Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-588
588. országos ülés 1896. márczius 19-én, csütörtökön. 249 kell alakítani, vagy egy újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe, vagy betétbe kell átvinni. Ehhez a bejegyzéshez a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezése nem szükséges. A kölcsön, ennek kamatja és törlesztési járadéka, a 17. §. értelmében fizetendő kezelési díj, az esetleges késedelmi kamat, a behajtási költség s a kölcsön erejéig kibocsátható kötvévények értékesítéséből esetleg származó árfolyam veszteség (15. §. negyedik bekezdése), az illető szőlőbirtokon fekvő oly terhet képez, mely birói árverés esetében a szőlődézsma, úrbéri, és más hasontermészeíű váltsággal azonos elbánásban részesül (1881: LX. tcz. 184. §-a, 189. §-a a e) pontja és utolsó bekezdése).« Kérem a "t. házat, hogy a 12. §-t ezen új szövegezésében méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Ha szólani seukisem kíván, szavazással fogjuk a kérdést eldönteni. A törvényjavaslat eredeti szövegével szemben áll a földművelésügyi miniszter úr által előterjesztett javaslat, ennélfogva első sorban kérdem, méltózfaíik-e a törvényjavaslatot eredeti szövegében fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A ház többsége nem fogadja el. Most kérem azokat, a kik a 12, §-t a földművelésügyi miniszter úr által előterjesztett szövegben fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Az ház többsége elfogadja. Következik a 13. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 13. §-t) .Szily Pongrácz előadó! Szily Pongrácz előadó: T. ház! A 13. §. első bekezdése a »kezelési köítségjárulékok« kifejezését használja. Miután a 17. §., mely a kezelési díjakról szól, a »kezelési díjak« kifejezést használja, kérném a t, házat, hogy itt is költségjárulékok helyett > kezelési díjak« kifejezést méltóztassék használni. Illyés Bálint jegyző (olvassa) .- »A 13. §. első bekezdésében előforduló »kezelési költségjárulékok* helyett »kezelési díjak* teendők.« Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 13. § öt azon irályi módosítással, melyet az előadó úr előterjesztett, igen vagy nem? (Igen!) A ház elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa a 14. §-t). Elnök: Észrevétel nem lévén, elfogadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa a 15. §-t). Illyés Bálint jegyző: Atzél Péter! Atzél Péter: T. ház! I^gy látszik, hogy módosítványaimmaí szerencsém nincs, mért a t. ház egyiket a másik után leszavazza. Előre tudom, hogy ezen módosítványomnial is úgy járok, de ne vegyék rossz néven, ha a javaslat KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXI, KÖTET* iránti érdeklődésből ixjra felszólalok. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Három tényező szerepel e törvényjavaslatban. Az egyik az állam, a másik a kölcsönadó bank, a harmadik pedig az adós. A mint a törvényjavaslat szellemét nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a teher kizárólag az adóson nyugszik, míg ellenben a haszonban úgy az intézet, mint az állam is részesül. Nézzük, hogyan állunk ezen adósság kamatjaival. Több számítást hallottam e tekintetben; én nem tabellákból, hanem saját magam csekély mathematikai tudományából csináltam a számadást; ha hibáztam, ne tessék rossz néven venni. Fizetendő mindenekelőtt miden 100 forint után 50 krajczár kezelési díj. A tartalékalapba, melyet az állam kirendel, számítva a járadékot és a kamatot: 12 forint 66 krajczár. Ez tehát 100 forintnál 1 forint 60 krajczár. Az évi törlesztés a banknak 12 forint 66 krajczár, vagyis évenként 14 forint 76 krajczár. Vegyünk fel egy holdra 500 forintot, már pedig a rekonstrukcziót 500 forinttal teljesíteni lehetetlen. Én ezelőtt kilencz esztendővel nyújtottam be épen abban a tekintetben, hogy egy bank létesíttessék, az országos gazdasági egylethez egy memorandumot, melyben kimutattam, hogy egy katasztrális holdnak rekonstrukcziója az 5-ik évben 1150 forintba kerül. De vegyük, hogy 500 forintba kerül egy holdnak rekonstrukcziója. E szerint lesz a quótája évenként 73 frt 80 kr. Ebből a 73 frt 80 krból kezelési költségre és tartalékalapra 10 frt 50 kr. megy; vagyis 16 százaléka az évi kamatnak és járadéknak. Hát, t, ház, én azt Íriszein, nem túlságos a kérésem, ha azt mondom, hogy méltóztassék ezt a tartalékalapot és kezelési költség-díjat elejteni. Mert mi az a tartalék-alap díja? Ez tulaj donképen egy illúzió. Mert ezt az adósnak vissza akarják fizetni. Igen, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy én tőkésítsek, hogy én tőkét csinálhassak. Hát mire való ez ? Ha az állam maga a saját szakálára létesíti ezt a tartalékalapot, nem veszít semmit, vagy nagyon keveset; mert ha maga-magának csinálja, a helyett, hogy nekem adja a tartalékalapot, magának fizeti vissza. És így vagyunk kérem a kezelési költséggel is. Ezek azok az indokok, a miért én annál is inkább várom az államtól, mert hiszen az állam épen a szőlők rekonstruálása irányában igen szűkkeblű. Határozottan kimondom, szűkkeblű az adó dolgában, a fővárosban 30 esztendei adómentességet ad, minekünk alig ad tíz esztendőt. Tehát a tizedik esztendőben már meg van csinálva az adó-alap, a mely neki jövedelmez. Ezért a következő módosítványt ajánlom a t. háznak elfogadásra. Vagy tessék a 15. §-t egészen ki•á-i
