Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

298 609. országos illés 1896. április 23-á.n, csütörtökön. búzát szállított, azon vád azonban, hogy ő abszolúte nem szállított teljesen valótlannak bizonyult. Konstatálva van az elővizsgálati iratokból az is, hogy ő a szövetkezettel szem­ben nem valami jelentékeny, de háromezer és egynehány száz forinttal adós. (Ralijuk! Halljuk !) A bizottság abban a véleményben van, hogy miután az ilyen természetű vádakkal szem­ben szükséges a képviselő urnak magát tisz­táznia, és egyáltalában nem lehet megállapítani azt, hogy a felelősséggel nem tartozik: a ház ez esetben Papp Elek képvhelő urnak mentelmi jogát íüggeszsze fel. Kérem, méltóztassék a bizottság indítvá­nyát elfogadni. Elnök: Kíván e tárgyhoz valaki szólani? (Senki sem!) Senkisem kívánván, felteszem a kérdést : elfogadja-e a ház a bizottság jelen­tését, igen vagy nem? (Igen!) A ház a bizott­ság jelentését és indítványát elfogadta. Következik Sierbán Miklós képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 1093.) Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! A fogarasi kir. járásbíróság, mint büntető hatóság Sierbán Miklós képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alap­ján. Sierbán Miklós képviselő úr Jankovieh Bélát, Fogaras város nagyközség főbíráját egy bizo­nyos Gririg Vilmos-féle söresarnok helyiségei­ben minden ok nélkül hátúiról megtámadta, arezúl ütötte és oly testi sértést ejtett rajta, a mely 7 — 8 napi gyógyulást vett igénybe. Ezen fellépése által további közcsend elleni ki­hágást követett el. Ezen indokból Jankovieh Béla ellene feljelentést tett és az illető szolga­bíró is kéri a képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. Á bizottság a bemutatott elsőbirósági ira­tokban magának a cselekménynek elkövetését illetőleg elegendő bizonyítékot talált s miután illetékes hatóság kéri a mentelmi jog felfüg­gesztését, ajánlja a t. háznak, hogy Sierbán Mik­lós képviselő úrnak mentelmi jogát ez alka lommal felfüggeszteni méltóztassék. Kérem, méltóztassék a bizottság véleményét elfogadni (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök*. T. ház! Sierbán Miklós kéri, hogy a ház előtt nyilatkozhassék. A mi szabályaink, t. ház, expresse nem intézkednek olyan esetről, hogy a képviselő saját ügyében felszólalhasson, de van a házszabályoknak a kérvényekre nézve rendelkezése,a 197. §., amely azt mondja, hogy ha a ház valamelyik tagja, mini folyamodó ál­tal vagy érdekében adatik be kérvény, az en­nek tárgyalása alatt sem a bizottságban, sem az ülésben jelen nem lehet. De ugyan ez a sza­bály megengedi neki, hogy védelmét mind a bi­zottságban, mind a ház előtt szóval vagy írás­ban előadhatja. Én tehát azon nézeten vagyok. (Halljuk! Halljuk!) hogy helyes ezt alkalmazni a mentelmi ügyekre is, (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) hogy az illető képviselő felszólalhat és védelmét előadhatja, de a tárgyalásban és ta­nácskozásban nem vehet részt, és nem lehet je­len. (Helyeslés.) Azt gondolom, ez a helyes eljá­rás. (Általános helyeslés.) Ennélfogva Sierbán Mik­lós képviselő úrnak ezzel a korlátozással meg­adom a szót. (Halljuk] Halljuk l) Sierbán Miklós: T. ház ! Minthogy a men­telmi bizottság tárgyalásainál nem lehettem jelen a mentelmi bizottság véleményem szerint egyoldalúan itélt, bátor leszek a t. ház előtt az én mentelmi ügyemre vonatkozólag előadni a tényállást. (Hall­juk ! Halljuk!) Egyszersmind kijelentem, hogy jelen felszólalásomban nem akarom arra kérni a t. házat, hogy ne függessze fel mentelmi jogo­mat, mert ezt a t. ház bölcs belátására bizom, hanem azért szólalok fel, mert ezzel tartozom úgy egyéni reputáeziómnak, mint a ház méltó­ságának. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A köztem és a fogarasmegyei főbíró Jankovieh Béla közt fenforgó ügy motívuma nem azon mo­tívumok közt keresendő, a melyekből rendesen a becsületbeli ügyek kiindulnak, hanem igenis keresendő ama hajszában, mely mindjárt válasz­tásom után a főispán részéről megindíttatott és melynek utolsó fázisa volt a köztem és a főbíró közti ügy és merem mondani t. ház, hogy ezen hajszának szálai kiindulnak a főispántól és ha a főispán szavainak hitelt lehet adni, azt mond­hatnám, a miniszterelnöki palotából. Mert, t. ház, a fogarasvármegyei főispán minden alkalommal és mindenütt azzal dicsekszik, hogy neki utasí­tásai vannak a kormánytól, hogy mindent meg­tegyen ellenem. Sajnálom, hogy nincs itt a mi­niszterelnök úr, hogy válaszolhatna nekem, hogy mi igaz ebben, mi nem, mert ezzel elejét lehetne venni a szóbeszédaek. Az ellenem indított hajsza, t. ház, mindjárt inegvála^ztatásom után nyilvánult, midőn válasz­tásomat, jóllehet az a legtisztább volt, kérvény­nyel megtámadták, bizalmatlansági szavazatokat gyűjtöttek ellenem a nélkül, hogy az azt alá­írók az én választó kerületembe tartoznának és a szabadelvű párt előtt nem kevesebbel, mint hazaárulással vádoltak és midőn elmentem a fo­garasmegyei szabadelvű párt elnökéhez, hogy megkérdjem, hogy mik a vádpontok, a szabad­1 elvű párt elnöke azt mondta, hogy jöjjek csü­törtökön, ez keddi napon volt és midőn azután csütörtökön elmentem hozzá, azt mondta, hogy nem adhatja ki, mert elhatározták, hogy nem adják ki és már elküldték. Erre feljöttem Buda­pestre, elmentem b. Podmaniczky Frigyes kép­viselő úrhoz, a szabadelvű párt elnökéhez és

Next

/
Oldalképek
Tartalom