Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-587

587. országos ülés 1896. márczlnt 18-án, szerdán. §09 Szederkényi Nándor: Jó időbeu! Darányi Ignácz földmivelésögyi miniszter: Ez az egyik. A másik, a mit a képviselő úr felhozott, az, hogy ennek a bornak micsoda árai lesznek? Abban tökéletesen igaza van a t. képviselő úrnak, hogy ezen törvényjavaslattal kapcsolatban és ennek kiegészítéséül a borértékesítési viszonyokkal komolyan foglalkoznunk kell; és abban is igaza van, hogy a borhamisítási törvénynek azt a sikerét, a melyet tőle vártunk, nem teljes mértékben tapasztaljuk. (Igául Ügy van!) Igyekezni fogok e törvénynek és az annak alapján kiadott rendeleteknek t. kollégáimmal együtt hatályosabb érvényt szerezni. De a mennyiben ez lehetséges nem volna, attól sem idegenkedem, hogy kollégáimat arra kérjem, hogy a végrehajtási rendeletet átvizsgáljuk, — s minthogy a törvényt mindenki helyesli — a végrehajtási rendeletet iparkodjunk szigorítani. (Élénk helyeslés.) De nem elégszem meg ezzel, hanem azon kérdéssel, melyet Jókai Mór t. képviselő úr felvetett, t. i. a pinezekezelés és- a közös pinczeraktárak kérdésével is komolyan akarok foglalkozni, mert tudom, hogy a magyar bor elől a világpiacz azért van elzárva, mert nem ismerik azt eléggé és mert a magyar borok nincsenek eléggé egalizálva. Ez a kettő' okvetlenül szükséges és azt hiszem e részben a boraukcziók haszonnal fognának járni. (Helyeslés.) Azt is kérdezte a t. képviselő úr, milyen hosszú élete van az amerikai oltványoknak? Nálunk e részben a tapasztalás nem nagy, mert nálunk nem régóta használnak amerikai oltványokat. De nálunk is vannak 12 —13 éves egészséges amerikai oltványok ; 7—8 évesek bőven vannak, más országban Í7—18 éves egészséges oltványokat nagy számmal lehet találni, úgy hogy azok élettartamát legalább is 20 évre lehet tenni. (Egy hang a szélső baloldalon. Hol vannak ?) Francziaországban. És most, mielőtt Eötvös Károly t. képviselő úr beszédével tüzetesen foglalkoznám, (Halljuk! Halljuk!) még néhány elejtett észrevételre terjeszkedem ki. Fölvettetett a jégkárbiztosítás kérdése. Én ezelől elzárkózni egyáltalán nem kivánkozok, de nem tartottam volna helyesnek a javaslat sorsát ahhoz kötni és annak tárgyalását ezáltal nehezíteni. Bernát Béla t. képviselő úr azt is kérdezte, hogy az igazságügyminiszter úrral együtt a restaurálandó hegyvidékeken a telekkönyvi rendezés tekintetében mily álláspontot foglalok el ? Az új betétszerkesztés sok tekintetben nehézkes és költséges lesz, mert hisz az új telekkönyvi betétekhez először kell, hogy az illető terület kataszterileg felméressék és adókataszter készíttessék, KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXXI. KÖTET. csak azután következik maga a betétszerkesztés. Van azonban egy törvény, az 1892 : XXIX. tcz., mely módot nyújt arra, hogy egyes községek, sőt egyes birtokosok szőlői is telekkönyvileg rendeztessenek. E törvény segélyével iparkodni fogunk az igazságügyminiszter úrral együtt ott, a hol kell, segíteni. Fölvetette még Jókai t. képviselő űr a gyümölcstermelés és gyümölcs értékesítés kérdését is. Megvallom, a gyümölcskerteket e törvény keretében felvehetőknek nem tartom. Nincs kizárva, hogy az utak a szőlőkben gyümölcsfákkal ültettessenek be, kivált olyanokkal, melyek nem adnak nagy árnyékot. (Helyeslés.) De a gyümölcs kérdéssel külön szándékozom foglalkozni és pedig nagy "arányokban. (Általános helyeslés.) Már most is jelenthetem, hogy jelenleg az a helyzet, hogy az állam gyümölcsfaiskoláiból évenkint x

ji millió gyümölc?facsemete osztatik ki. Ez azonban mind kevés. Nekünk oda kell törekednünk, hogy minden községnek meg legyen a maga faiskolája és gyümölcstermelése. (Általános helyeslés.) Azért nekem az a tervem, hogy azon birtokokat, [a melyek tárczám vezetése alatt állanak, értve a ménes-birtokokat, a korona-uradalmat, az erdészeti birtokokat és az azokon nagy számban levő közegeket mind felhasználjam arra, hogy gyümölcsfaiskolákat állítsunk fel. (Általános, élénk helyeslés.) Nem akarom én rontani a privát gyümölcsfaiskolák üzletét; hanem azt tartom, hogy az állam hivatása inkább a quantitásra, egyes elismert kiváló fajták nagyban való termelésére irányúi, arra, hogy ilyeneket mentől bővebben bocsásson a közönség rendelkezésére. A privát gyümölcsfaiskolák hivatása ellenben az, hogy inkább a qualitásra dolgozzanak, hogy náluk minden faj képviselve legyen, hogy az, a ki nemes és több fajta gyümölcsöt akar szerezni, azt onnan megkaphassa. (Általános helyeslés.) Ezek után áttérek Eötvös Károly t. képviselő úr tegnapi nagy beszédére. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr a törvényjavaslat 7. §-ának a) pontjából indult ki, az ott felvetett korlátolt egyetemlegességet ostorozta és azt mondotta, hogy ez unikum, erre nincs példa. Én csodálom, hogy a t. képviselő úrnak, a ki annyira járatos az ország törvényeiben, elkerülte a figyelmét az Í879: XXXV. tcz., a mely a vízszabályozási előlegekről szól, a mely azt mondja, ha valamely területen a kölcsön részletei nem folynának be és azok a közvetlen adóstól végrehajtás útján sem volnának behajthatók, akkor azokért az egész terület, illetőleg társulat felelős. Tehát nem áll az, hogy erre preczedens ne volna, de igenis áll az, hogy e preczedensnek rossz és helytelen következméS7