Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-587

587. országos ülés 1896. márezins 18-án, szerdán. 217 magával, hogy ez akkor fog folyósíttatni. Hogy pedig a szőlő minő művelést igényel, talán tudja a t. f miniszter úr, talán tudják szakta­náesosai. És vájjon benne van-e a művelési költségben a trágyázás költsége is? Ez fontos dolog, mert körülbelül 100 frt különbség ez a tőkében. És hogyan számíttatnak az inter­kaláris kamatok? Számíttatnak-e azok után ké­sedelmi kamatok? Szóval a hatodik év kez­detén azt a szegény embert mennyi adósság fogja terhelni ? Ez a kérdés, a többi üres frá­zis, szakember-beszéd; arra feleljen a miniszter úr, mert a válaszszal adós maradt. Átment a t. miniszter úr egy más kérdésre. Sokszor intézték hozzá azt a kérdést, hogy mi lesz a mi viszonyaink között a szőlő jövedelme ? Erre azt mondotta a t. miniszter úr, hogy volt rá eset Francziaországban, hogy egy hektáron 400 hektoliter bor termett. Ha a statisztika azt mondja, hogy 400 hektoliter bor terem egy hektáron, tehát körűlbelől egy magyar holdnál alig valamivel nagyobb területen terem 200 hek­toliter ; hogyha ilyenek a szakemberei a mi­niszter urnak, akkor megint azt mondom, jár­janak be minden iskolát, mert akkor nem sza­bad, hogy szakember legyen a világon, mert ilyen esetet csak valami csodálatos módon, cso­dálatos földön, csodálatos esztendőben lehet el­érni, de hogy egy hektáron 400 hektoliter bor teremhessen, az a gyakorlati esetek közül ab­szolúte ki van zárva. (Úgy van.' ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez épen olyan, mintha a miniszter úr előállana azzal, hogy : tudok egy tíz métermázsás embert. (Derültség a szélső bal­oldalon. Mozgás jobbfelöl.) Nem azt a kérdést intézték a t. miniszter úrhoz, hogy Francziaországban mennyi bor terem, de azt kérdezték, hogy mennyi fog te­remni Magyarországon. (Igán! ügy van! a szélső baloldalon.) A királyi könyvekben sok jó nemes családnak neve és nemességének eredete be van vezetve, de bizonyos Bodó és Bodóné család­jának a neve nincs följegyezve, pedig ez a Bodó família igen elterjedt familia minálunk és külö­nösen a földmívelésügyi minisztérium vezetésé­ben. (Derültség bálfelöl.) Ennek a Bodónénak volt a szokása, hogy a mikor a bor árát kér­dezték, mindig másról beszélt. (Derültség a sxélsö baloldalon.) A t. miniszter úr egész felelete a Bodóné famíliája tradicziójának folytatása. Soha­sem arról szólt, a mit kérdeztek, és sohasem azt czáfolta, a mit mi mondtunk. Lesz szeren­csém ezt pontról-pontra bebizonyítani, de oly tökéle­tességgel, hogy maga a t. miniszter úr is meg fog benne nyugodni. (Élénk derültség.) A t. miniszter úr czáfolta azt a kijelentett nézetemet, hogy a hegyközség pusztulását vonja maga után az efféle kölcsön. Erre a t. miniszter KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXI. KÖTBT. úr azt mondotta, hogy ha én jogász volnék, tudnám azt, hogy a hegyközség az egy dolog, a hegyközség minden tagja pedig más dolog. Más szóval, ha egy gyújtogatóról azt mondják, hogy felgyújtott egy falut, az nem lehet igaz, mert csak a falu minden házát gyújtotta fel, pedig az két különböző dolog. (Zajos derültség.) Hát, lássa t. miniszter úr, itt tűnik elő, az a tudós szakember, az a furcsa, operettebe való szakember, a kiről én beszélek és a kit én kárhoztatok, mert azt minden ember, min­den jogász és különösen minden filozófus tudja, hogy a község absztrakt fogalom, a község min­den tagja az más. De mi most nem filozófiai természetű kérdésekről, mi gyakorlati kérdések­ről beszélünk, és ha a hegyközségnek minden tagja ezen törvényjavaslat alapján elpusztul, — pedig el fog pusztulni, ha igénybe veszi, de majd nem veszi, — hát akkor azt hiszi a t. miniszter úr, hogy a község megmarad? (Élénk derültség a bál- és szélső báloldalon.) De abban sincs ám a miniszter úrnak igaza, hogy az a község erkölcsi és politikai testület. Sok község, egyházközség, politikai község az, de a hegyközség nem az. Nézze meg azt a tőr­vényt, melyet erről meghoztunk; nézze meg a régi hegyközség szervezetét, statútumát és rá fog jönni, hogy az a hegyközség nem erkölcsi, nem politikai testület, mely csak adminisztrál, hanem szőlőbirtokosoknak szövetkezése, okosabb és olcsóbb kezelésére a maguk együttes szőlő­művelésének. (Helyeslés a szélső bálon.) Ha valaki filozofálni akar, ha az abstrak­cziók terére akarja vinni a vitát, legalább az abstrakt fogalm.ikkal legyen tisztában, még ha földmívelésügyi miniszter is. (Derültség a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. miniszter úr, hogy nekem kifogásom van a 12. §. azon intézkedése ellen, mely szerint a birtokrészietet terhelő kölcsön esetleg az egész jószágtestre is kiterjedhet. A t. miniszter úr meg is ígérte, hogy e tekintet­ben intézkedni foür. Köszönettel veszem tudomá­súl, hanem a t. miniszter úr hozzátette, hogyha az én megnyugtatásomra szolgál, akkor teszi meg. Bocsánatot kérek, t. földművelésügyi minisz­ter úr, az ily kifejezések a miniszteri székből ledér kijelentések. Én megtiltom a t. miniszter úrnak, hogy az ország érdekében azért tegyen, vagy ne tegyen valamit, mert az az én meg­nyugtatásomra szolgál, vagy nem szolgál. A t. miniszter urnak az a joga és kötelessége, hogy azért tegyen, vagy ne tegyen valamit, mert az a közjónak szolgál, vagy nein szolgál; nem pe­dig azért, hogy kinek kinek megnyugtatására szolgál, mert ha ezt a princzipiumot elfogadnám, akkor a t. miniszter úrtól azt kérdezném, hogy ez az egész törvényjavaslat melyik banknak 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom