törvényjavaslat elfogadtatott általánosságban, ezen két ellenindítvány elesik. Most kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapján elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a bal- és ssélsö baloldalon. Hoch! Hoch! Élénk éljenzés jobbfelöl.) Többség. A költségvetési javaslat általánosságban elfogadtatott. Kossuth Ferencz és Ugron Gábor határozati javaslatait a ház mellőzte. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa): Törvényjavaslat az 1896. évi állami költségvetésről. Hévizy János jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Ugron Gábor t. képviselőtársam igen helyesen figyelmeztetett arra az inkorrekt, sőt olyan helyről elmondva, veszélyes közjogi kitételre, a melyet a miniszterelnök úr használt, midőn a monarchia egységéről beszélt. Én azt vártam volna, hogy a t. miniszterelnök úr erre a hibára figyelmeztetve lévén, a t. házat felvilágosítja vagy legalább, annyit mond a t. háznak, hogy ezt a kifejezést csak nyelvbotlásból használta. Erre a rektifikáczióra szerintem igen nagy szükség van, mert évszázadoknak története tanít minket arra, hogy illetékes és hivatalos helyről használt helytelen kifejezések is elégségesek voltak, hogy azok, a kik Magyarország közjogi és állami önállósága ellen időnként feltámadtak, — és nem tudjuk, nem fognak-e feltámadni újra — ilyen, magyar illetékes helyről használt helytelen kifejezésekre támaszkodva, Magyarország jogainak, Magyarország közjogi állásának teljességét tagadásba és kétségbe vonják. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső bálolalon.) Én tehát újra felszólítom az igen t. miniszterelnök urat, legyen szíves e tekintetben nyilatkozni, legyen szíves elvenni élét, legyen szíves elvenni minden tovább ebből levonandó következtetését ezen helytelen közjogi kifejezésnek, melyet használt. (Élénk helyeslés a bál- és szélső báloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn azt a kifejezést használtam: »a monarehia egysége«, azt gondolom, hogyha czélzatosan nem akarják félremagyarázni azt, a mit mondottam, nem érthettem egyebet, mint azt, hogy a magyar állam egyfelől és túlfelől az osztrák állam — mondjuk így — (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: így kell mondani! Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) különkülön államot képezitek, esetleg egy monarchiát azonban; (Zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon. Miért esetleg?) t. ház, az uralkodóház egységénél fogva (Egy hang a szélső baloldalon : Ez sem áll!) a pragmatica sauctió alapján a korona Magyarországon annak a fején lévén, ki egyszersmind az osztrák tartományoknak is uralkodója; van tehát egy monarchikus egység, a mely egység alatt általában nem érthető az, hogy az egységes állam, — használtam e kifejezést, mely a mindennapi közéletben használtatik, (Zaj a szélső baloldalon ) mely kifejezés talán közjogilag bírálat tárgyát képezi, •—• azt fejezne ki, hogy itt oly valami egység van, mely a magyar állam törvényeiben biztosított önállóságát, és függetlenségét korlátozza. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök. Maga a ezíin ellen kifogás nem tétetett, a czím tehát elfogadtatott.