Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-585

585. országos ülés 1896. márczius 10-án, hétfőn. J73 kell nézni, hanem a jövőre és a jövő biztosítására is gondolni. (Élénk helyeslés jobbfelol.) Azt kérdezte még egy t. képviselő úr, azt hiszem Bolgár Ferencz képviselő úr, hogy ki ajánlotta nekem azt, hogy én a magánvállalkozást ne zárjam ki a törvényjavaslat első részéből ? Ha én valamit jónak tartok, akkor méltóztassanak elhinni, hogy én azt nem nézem, ki ajánlja; akárhonnan ajánltatik helyes dolog, elfogadom azt. (Élénk helyeslés jobbfelol.) De ezen esetben a t. képviselő úr megnyugtatására megjegyezhetem, hogy úgy az országos magyar gazdasági egyesületnek borászati szakosztálya, valamint az országos magyar gazdasági egyesület választmánya, nemkülönben a borászati szaklapok is kivétel nélkül helyeselték álláspontomat. Már most, t. ház, méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a törvényjavaslat második részére, névszerint arra a részére, a mely a kölcsön kérdéséről szól. Nagyon szép lenne, igaz, ha a szőlőket pénz nélkül lehetne rekonstruálni. Talán meg is lenne az valamikor, de azt hiszem, hogy ez a nemzedék abból a rekonstrukezióból igen keveset látna. Azt is mondják, hogy ez alkalmat ad a könnyelmű kölesöncsinálásra. Nézzük, hogy van a dolog tervezve? Úgy van tervezve, hogy első és fő dolgunk a talajvizsgálat lesz. Az ország számos elsőrendű borvidékének talaja már itt van Budapesten és vegyelemeztetik. Tudom én azt nagyon jól, ha a talajviszonyokra nem vagyunk tekintettel és nem választjuk meg azon vesszőket, melyek a megfelelő talajhoz valók, (Felkiáltások balfelöl; Es az!) akkor az egésznek sikere koczkáztatva van. De talán így fog lenni a dolog, hogy a kölcsönvevő felveheti a pénzt egyszerre és azután avval mehet és csinálhat a mit akar? Nem, részletekben fogja megkapni. Milyen részletekben? Olyan részletekben, a mint azt a pénzt befekteti és ellenőrzés mellett fekteti be. És talán rendszerint csupa készpénzt fog kapni? Nem. Lehetőleg természetben fog kapni szőlővesszőt, fog kapni szőlőkarót; és a pénzintézetnek nem lesz joga terhére más költséget felszámítani a feltételes szerződés értelmében, mint saját önköltségét. Azt hiszem, hogy ezt az eljárást, ezt a módozatot könnyelmű adósságcsinálásnak mondani neai lehet. Bernát Béla t. képviselőtársam, a ki ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkozott, azt kérdi, hogy mikor tekintendő a törvényjavaslat értelmében a felújítás befejezettnek? Erre nézve azt válaszolhatom, hogy mi azt a szöveget teljesen bona fide fogadtuk el; befejezettnek akkor tartjuk a felújítást, ha a szőlő termőképes veszszőkkel teljesen ki van ültetve, illetőleg be van állítva. Azt kérdi a képviselő úr, hogy miért nem kapnak ilyen kedvezményes kölcsönt azok is, a kik szőlőjük rekonstrukezióját máirég befejezték? Az egyszerű ok az, hogy ezen törvényjavaslat czélja buzdítani az embereket, serkenteni és segíteni azokat, a kik még nem tudták szőlőjüket önerejükből rekonstruálni. Ez az oka annak, a miért a házadó-mentességeket is nem azon házaknak adják, a melyek Isten tudja mikor épültek fel, hanem azoknak, a melyek bizonyos idő alatt a jövőben épülni fognak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Felemlítetlek az egyetemlegesség kérdését is. Biztosíthatom a t. házat, ha valaki, én vagyok az egyetemlegességnek elvi ellensége, kivált a mi népünk viszonyait tekintve. De itt az egyetemlegesség csak korlátolt intézkedés, mely a?t mondja, hogy a mennyiben az illetőtől végrehajtás útján sem lehetett a megfelelő összeget beszedni, ez összeg a többiekre aránylagosan kivethető lesz. De hogy e kötelezettség ne fajulhasson el, arra nézve biztosíték a tartalékalap, mely 917°/o-a van letéve, és az, hogy e járulékok a közadókkal együtt és azok elsőbbségével hajtatnak be. Jókai Mór t. képviselő úr hibáztatja, hogy a fizetési határidő november hó 1-je. De hiszen a bizottság által eszközölt módosítás szerint oly esetben, a minőre ő czélzott, mikor tudniillik a must még nem forrt ki, e terminus deczember 1-jére halasztható. E mellett még két irányban történt intézkedés: hogy tömeges árverések lehetőleg ne történjenek, másfelől a pénzügyminiszter úr kijelentette — ez föl is vétetett a a jelentésbe — hogy módot fog nyújtani arra, ha valakinek bora le is van foglalva, azt még azontúl is szabadkézből eladhassa. (Helyeslés jobbfelol.) Bernát Béla t. képviselő úr azt is kérdezte, hogy a tartalékalap feloszlása mikor történik, mert ellentmondást lát az illető szakasz két bekezdése közt. Ez úgy van kontemplálva, hogy a tartalékalap együtt marad, míg az egész kölcsön törlesztve nincs, de az egyes kölcsönvevő csak addig szavatol, míg ő benn van a kölcsön kötelékében, mihelyt tehát visszafizette kölcsönét, visszakapja a tartalékalap megfelelő és meglévő járulékát is, Több oldalról hallottam, hogy e kölcsön drága, sőt Issekutz Győző t. képviselő úr szerint az illetők a magánhitel útján jobbaujárnának. Hát mutasson a képviselő úr nekem oly jelzálogintézetet, mely szőlőre és ily értékig ad kölcsönt s ad kölcsönt 3-ik, 4-ik, 5-ik helyen is? Mutasson nekem oly intézetet, mely ily kölcsönt teljes összegében ad és nem von le semmiféle kurzusdifferencziát és a hol 5 évig, addig a meddig munkájának sikerét nem látja, nem kell a kölesönvevőnek semmit sem fizetnie ! Ha a t. képviselő úr, a ki ismeri a vidéki pénzintézetek