Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-589

258 589. országos filés 189fi. márczins 20-án, pénteken. nyelmíí visszaélést. (Elénk helyeslés a hal és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Szemem előtt lebeg a nyitrai választás. (Halljuk! Halljuk!) A nép jámbor, istenfélő, türelmes, a vidék nyugodt, a rendet misem háborgatja. De a püspököket, a káptalant, a papokat megrendszabályozni, a szegény népet megkínozni, megfélemlíteni kell, Értesíttetik a katonai hatóság, hogy a nép rendkívül fel van izgatva, a zavargások és forrongások elkerülhetlenek, rögtöni intézkedés szükséges. A katonai hatóság ezen értesítésnek hitelt adni kénytelen és vezényel Nyitrára egy gyalogezredet, egy vagy két lovas századot, Nyitrán pedig állomásol egy honvéd gyalogezred és összpontosítva van egy csapat csendőrség, így majdnem egy dandárt alkuimáznak Nyitrán a választás biztosítására. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Ha hasonló erőt fognak alkalmazni az általános választásoknál is, akkor Európának egész hadseregét kell mozgósítani, sőt még az sem lesz elég, Menelik királytól kell kölcsön kérni a katonáit. (Élénk derültség a balés szélső haloldalon.) S mi lett a vége? Az amúgy is szegény lakosság tetemes kiadásokkal terheltetett, a katonaság 8—10 napig rendes foglalkozásától, a rövid szolgálati idő mellett annyira szükséges gyakorlatoktól el lett vonva, csakis azért, hogy láthassa az a katona, miként kínoznak meg egy szerencsétlen, jámbor népet, mely zsoltárokat énekel, de önvédelmére még egy pipaszárat sem emel, (Derültség halfelöl.) s hogy hazatérve állomáshelyére, ott a laktanyában a felett álmélkodjék, hogy az alkotmányos Magyarországon miként koboztatik el polgári joga és személyes szabadsága atyjának, testvéreinek, rokonainak. (Igaz! Úgy van! halfélöl.) T. ház! A jövő háborúja nemcsak a hadseregek, hanem a népek mérkőzése lesz. Csak az a hadsereg lesz képes eredményeket felmutatni, melyet a nép összes anyagi és erkölcsi erejével támogatni hajlandó! (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső báloldalon.) Azért kell, hogy a nép a hadsereget tisztelje, benne bízzék, hozzá'ragaszkodjék és támogatására minden áldozatra képes legyen. De, hogyha ez a nép ama tudatra ébred, hogy a közös hadsereg, hol fiai szolgálnak, nem érdekének védője, hanem jogainak eltiprója, akkor ez a rokonszenv könnyen, ha nem is gyűlöletté, de legalább közönbösséggé válhatik, és a közönbösség az áldozatkészségtől tartózkodni fog. (Igaz! Úgy van! bálfelöl.) Most vegyük szemügyre, hogy miként lett maga a karhatalom felhasználva. Nézetem szerint teljesen szabályellenesen; (Halljuk! Halljuk!) a csapatok egy részét a szabadban, esőben, viharban és fagyban összpontosított ellenzéki választók körülkerítésére használták föl, egy részét pedig szakaszokra osztva az ntczák elzárására. Ezen szakaszok mellé ismét egészen szabályellenesen éretlen mhanczok lettek beosztva és a tisztek úgyszólván ezen suhanczok rendelkezése alá bocsáttattak. Ezen intézkedés szintén szabályellenes és alkalmas arra, hogy a tisztnek becsületérzését mélyen sértse és tekintélyét a legénység előtt aláássa. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Most jön egy komikus operettszerű jelenet. (Halljuk! Halljuk!) Az utczák el vannak zárva; a lakosság minden személyes szabadságtól megfosztva, a házakba van konszignálva, az eső szakad, a rosszul kavicsolt út sikamlós; és egy élő lény nem látható. És most harsog a kürtszó ; végig vágtat egy huszárszázad az utezán és keresi az ellenséget a levegőben. (Derültség a báloldalon.) Nemsokára rá, mindig szakadó esőben, — ismét hangzik a trombitaszó; és jön a város tűzoltósága fecskendőkkel; ezek képviselik az ágyút. (Derültség a baloldalon.) Hát kérem, ilyen ízetlen komédiákba ne vonjuk bele a mi derék hadseregünket. (Igaz! Ügy van ! balfelöl.) Kérem a t. kormányt, hogy jövőben a karhatalom kirendelésénél óvatosabb legyen. Méltóztassék elhinni, hogy ha nem erőszakoskodnak, az egész Felvidéken a választásokat egy szál katonaság nélkül meg lehet ej'teni a nélkül, hogy a legkisebb rendzavarás történnék. Hátha bejön ide két-három néppárti képviselő, az csak nem öli még meg a parlamentet és az országot? (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Sokkal nagyobb kár az ilyen erőszakoskodás, mert minden ily választás reakcziót szül az országban és a néppárt erejét csak fokozza és neveli. Ezekben elmondottam azt, a mit elmondani óhajtottam. Még csak a sajtóbiróságokkal akarok röviden foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) a mennyiben katonai személyek bizonyos kényes ügyeket gyakran ezen bíróságok eldöntésére bizni kénytelenek. Én őszintén megvallom, ezen bíróságokkal szemben a legcsekélyebb bizalommal sem viseltetem és eljárásukat nem helyeselhetem. Az államügyész oly büntettet, mint az uralkodóház egy tagjának megsértése, elévülni enged. A vallás elleni izgatás bűntettét pedig hivatalból nem üldözi, a nélkül, hogy ezért bárki által is felelősségre vonassák. Egy liberális újságíró, a ki az aradi tisztikart a legbecsmérlőbb módon inzultálta és minden alap nélkül oly aljas tett elkövetésével vádolta, a melyre egy katona képtelen, fel lett mentve. Ellenben két tiszteletreméltó publiczista e háznak köztiszteletben álló tagjai azért, mert a korrupczió ellen sikraszálltak, oly férfiú panaszára, kit leleplezéseik nem is érintettek, a ki