Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-588
236 588. országos ülés 1896. márczins 19-éu, csütörtökön,, fele azon intézkedéseknek, melyekre Magyarország szőlőművelésének és szőlőművelő népének szüksége van. Szükséges az is, hogy a megtermett szőlőből bor czélszertíen állíttassák elő és az a bor ezé]szerűen kezeltessék. Czélszerü pinczegazdasághoz pedig a szegény nép és az apró birtokososztály kellő szakértelemmel nem bír, segédeszközökkel sem rendelkezik, ezeket csak szövetkezetek utján szerezheti be és szövetkezetek útján tud azon eszközök birtokába jutni, hogy a borokat helyesen és czélszerűen kezelhesse. Minthogy a törvényjavaslat a kölesönvevőkre egyetemleges felelősséget és szavatosságot is hárít, annál inkább szükséges az, hogy pinczeeg) letek állíttassanak fel, melyekbe a rekonstruált szőlők vidékei csoportosuljanak, a saját termelt boraikat, ott azon pinczeegyleteknek ezélszertíen épített és felszerelt pinczéibe elhelyezhessék, annál is inkább, mert ezzel az a bor értékében növekedni fog. De ha nem képesek a borokat kellő áron és a maga idején könnyen értékesíteni, mivel egy szövetkezet kezében lesznek ezen bormenynyiségek, azok hitelnek képezhetik az alapját és a nélkül, hogy a nép elpocsékolná a borokat, képes lesz azon törlesztési összegeket, a melyek a kölcsön fedezésére szükségesek, beszerezni. Ez okból vagyok bátor az 1. §-hoz egy toldalékot indítványozni, mint új d) pontot, a mely a következőleg hangzik: »A felújított szőlők vidékein mozdítsa elő a pinczeegyletek felállítását, esetleg segélyezze is azokat.« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Illyés Bálint jegyző: Erreth János! Erreth János: T. ház! Meg vagyok győződve, hogy a t. miniszter urat a legjobb szándék hatja át, hogy mindazt, mit hangoztatott, megvalósítani, a javaslat hézagait és hiányait annak végrehajtásánál pótolni és kijavítani akarja is, de a midőn ezt készséggel bevallom, ki kell fejeznem azt is, hogy az én igénytelen nézetem szerint egy ily nagy mű létesítésére, mint a minő elpusztult szőlőink regenerácziója, egy bármily lelkesedés és ügyszeretettől áthatott ember akaratereje önmagában — még ha az miniszter is — garancziáúl nem szolgálhat, hanem a kitűzött czél sikeres megvalósításának zálogát egyedül abban találhatjuk, hogy az intézményileg is legyen biztosítva. (Helyeslés halfelöl.) A baj gyökeres orvoslása évek hosszú sorozatán át kifejtendő lelkiismeretes és lankadatlan munkásságot veend igénybe a legkedvezőbb esetben is s minket senki sem biztosíthat arra nézve, hogy a mű befejeztéig a t. miniszter úr őszintén elismert ügyszeretete és buzgalma őrködend az ország e részbeni igényei sikeres kielégítése felett, de nincs, ki biztosítékot nyújthatna arra nézve sem, hogy hasonló jóakarattal leend esetleg az ő utódja is szőlőink regenerácziója iránt. Biztosítékunk csak törvény lehet. (Úgy van! a baloldalon.) A javaslat hézagainak pótlását, hiányainak kijavítását magában a törvény szövegében lehet csak és kell eszközölnünk. Mi miniszteri ígéretekben meg nem nyugodhatunk, megnyugodnunk nem szabad. Közel húsz éve, hogy a filloxera pusztítja szőleinket, feljajdultak a községek s törvényhatóságok, felszólalt és sürgette az e részben szükségessé vált intézkedések haladéktalan foganatba vételét úgyszólván évenkiut e teremben az ellenzék. S mind ennek mégis mi volt az eredménye? Többé-kevésbbé rózsás Ígéretek a kormányok részéről s a baj tovaterjedése az életben. Hisz mindennap tanúi vagyunk annak, hogy e teremben már-már a legkicsinyesebb kérdésekben is, csak azt fogadja el, — a t. többség — a mit a t. kormány tagjai kívánnak, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) s e részben a t. többséget meggyőződésének kijelentésében egyáltalán nem alterálja az, hogy esetleg tegnap ép ennek ellenkezőjét hangoztatta, mint megdönthetlen, egyedül helyes dogmát. Hisz csak tegnap mutatta ki Issekutz Győző t. barátom a t. előadó úrral szemben azt, hogy az 1895. évi költségvetés tárgyalásánál a t. miniszter úr elődje gróf Festetits Andor t. képviselő úr a filloxera-kérdésben ellenkező álláspontot foglalt el, mint a t. miniszter úr s ugyanaz a többség, mely tegnap egy emberig állást foglalt a t. miniszter úr mellett, lelkes helyesléssel szankczionálta ennek ellenkezőjét egy évvel az előtt, mert akkoron azt ugyanazon széket elfoglalt gr. Festetits Andor volt földmívelésügyi miniszter úr hangoztatta elfogadandónak. (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Ily körülmények között méltán lenne vádolható az ellenzék, most, a midőn húsz évi vajúdás után első ízben áll szemben egy a baj orvoslására beterjesztett pozitív javaslattal, ha azt oly formába önteni nem igyekszik, mely forma helyesnek tűnik fel arra, hogy általa a már-már a tönk szélén álló szőlőbirtokosok károsodását emberi számítás szerint lehetőleg biztosan helyre állítani, nemzeti kincsünket megmenteni s a jövő esélyei ellenében biztosítani hiszszük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) így vagyok meggyőződve én, és minthogy a törvényjavaslat szövegét a czél biztos elérése tekintetéből helyesnek nem tartom, a b. Andreánszky Gábor t. képviselőtársam által benyújtott módosítványt elfogadom s ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés a bal- és seélső baloldalon.)
