Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-579

579. országos ülés 1896. má^czius 9-én, hétfőn. SE tényleges birtoknak és hogy ezek egymással harczban állanak. Belátta ennek tarthatatlan voltát az igazságügyi kormány már előbb, és azért alkottatott meg 1886-ban, illetőleg 1888-ban a betétszerkesztési törvény. Igaz, hogy ezen törvény útján telekkönyveink rendbehozatala kissé hosszú időre van kitolva, mert az eljárás lassú. Lassúvá teszi különösen az, hogy összeköttetésbe van hozva a kataszterrel; a kataszter elkészítése pedig sok akadályba ütközik és az egyszerre nagyobb mértékben való elkészítés az államkincstárra súlyos terhet róna. E munkálat tulajdonképen az 1890. évben lett megkezdve, a betétszerkesztés tekintetében nagyobb mérvben, és azóta a betétek elkészültek 446 községben, folyamatban vannak ma 179 községben, összesen tehát 625 azon községek száma, a melyekben már részint rendezve vannak, részint rövid idő alatt rendbe fognak jönni. Miután az igazságügyi kormány belátta, hogy ezen az úton telekkönyvi rendezéshez nagyon hamar nem fogunk jutni, 1892-ben egy újabb törvényjavaslatot terjesztett elő és ennek alapján a törvény megalkottatott a telekkönyvek kiigazításáról a tényleges birtoklás alapján. Hanem ezzel a törvénynyel is úgy járunk, mint általában a telekkönyvekkel vagyunk: hogy a törvény jótékonyságának igénybe vétele iránt közönségünk, népünk nagyon apathikusan viseli magát, az első évben nem több mint 6 község kérte a telekkönyvnek ezen úton való kiigazítását. Az igazságügyi kormány indítatva érezte magát a közigazgatási hatóságok útján felhívni a községeket, hogy nagyobb mérvben vegyék igénybe ezen intézkedést ; azóta jobban megindult ez irányban a munka. A telekkönyv-kiigazítás kapcsolatban lévén a telekkönyvi átalakítással és ma mégis akkép áll a dolog, hogy a telekkönyv-kiigazítási eljárás be van fejezve 172 községben és folyamatban van 121 községben; tehát a betétszerkesztés és kiigazítás útján körülbelül 950 községben rövid idő alatt rendezve lesz a telekkönyv. A kormány gondoskodott még egy harmadik törvényhozási intézkedésről, mely e bajon segíteni hivatva van: a hagyatéki eljárásba behozatott a kötelező hagyatéki eljárás; ha bizonyos idő alatt a felek nem kérik, a hagyaték kötelezően tárgyaltatik. (Helyeslés.) Ettől várok igen sok sikert, mert minden egyes haláleset alkalmával egy, vagy több telekkönyv rendbe fog jönni. Ezen három törvény összehatásából és a magam részéről ezen törvényeknek adminisztratív úton sürgős végrehajtásából és mindennemű ide tartozó intézkedés megtételéből remélem, hogy aránylag nem olyan hosszá idő alatt telekkönyveink rendbe fognak jönni. Büntető jogszolgáltatásunk terén is némi javulásokat jelezhetek. Az ügyviteli szabályok megalkotása folytán a büntető pereknek külső formája, felszerelése szabatosabbá, egyöntetűbbé válván, a felsőbb bíróságoknak ez által igen jó szolgálatot tettünk ; mert a míg az elsőfokú bíróságnál szóbeli tárgyalás útján hozatik az ítélet, addig a felsőbbfoknnál irásbelileg; ezekre nézve tehát a perek rendesebb kiállítása és szabályos formája mindenesetre előnyösebb. Fontosabb azonban a vizsgálóbírói intézményeknek az eredménye. Ezen intézmény folytán a vizsgálatok ma pontosabbak és megbízhatóbbak, a mi ismét a felsőbb bíróságoknál igen jó szolgálatot tesz, melyeknek a tényállás megállapítása tekintetében a megbízható és pontos vizsgálat keresztülvitele megbecsülhetetlen. Igen jelentékeny eredményt mutat fel a vizsgálóbírói intézmény az állampolgárok személyes szabadsága tekintetében is; mert mig azelőtt a megelőző években 25—40 ezer, sőt volt rá eset, hogy a régibb időben 48 ezer között ingadozott a vizsgálati foglyok száma, az utóbbi években, 1893-ban 15 ezer volt, 1894-ben pedig a 12 ezerét alig haladta meg. A büntető perek menetéről természetesen nagyon sok jót nem mondhatok. E tekintetben a baj magában abban a rendszerben van, a mely ma fennáll, hogy tudniillik, az "első bíróságnál szóbeli a tárgyalás, míg a másodbiróságnál az iratok alapján történik az Ítélkezés. Ettől a rendszertől minél előbb szabadulni kell, a hogy ez refolmáltassék, arra nézve az igazságügyi kormány megtett mindent; azért tartottam én különösen sürgősen behozandónak a büntető perrendtartást, s ez alkalommal is azt a kérést intézem a t. házhoz, méltóztassék módot és alkalmat adni, ha máskép nem lehet, soron kívül is arra, hogy e törvény minél előbb megalkotfcassék, mert addig én büntető igazságszolgáitatásunkat rendbe nem hozhatom. (Általános helyeslés.) Még egy örvendetes jelenséget kell a büntető jogszolgáltatás terén konstalálnoüi, (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy a büntető törvény életbelépte óta az elitéltek száma fokozatosan mindig nagyobb mértékben apad. De mint mindennek, úgy ennek is van árnyoldala, mert egyúttal az a szomorú jelenség is mutatkozik, hogy a fiatal bűnösök száma gyarapodik. Ez az adat ismét arra utal bennünket, hogy javító-intézeteinket szaporítsuk és fejleszszük. Ez idő szerint három ilyen van: Kolozsvárott, Aszódon és Székesfehérvárott ; legközelebb szándékozom egyet felállítani Magyarország felső részen és egyet az alsó részen, aránylagosan felosztva; annál is inkább, mert a rendelkezésemre álló statisztikai adatok alapján állíthatom, hogy ez