Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-587

587. országos fllés 1896. márczius 18-án, szerdáa. 215 lesgazdának a kátyúban megrekedt szekerét, nem megakasztani, (Helyeslés a jobb oldalon.) hanem azt a szekeret kiemelni, azt tolni kell, hogy haladhasson. Ezért ajánlom e javaslatot elfogadásra. (Hosszantartó, meg-rneg újuló éljenzés és helyeslés a jobb oldalon.) B. Andreánszky Gábor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) A t. miniszter úr egy oly mondásának helyreigazítása végett, a melyet magamra is vehetek, vagyok bátor szót kérni. (Halljuk.) A t. miniszter úr íizt mondta, hogy vannak olyanok, a kik az első részt (Zaj. Elnök csenget) igen nagyon jónak tartják és ezt mutatják a beadott határozati javaslatok. Miután én is adtam be határozati javaslatot, a mely ezt az első részt elfogadja, hát annyiban helyre kell igazítanom a t. miniszter úr mondását, mert nagyon jónak én ezt az első részt sem tartom, de javíthatónak tartom módosítványok által és azért fogadom el általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. A mi a másodikat illeti, a t. miniszter úr azt mondta, hogy én neki szemrehányásokat tettem arra nézve, hogy nem nyilatkozott a termés nagyságáról és egyéb egyes dolgokról. Ez igaz (Zaj). Elnök: (Csenget) Csendet kérek ! B. Andreánszky Gábor: Mondom, ez igaz; de bocsánatot kérek, ha a t, miniszter úr úgy nyilatkozott volna még az általános tárgyalás folyama':, mint azt most tette, én ezt a szemrehányást nem tettem volna, hanem felelhettem volna nyilatkozataira zárbeszédemben, a mit most a házszabályok értelmében nem tehetek. Azt is mondta a t. miniszter úr, hogy vele szemben felhoztam azt a termelési átlagot, mely szerint 15 hektolitert lehet hektáronkint termelni. Megjegyzem, hogy erre nem is fektettem semmi siilyt, de nem is így mondtam, és azért ezt helyreigazítom. Én azt mondtam, midőn ezt a példát felhoztam, hogy pesszimista volnék, ha erre adnék valamit. Tehát ne méltóztassék azt mondani, hogy én szemrehányásképen ily dolgokat mondtam. (Helyeslés balfelöl.) Eötvös Károly : T. ház! Elnök : Szintén szavainak értelmét akarja a képviselő úr helyreállítani ? Eötvös Károly: Igen! Elnök: Tessék! Eötvös Károly: T. ház! A t. miniszter úr oly sok kérdésben és oly alaposan félreértette az én szavaimat (Nagy zaj balfelöl.) . . . Elnök: (Csenget.) Csendet kérek ott a baloldalon! (Halljuk! Halljuk!) EÖtyÖS Károly: Mondom, a t. miniszter úr, oly sok kérdésben, és oly alaposan félreértette szavaimat és szavaim kíséretében a saját törvényjavaslatát is, hogy ha én a házszabályok által megengedett czímen személyes kérdésben, és szavaim félreértett igazi értelmének helyreállítása végett akarnék felszólalni, felszólalásom hosszú időt venne igénybe, azért mély tisztelettel kérem a t. házat arra a türelemre, hogy majd a czímnél engedje meg nekem, hogy a i miniszter úrnak alapos felvilágosítást nyújthassak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Már most kérek figyelmet én is! Felteszem a kérdést. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. A beadott határozati javaslatok mindegyike tulajdonképen ellenindítvány, úgy, hogy ha ez a javaslat általánosságban elfogadtatik, akkor a beadott határozati javaslatok, — melyeknek egyike sem fogadja el általánosságban a törvényjavaslatot, hanem egyike elfogadja csak az első fejezetet, de mégis kéri visszautasíttatni a törvényjavaslatot átdolgozás végett a bizottsághoz, — valamennyien elesnek. Ennélfogva a kérdést úgy tenném fel, elfogadja-e a törvényjavaslatot a ház, vagy sem. Ha elfogadta? akkor elesnek a határozati javaslatok, ha nem fogadta el, akkor azokat sorban teszem fel szavazásra. Eötvös Károly: T. ház! Elnök: A kérdéshez kíván szólni? Eötvös Károly: Igen ! T. ház ! A határozati javaslat, melyet én úgy a magam, mint elvtársaim nevében benyújtottam, azt tartalmazza, hogy bizonyos elvek megjelölésével ezen törvényjavaslat az illető bizottsághoz utasíttassék vissza új szövegezés végett. Ez nem el nem fogadása a javaslatnak, nem általánosságban való el nem fogadása. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Elfogadása sem a javaslatnak, de nem el nem fogadása, hanem új szövegezés végett a bizottsághoz való visszautasítása. Ha tehát a házszabályokban van arra. nézve intézkedés, akkor azt kérném, hogy a szavazás első tárgya ez a határozati javaslat volna, azután általánosságban való el- vagy el nem fogadása a törvényjavaslatnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Ha ilyen értelme van, — és ez az értelem nincs kizárva, — akkor tulajdonképen minden határozati javaslat halasztó természetű, mert mind visszautasítani kívánja a törvényjavaslatot a bizottsághoz átdolgozás végett. Szederkényi Nándor: Az én határozati javaslatom azt kívánja, hogy a törvényjavaslat a megjelölt elvek és pontok alapján való átdolgozás végett utasíttassék vissza. Ez nem annyit tesz, hogy a javaslat vettessék el, hanem bizonyos irányban, bizonyos pontokban átjavítandó, átdolgozandó. De hiszen nem első eset ez a házban, hogy a javaslatok visszautasíttat-