Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

609. országos ülés 1896. április 28-én, csütörtökén. §05 honvédség előtt, az egész ellenzék ellen, sőt szimplicziter a ház ellenében. Ennek következtében nem vagyok abban a helyzetben, hogy a mentelmi bizottságnak ha­tározati javaslatát elfogadjam, és a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadás végett: (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Mondja ki a képviselőház, hogy a hon­védelmi miniszter kérdéses rendelete a képvi­selőház egy részének országgyűlési mííködését illetéktelenül bírálja ; e rendelet az ellenzéknek, sőt az egész képviselőháznak országgyűlési mű­ködésére vonatkozólag megsértését képezi, ez a rendelet tehát a mentelmi jogba ütközik és a képviselőház mindezek folytán a honvédelmi mi­niszternek eme rendeletét helyteleníti.« (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! A szólásszabadság és a mentelmi jog az alkotmányos garancziáknak egyik legfontosabbika. Attól függ az alkotmány sorsa, hogy meddig szabad szólanunk, meddig vannak biztonságban a felszólalók véleményük szabad nyilvánításában. Azon országok, melyek az alkotmányt magasan tartják, e részben a legszigorúbb módon járnak el. Nem lesz feles­leges, (Halljuk! Halljuk!) hogy felhívjam a t. képviselőháznak figyelmét az angol képviselő­háznak 1733. április 12-én egyhangúlag hozott és ma is követett következő határozatára. (Hall­juk! Halljuk/ Olvassa:) »A ház valamely tagjának oly tettleges vagy szóbeli megbántása vagy fenyegetése, mely a közben történik, midőn a háznak illető tagja a parlamenti épületbe megy, vagy onnét vissza­tér, vagy a mely a képviselőnek parlamenti működésére vonatkozik, a parlament jogainak nyilvánvaló és veszélyes megsértését képezi és súlyos bűntettnek tekintendő.« A mi parlamenti gyakorlatunk nekünk oly szigorú eljárásra nem ád módot, hogy mi az illetőt ide a ház elé idézzük és itt megbüntessük ; de a ház igenis megteheti, hogy az ilyet rosz­szalja. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezt legalább is meg kell tennünk, — mert meg­tehetjük, — ha nem akarjuk azon kincseket, melyeket alkotmányos szabadságunk biztosítá­sára elődeink gyűjtöttek, tékozló fiúk módjára szétszórni. »A mivé a nemzet alkotmányát az életben teszi, az az alkotmányának tulajdon­képeni tartalma.« Én azt kívánom, hogy a mi alkotmányunk biztosítékait a maguk teljes ép­ségében tartsuk fenn, közöttük a szólásszabad­ságot és a mentelmi jogot is. Azért ajánlom a határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra. (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. KéPVH NAPLÓ. 1892—97. XXXII. KÖTET. (Szünet után.) Elnök-' Az ülést újra megnyitom. Illyés Bálint jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy Hodossy igen t. képviselőtársammal ebben az esetben egy véleményben nem lehetek. Az én szerény véleményem szerint, jelen esetben a mentelmi jognak megsértése semmi körülmények közt, még azon esetben sem, ha a hovédelmi miniszter úr meg nem jelenik és azt a korrekt nyilatkozatot nem teszi, nem fordult volna elő. Hanem igenis, t. ház, a ház szuverenitásának megsértését látom és pedig oly súlyos megsértését, hogy én a bizottságban is a miniszter úr ezen tiszti parancsa miatt, miután azt vissza nem vonta, helytelenítést indítványoztam. Sajnos azonban, a bizottságban a nemzeti pártnak, s az Ugron-pártnak t. képviselői leszavaztak és én magam maradtam. Nohát, t. ház, én igazságos akarok lenni és én magam részéről nem tartom ezen tiszti parancsot olyan csekélységnek, a melyen olyan könnyen átsiklani lehetni. De nézzük a kérdést a maga valójában. Hodossy Imre t. képviselőtársam igen szépen, igen hosszasan iparkodott kimutatni, hogy jelen esetben a mentelmi jog megsértése is fenforog. Az én szerény nézetem szerint erről szó sem lehet, mert a mentelmi jog ma már a tudomá­nyos világban úgy lett elfogadva, hogy az csak két esetben fordulhat elő. Az egyik eset: ha a képviselőnek szólásszabadsága alteráltatik, a másik eset az, ha bármi indokból az ő személye bírói vagy hatósági felelősségre vonatik és a felelősségre vonásban politikai zaklatás van. Más körülmények között a mentelmi jog sérelme elő nem fordulhat, mert én nem osztom azt a nézetet sem, a mely — elismerem — jogos is t lehet és a felett vitatkozni is lehet, hogy a mentelmi jog a ház joga, a mint azt a men­telmi bizottság igen t. elnöke is vitatja, de én ezt az álláspontot sem fogadhatom el, ezt per­horreszkálom; én a mentelmi jogot személyes természetűnek tartom. Ily körülmények közt, véleményem szerint, vagy ha Chorin t. elnök úr véleményét fogadnám is el, a mentelmi jogot a tiszti parancsban megsértve egyáltalában nem látom. Ugyanezért én Hodossy Imre t. kép­viselőtársam indítványa ellenében a mentelmi bizottságban beadott indítványomat újitom meg és kérem, hogy a t. ház azt elfogadni méltóz­tassék. Indítványom így szól: »Határozati ja­vaslat. Mondja ki a képviselőház, hogy a hon­védelmi miniszternek 1896. márczius 22-én ki­adott tiszti parancsát helyteleníti.* Elnök: Kíván még valaki szólani a tárgyhoz? Illyés Bálint jegyző: Ugron Gábor! 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom