Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-584

584. országos ülés 1896. márezius 14-én, szombaton. 153 intézkedésnek, mely a 9. §-ra való hivatkozásból áll, és a mely arra a kételyre adna alkalmat, hogy például kényszereladás esetén a sorrendnél minden más bekebelezett teherkövetelés előtt ezen kölcsön lesz sorozandó, ezzel szemben mégis a 184. §. alapján átvitessék mint újabb teher a vevőre, az árverés napjáig le nem járt minden részlet. De, t. ház, én ebben a 12. §-ban még egy további jogsérelmet is látok, és erre a t. földmivelésügyi kormány szíves figyelmét felkérem, felkérem azért, mert mint értesültünk, a t. miniszterelnök úr álláspontja az, hogy az ellenzék részéről jövő semminemű javaslatot elfogadni nem hajlandó. Azt hiszem, ha akkor, midőn egy ilyen fontos és életbevágó javaslat tárgyalásáról van szó, s midőn annak tárgyalásánál minden személyes pártszempontok mellőzésével tisztán a tárgyilagos bírálat álláspontjára helyezkedik az ellenzék, ha akkor találkozunk a kormányelnök úr részéről jövő mindenesetre autentikus kijelentéssel és nemcsak az Ő egyéni kijelentésével, de az általa fizetett félhivatalos sajtó részéről is olyan inszinuácziókkal, hogy az ellenzék obstrukcziót követ el; és midőn oly jelenséggel találkozunk, mint ma is tényleg, hogy meddő, és mondjuk törvénytisztelet által elkerülhető vitát lehetett volna teljesen mellőzni, midőn találkozunk azzal, hogy obstrukczió számba menő, csakugyan szófeesérlést képező felszólalások nem az ellenzék, hanem a miniszteri székekbői jönnek, hogy akkor obstrukczióval vádolják az ellenzéket, akkor az ellenzék nem tehet egyebet, mint megteszi a jogosult bírálatot, de a módosítások beadásától tartózkodik. Mert azt a vádat, hog}^ egy ilyen, az ország egyik fontos mezőgazdasági ágát felemelni hivatott javaslattal szemben pártszempontból obstrukcziót követünk ; ezzel a váddal szemben az ellenzék, nemcsak szóval, de rezervált álláspont elfoglalása által is köteles tiltakozni. — Nem fogok módosítványokat beterjeszteni, de kérem a t. földmivelésügy miniszter urat: méltóztassék megszívlelni előadásomat, ha méltóztatik jónak találni, méltóztassék a t. kormány saját inicziativájából a módosítványt megtenni. Méltóztassék a t. földmivelésügyi miniszter úrnak figyelembe venni, hogy a szőlőterületek alatt ma nemcsak a szőlőhegyet értjük, a melyen a szőlő beültetve van, de szőlőterületnek neveztetik a szőlőalj is, és a szőlőfej — a minek e tekintetben az 1868: XXIX. törvényczikknek talán 1. §-a világosan kifejezést ad. Nem is lehet elválasztani a helyes gazdálkodás szempontjától az úgynevezett szőlőaljat a szőlőhegytől, mert minden szőlőhegynek meg "kell, hogy legyen a gazdasági üzemhez szükséges alja. Ezért tekintetbe kell vennünk, hogy KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. XXXI. KÖTET. midőn ilyen fontos előnyt biztosítunk egy oly kölcsönnek, mely csak a szőlőhegynek, tehát kevésbé értékes talajnak nyújt értékemelkedést, vájjon akkor méltányos-e, a jogérzéknek megfelelő-e az, hogy a 12. §. harmadik bekezdése szerint apprecziáezió-kérdés tárgya lehessen, hogy vájjon az a szőlőalj szőlőterületet képez-e vagy sem? Vájjon igazságos-e, hogy midőn vannak vidékek, hol az úgynevezett szőlőaljnak holdja 800 forint, 1000 forint forgalmi értéket képvisel s ezzel szemben a szőlőhegy alig 40—50 forgalmi értéket képvisel, igazságos-e az, hogy azon 1000 forint forgalmi értéket képviselő szőlőaljra és 20 forint értéket képviselő szőlőhegyre adott például 1000 forint szőlőkölcsönt, mely csakis azon kisebb értéket képviselő szőlőhegy értékének emelésére szolgált, és a mely kölcsön az ingatlan értékét azon esetben, ha a szőlő pár év alatt ismét elpusztul mivel sem emeli és így azon ingatlan forgalmi értéke a rendes és előbbi összegben marad, akkor igazságos-e az, hogy a hitelező, a ki a szőlőaljra mint jelzálogtárgyra adott kölcsönt, elsőbbségi jogától elessék, hogy nyert jelzálogjogát ezen későbbi szőlő-kölcsöne megelőzze, midőn ő kölcsönét a szőlőaljra bazírozta és ezzel szemben a felveendő szŐlo-kölcsön tulajdonkép nem a szőlőalj, nem az ő jelzálog tárgya értékének emelésére, hanem a szőlőhegy javítására fordíttatik? Ezt méltóztassanak a t. igazságügyi és földmívelésügyi miniszter urak szíves kontemplácziójuk tárgyává tenni és esetleg módosítást találni abban a tekintetben, hogy az ily viszás helyzetek, az ily megbotránkoztató jogsértések a javaslat elfogadása esetében ne következhessenek be. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezek azok, a miknek elmondását meggyőződésem kötelességemmé tette, (Élénk helyeslés a baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Következnének az interpellácziókra adandó válaszok. Ezt megelőzőleg azonban a legközelebbi ülés napirendjére nézve leszek bátor előterjesztést tenni. (Halljukmattjuk!) Á hétfőn d. e. 10 órakor tartantandó ülés napirendjére lesz kitűzendő az 1893. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1894. és 1895. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, úgyszintén a hadsereg, haditengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887. évi XX, törvényczikk határozmányainak további kiterjesztéséről és alkalmazásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori olvasása és azután a mai napon félbe20