Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-609

(>09. országos ülés 1896. április 23-én, csütörtökön. 291 Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én a csongrádi állapotokat sem közvetve, sem közvetlen tapasztalatból nem ismerem. (Halljuk! Halljuk!) A mi a csongrádi állapotok felől nyilvánosságra jutott, arról én csak a sajtóból értesülök, de a sajtóból való értesüléseim alapján két dolgot a magam részéről minden körülmények között konstatálhatok. Az egyik az, hogy itt egy hajsza folyik Sima Ferencz képviselő úrral szemben. Jogosúlt-e az vagy nem, azt nem tudom: de a hajsza folyik, a melyben két tényező szerepel állandóan: az egyik Sima Ferencz úr, a másik a hatóság. A mi bizonyos továbbá másodsorban, az az, hogy ezen hajszának a megnyilatkozásában Sima Ferencz úrnak olyan ténykedéseivel szemben fordulnak elő jelenségek, a melyeket ő mint képviselő teljesít. Helyes-e Sima Ferencz úr eljárása. vagy nem: ezt én nem vizsgálom ; e felett én ítéletet nem mondok, de a ki a sajtót objektív figyelemmel kíséri, az láthatta és láthatja azt, hogy ebben a perzekuczióban egyfelől a képviselő és az ő ténykedései, másfelől pedig a csongrádmegyei hatóságok szereplése fordul elő. Ily körülmények között, t. ház, objektíve tekintve a dolgot, mégis csak lehetetlen, hogy azt ne lássa az ember, hogy itt egy képviselő az ő kötelességének teljesítésében,—a mely hogy helyes-e vagy nem, az rám nem tartozik, — találkozik olyan eljárással, a melyre most felhívom a közfigyelmet és a mely igazán nagyon csodálatos, a csongrádi állapotokra vonatkozólag pedig nagyon szánalmas és szomorú. Ily körülmények között azt gondolom, t. ház, hogyha ezen ügyben objektive kívánunk eljárni, ha ez ügyben a képviselői eljárásában intimidálni vagy intimidáltatni engedni nem akarunk, más eljárást nem követhetünk, mint azt, hogy a mentelmi jogot ne függesszük fel. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) E szempontból csatlakozom Ugron Gábor t. barátom nézetéhez. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Chorin Ferencz: T. ház! Sajnálom, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam, ki a házban Sima Ferencz úr mentelmi jogsérelmét bejelentette volt, kit tehát a házszabályok értelmében az indítványnál fogva a bizottságban megilletett a felszólalás, többszöri felhívás daczára a bizottság előtt nem jelent meg, és így a bizottság nélkülözvén az '(,, valamint az érdekelt képviselőnek, Sima Ferencz úrnak felvilágosításait, ki többszöri megidézés daczára szintén nem jelent meg, kizárólag az előtte fekvő tényállásból meríthette meggyőződését. Ha a t. képviselő úr azt hitte, hogy a Sima képviselő úr ellen'intézett orvtámadás és Sima képviselő úr képviselői működése között bárminő összefüggés konstatálható, neki, illetve Sima képviselő úrnak kötelessége lett volna a szükséges felvilágosítást nyújteni, bennünket tájékoztatni, nem pedig itt menydörögni és kötelesség-mulasztást vetni szemünkre. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget. Halljnk! Halljuk! Egy hang a szélső baloldalon : Csavarás!) Határozottan visszautasítom ezen kifejezést. (Zaj.) Méltóztassék objektive meghallgatni és dönteni a kérdésben. A bizottság mit konstatálhatott? A bizottság az előtte fekvő tényállás alapján konstatált kettőt: Egy orvtámadást Sima képviselő társunk ellen intézve egy szolgabíró által és konstatált egy közönséges bűncselekményt, mely annak útja és rendje szerint a bíróság előtt elintézve lett. Azt méltóztatnak tudni, hogy a képviselőnek, mint magánszemélynek személybiztonsága, testi és vagyoni épsége ellen elkövetett sértések és támadások a közönséges büntető törvénykönyv oltalma alatt áll s hogy a képviselőt a mentelmi jog különös oltalma csak akkor illeti meg, ha beigazolható vagy legalább valószínűsíthető, hogy a képviselő szólásszabadsága, működése ellen intéztetik, hatósági vagy magánszemély által e támadás. Az iratok, melyek előttünk feküdtek, a tanúvallomások, magának Sima Ferencz képviselő úrnak vallomása semminemű támpontot nem nyújtottak arra nézve, melyből legtávolabbról lehetne következtetni, hogy az elkövetett támadásnak indoka Sima képviselő urnak a házban követett magatartása volt. Igen helyesen méltóztatnak megjegyezni, hogy a megyei életben felmerült viszályok kifolyása volt azon orvtámadás, melyet egy szolgabíró Sima képviselő úr ellen elkövetett. Ily viszonyok között egyáltalán nem lehet a bizottságnak szemére lobbantani azt, hogy a mentelmi jogot nem ismerné, és nem lehet mondani, hogy Sima képviselő úrnak személyi biztonsága képviselői hivatása gyakorlásában támadtatott meg. Miután itt egyetlenegy ténykörülmény, állítás vagy jelenség sem merült fel, mely legtávolabbról igazolta volmi, hogy a szolgabíró orvtámadása és az illető képviselő úr hivatásának a házban mikénti teljesítése közt összefüggés van, a bizottság egyebet nem tehetett, mint jelenteni a háznak, hogy a mentelmi jog szempontjából további intézkedésre szükség egyáltalán nincs. Magától értetődik, hogy tiltakoznom kell ellene és egyáltalán nem helyeselhetem a képviselő úr ellen intézett orvtámadást, mert ez egy közönséges bűncselekmény, mely a bíróság által lesz elítélendő. A mi pedig az illető szolgabíró ellen indított fegyelmi eljárást illeti, az nem tartozik reánk. Természetes dolog, t. 37*