Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-584
144 584. országos ülés 1896. márczlns 14-én, szombaton. megfelelő bizonyítékokról gondoskodjék sua forma et sua lege, de semmiféle választói gyülekezet megtagadásához hatóságnak joga nincs. Perczel Dezső belügyminiszter: A hely és időre nézve intézkedhetik. (Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Egy helyen két vagy háromféle gyülekezetet természetesen nem lehet tartani, de ez mit von maga után? Azt, hogy ha hely és idő tekintetében összeütközés merül fel, a rend szempontjából intézkedik, de a gyűlést magát nem engedélyezi, hanem csak tudomásul veszi. A törvény 104. §-a világosan azt mondja, itt hiába minden rabulisztika és minden okoskodás. »Nyilvános pártgyűlés, pártünnepély, körmenet, rendezett tanácsú városokban a polgármesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselőnél, s ha ilyen helyben nincs, a községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő személyesen jelen lehet, az elöljáróság pedig magát megbízott által képviseltetheti.« Először előírja a törvény a pártgyűlés tartóknak kötelezettségét, mely abból áll, hogy a gyűlés bejelentendő, másodszor előírja a hatóság jogkörét, hogy ott jelen lehet és magát ott képviseltetheti. Ezen jog szempontjából többet és ezen kötelezettség szempontjából kevesebbet a törvénybe belemagyarázni nem lehet. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Én elvártam volna, hogy a miniszter úr felálljon, s az ország előtt határozott alakban nyilvánítsa véleményét ezen szolgabíró brutális és törvénysértő eljárása felett. Es mert ezt nem tette, ez az, a mi engem arra kényszerít, hogy daczára annak, hogy a t. miniszter úr most már hozzájárult ahhoz, a mit a szabályok különben is rendelnek, hogy az elnök úr által az iratok tétessenek át hozzá, illetékes elintézés végett, erre nézve a ház határozatát annyival inkább szükségesnek tartsam, mert lehetetlen ebben az esetben Magyarország törvényhozásának kevesebbet tenni, minthogy az országgyűlés, a képviselőház tekintélye mondja ki, hogy ilyen büntetésreméltó dolgot jelenségeit látja fenforogni, s ezért tartja szükségesnek, hogy az elnök útján keresse meg az illetékes hatóságot, hogy ezt tovább is tárgyalja. (Helyeslés a sseísöbaloldalon.) Ez nem egyértelmű azzal, hogy a miniszter az ország színe előtt kijelenti, hogy előtte valamely eljárás folyamatban van. Ez mindenesetre helyes dolog, elismerem, sőt elvárom, hogy szigorúan folytattassék és eredményre is vezessen, de a képviselőház ezzel nem elégedhetik meg, mert saját tekintélyének szempontjából is szükséges, hogy gr. Apponyi Albert indítványa elfogadtassék. (Helyeslés baloldalon.) Végűi, t. képviselőház, tökéletesen igaza van a t. elnök úrnak abban, hogy a bírálóbizottságok átruházott hatáskörben ítélkeznek a képviselőház autoritása, a képviselőház szuverenitása nevében, de a házszabályok és törvények alapján. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) De, ba bár nem itt ezt az ítéletet érdemlegesen meg nem is változtathatjuk, nekünk mindannyiunknak — a szokás igazolja, ezt méltóztassék az elnök úrnak csak visszaemlékezni a kaposvári választás élményeire jogunk és kötelességünk, ha egy bíráló bizottságnak az ítéletével, annak a törvénybe és házszabályokba ütköző voltával megelégedve nem vagyunk, itt legalább e tekintetben mutatkozni, hogy mint képviselők azzal az ítélettel egyéni szolidaritásban nem állunk. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Én a magam részéről akkor, t. ház, a midőn itt egy nyilvánvaló, törvénybe ütköző eljárás jelenségeit látom, nemcsak szívemből csatlakozom ahhoz, hogy ezen eljárása fölött a bíráló-bizottságnak a ir magam részéről is sajnálkozásomat fejezzem ki, de egyenesen e helyről felhívást intézek az összes ellenzékhez, hogy látva azt, hogy itt a törvény, az alkotmányos intézkedés a hatalom érdekeivel szemben mind semmi, fontoljuk meg mi ellenzéki pártok, hogy ily bizottságban tovább részt vehetünk-e, részesek lehetünk-e a törvényhozás auktoritásának ily kifejezésében, a midőn látjuk, hogy lábbal tiporják a törvényt s a midőn látjuk, hogy szavunk a törvénykönyvvel kezünkben, nem elégséges arra, hogy a jogot és alkotmányt megvédelmezhesse. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én nagyon sajnálom, hogy különösen nemzetiségi vidékeken fordult elő ez a dolog, mert méltóztassék megengedni, hogy nem a szolgabírónak és nem a bíráló bizottság tévedésének fogják azt tulajdonítani, hanem ez a magyar államnak és a magyar állam jövőjének fog ártani, mert ő neki fogják imputálni azt, hogy itt ily törvénytelenségek és botrányok követtettek el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! Nagyon rövid leszek. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Én csak közjogi szempontból nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr ugyanabba a hibába esett, melyet már tegnap az igazsägügyminiszteri államtitkár úr jelzett, a ki törvénymagyarázó akart lenni. Nézetem szerint a miniszter a törvénynek csak végrehajtója; magyarázója közjogilag sohasem lehet. (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) A törvény világos; a törvényt senki félre nem értheti. A törvényben világosan meg van mondva, hogy ily gyűléseket egyszerűen csak be kell jelenteni. Tehát
