Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-580

42 580. országos ülés 18&6. m&rczlus 10-én, kedden. tátott tegnap, midőn a statisztikai adatokat feltárta és a börzebíróságot megvédelmezte, nem tüntette fel akkor is, a mikor egy magyar alkotmányos kérdésről van szó! (Helyeslés a sssélsö baloldalon.) És most elérkeztem a börzebirósághoz, (Halljuk!) Mondhatom, hogy a t. miniszter úr ugyancsak meglepett erre vonatkozó tegnapi kijelentésével, de ugyancsak meglepte bizonyára Dániel Ernő miniszter t. kollégáját is. Mert a t. miniszter úr ezt mondta: »Ilyen körülmények között, t. ház, minthogy a magam tapasztalásából is tudom, hogy ez a bíróság a magyar igazságszolgáltatásnak rossz szolgálatot nem tesz, egyelőre ezt háborgatni nem szándékozom; nem zárkózom el azonban attól, hogy, ha majd az általános perrendtartás intézkedéseit fogjuk mérlegelni, akkor esetleg,* — tehát csak esetleg, — »a hatáskör és a bírósági szervezet tekintetében némi módosításkat fogok indítványozni*. De bocsánatot kérek, a magyar törvényhozás e részben már messzebbre van, mint a t. miniszter úr. Méltóztatott utána nézni, hogy mennyire vannak az előkészületi munkálatok a kereskedelmi és a földmívelésügyi minisztériumban ? (Zaj a szélső baloldalon.) Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a t. miniszter úr e kérdésben teljesen tájékozatlan (Úgy van! a szélső baloldalon.) nemcsak arról, miként áll e kérdés Európában, hanem teljes tájékozatlanságot mutat e kérdés tekintetében Magyarországra nézve is! (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mi a börzebíróság kérdését már a kereskedelmi büdzsénél tárgyaltuk s erre nézve érdekes kijelentést is kaptunk Dániel miniszter úrtól. Hát kérem, mi történt? A t. miniszter úr tegnap előállott egy általunk nagyra becsült úrnak, a jogszolgáltatás magasrangú funkcziónáriusának jelentésével, a kit a t. miniszter ár felkért, hogy neki bizalmas jelentést tegyen és ezt a jelentést itt végig felolvasta. Első sorban ez a metódus az, mely ellen nekem, mint a parlament tagjának, óvást kell emelnem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 'A t. miniszter nrak számtalanszor mondják, hogy nem helyeselhető az, ha olyanokat, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy magukat itt a házban védelmezzék, itt megtámadnak. Ennélfogva nem helyeselhető az sem parlamenti szempontból, ha a t. miniszter úr a bíróság egyik tagját, miután őt megbízta azzal, hogy neki bizonyos adatokra vonatkozólag tájékoztatás czéljából jelentést tegyen, egy általunk nagyra becsült férfiút, (FelMáltások a szélső baloldalon: Nagy Ödön !) Nagy Ödönt, a kereskedelmi és váltótörvényszék elnökét idehozza jelentésével a parlament elé. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy azonban e jelentés és a t. miniszter úr felfogása annyira nem közeledik ahhoz a kérdéshez, mely Magyarországon akuttá tette a börzebíróság reformját, ennélfogva én ezen jelentésre érdemleges megjegyzést tenni nem fogok . . . Polónyi Géza: Majd teszek én! VisOntai Soma: Mit modott e jelentés révén a t. miniszter úr ? Elmondotta, hogy megbízta kereskedelmi és váltótörvényszék elnökét, a ki megvizsgálta a börzebíróságot, azután jeletést tett neki, s azt mondja, hogy nincsen semmiféle adat arra nézve, hogy a börzebíróság az ő illetékességi körét még kitágítani óhajtaná. Ez az egyik; a második pedig az, hogy a tőzsde választott bírósága azért szükséges, mert ha ezt megfosztanék azon ügyek halmazától, ez nagyobb terhet hárítana az állami bíróságra, de különben is a kereskedőnél a rövid és gyors jogszolgáltatás a fő. De nem erről volt szó eddig, nem a jogszolgáltatás formájáról volt szó, nem arról, hogy az illetékességet a börzebíróság kitágítani óhajtja-e, vagy sem, hanem arról, hogy az az illetékességi és hatáskör, a melyet a törvény már eddig is biztosit a börzebíróságnak s azon ügyeknek a természete, a melyeket az állami bíróság a maga eljárásából kizár s a melyek, — erre nem figyelt a miniszter úr, — ott elbírálás alá kerülnek, eltérők az állami bíróságoknál elbírálandó ügyektől, azok a differencziális ügyletek, a melyek oda kerülnek, (Igaz! Úgy van! a szélső balfelöl.) azok a pusztítások, a melyeket a börzejáték okoz és a melyeket a börzebíróság kénytelen szankczionálni: ezek azok, a mikről Magyarországon és Európában szó van. (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) Mik lehetnek azok az igen jó tapasztalatok, a melyeket a miniszter úr a börzebíróság tekintetében tett ? Én azoknak az uraknak becsületes törekvése iránt semmiféle kételyt támasztani nem akarok; meg vagyok győződve, hogy azok az urak, a kik a börzebíróságban a bírói tisztet gyakorolják, legjobb meggyőződésük szerint igyekeznek igazságot szolgáltatni. De mik hát azok az ügyek, a melyek ott elbírálás alá kerülnek s kik azok, a kik ott helyet foglalnak a bíróságban és milyen az az irány, a mely ez ellen fordul? Először is az a panasz merül fel, hogy ott olyanok bíráskodnak, a kik az épen elítélés alá kerülő ügyekhez hasonló ügyekkel való szakis iparszeríí foglalkozásuk miatt a legjobb akaratuk mellett sem képesek teljes objektivitásukat megőrizni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mi történt Bécsben? (Halljuk! Halljuk!) Ott sokkal kedvezőbb a helyzet, mert a börzebíróság ott nem bír oly tág hatáskörrel; a t. miniszter úr is jól tudja, hogy ott a legfőbb