Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-586

182 586. orczágoe ülés 1896. márcdns 17«én, kedden, ma már tönkre van téve, hát akkor mit vesződünk mi vele, minek veszi el a t. miniszter úr a törvényhozás idejét, mit obstruál, (Derültség) miért gátolja itt a törvényhozás tisztességes, hasznos és gyümölcsöző munkáját az által, hogy minket boszant ilyen törvényjavaslattal? (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) De beszél a javaslat $, szövetkezetekről is, Ismételhetném ugyanazt a szövetkezetekre, a mit elmondtam a hegyközségekre. Hiszen az igazán üdvös törekvésnek nevezhető, ha a mezőgazdák is és ezek]a szegény szőlőgazdák is egészséges, jótékony eredményű szövetkezeteket tudnának alkotni. Mert hiszen a szövetkezeti intézmény csakugyan nem arra való ám, hogy csak a malmok, csak a czukorgyárosok meg a pénznek nagy urai, e tőkének nagy gazdái szövetkezzenek a fogyasztó nagy közönség rovására. A szövetkezeti intézmény nem arra való, hanem arra, hogy azt lehetőleg a legszegényebb társadalmi néposztály is használja fel a maga érdekéhen. De ha ezen szegény emberek szövetkezetét azzal kezdi meg a t. földmívelésügyi miniszter úr: Szövetkezhetsz ugyan, de egyetemleges kötelezettséget kell vállalnod, hogy azután az adóvégrehajtó lehúzza rólad, a mi rajtad van, — azt hiszi a t. miniszter úr, hogy ezzel a mi szegény szőlő-földmíveseink szövetkezési kedvét, vágyát, törekvését vagy sikerét elő fogja mozdítani ? — (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ismétlem, nem megyek mélyen ezekbe a jogtechnikai dolgokba. Pedig felemlíthetnék néhányat; felemlíthetném a 17. §-nak azt a részét, a hol egy szőlőbirtok specziális adósságáért egész jószágtelket foglal, liczitál, exekvál és a jószágtesten levő egyéb elsőbbséggel biró követeléseket, terheket is voltaképen megeszi, ez az úgynevezett kedvezményes kölcsön. Beszélhetnék arról, hogy ez az árfolyam veszteségtől való mentség, a mivel ez a törvényjavaslat előáll, szintén csak csalóka dolog és nem komoly, nem igaz, vagy nem igazságos dolog; mert az árfolyam-veszteséget ugyan nem számítja fel annak, a ki 15 éven át biztosan és jól fizet, de felszámítja és terhére rója annak, a ki bármely ok miatt fizetni nem tud, vagy a ki oly buzgó, hogy 15 év előtt fizetni akar. (Igaz! Úgy van! a bal- és snéUö baloldalon.) Már most, hogy mi lesz az az árfolyamveszteség ezeknél a kibocsátásoknál, ezeknél a filloxera jelzálog-leveleknél, azt én nem tudom, de hát a t. földmívelésügyi miniszter úr is csak úgy tudja, mint én, az az sehogysem tudja. (Tetszés és derültség a bal- és szélső baloldalon.) Bizonyos, hogy lesz és bizonyos, hogy evidencziában fog majd tartatni a bank által és az a bank vagy bankok, akármelyik legyen és akárhány legyen, — kivárják, hogy az a szegény, a ki kölcsönt vett fel, — mert a ki kölcsönt vesz fel, ha kényszerítve teszi, bizony az bizonyos tekintetben szegény embernek mondható, — tehát az az ember, a ki kölcsönt vesz fel, ha a kölcsöntől szabadulni akar, a mennyei gondviselés jó termést ad neki szülőjében s ta Ián esetleg jó ára lesz annak a mustnak, egyszerre le akarja róni a maga tartozását, akkor előáll a bank és előállanak a bankok és azt mondják : >Megállj! Nem fizethetsz, csak akkor, ha az én árfolyam veszteségemet egyidejűleg megtéríted.« S akkor előáll az öt, négy, három és két év előtti árfolyam-vesztességgel, nem azzal, a mi az ő kölcsöne megkötése által származott, hanem a mi általában egyéb körűlmémények befolyása folytán idéztetett elő és a buzgó fizetőn, a ki szabadulni akar adósságától, behajtja ezt az árfolyam-veszteséget, egyébként pedig hirdeti, hogy ő árfolyam veszteséget fel nem számít. Tehát az ilyen emberen, a buzgó fizetőn behajtja; de nemcsak ezen hajtja be, hanem behajtja azon is, a ki a törvényjavaslatnak nem tudom én hányadik szakaszai szerint a mívelési tervet meg nem tartja és azt alaptalanul megszegi. Hogy ez is micsoda intézmény; ez a mívelési terv hogyan készül, ki készíti, ki ellenőrzi, ki bírálja és tartja meg ? Arra majd lesz szerencsém kiterjeszkedni. De ha az üzemtervet meg nem tartja az adós, akkor előáll a bank és előáll a kormány és azt mondják : »Te szerencsétlen ember! Nem tartottad meg az üzemtervet, — vagy minek nevezi, — művelési tervet, már most fizesd meg az adósságodat, a mennyit névszerint köteleztél, fizesd meg az interkalarisokat, a kezelési költséget, tartalékalapot, ügynöki díjakat, de fizesd meg az árfolyam veszteséget is.« Tehát, minthogy az emberek, az adósok nagy tömege és nagyobb része két osztályból áll, — a buzgó fizetők és sehogy sem fizetők osztályából, (Derültség a bal- és szélső baloldalon) az árfolyam veszteséget beszerzik mind a kettőn, (Derültség a bal- és szélső baloldalon) egyébként pedig azzal bolondítják a világot, hogy az árfolyamveszteséget nem számítják fel. Ismétlem, ezekre a jogtechnikai részekre nem akarok bővebben kiterjeszkedni, mert hiszen ezek még mind szelid és ártatlan bűnei ezen törvényjavaslatnak ; ezekről nem is érdemes beszélni; hanem menjünk át, t. miniszter úr, ennek a törvényjavaslatnak egy másik oldalára, magasabb pénzügypolitikái oldalára. (Halljuk ! Halljuk!) Menjünk át csak erre a kérdésre. A t. miniszter úrnak igaz, hogy nem resszortja ez, nem az Ő szakmája, de minthogy a pénzügyminiszter urat nem látom itt bent, hát csak méltóztassék