Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-582

108 582. országos ülés 1896. márczius 12-én, esütörtSkön. nek meg kellett szünniök, az idő szelleme ezeket megszüntette 1848-ban, midőn a nemesség a jobágyságot felszabadította, midőn az alkotmány sánczaiba magához emelte és azt mondtuk, hogy szabaddá lett a nép és szabaddá lett a föld. Én pedig azt mondom, hogy nem lett szabaddá a föld; (Bálijuk! Halljuk!) 1848 óta és különösen 1850 óta részenként és darabonként ment keresztül az úrbéri viszonyok megszüntetése. Az igazságügyminiszterium most szándékozik behozni a törvényjavaslatot a majorsági zsellérek ügyének rendezése tárgyában. Talán az lesz már az utolsó része az úrbériség megszüntetésének. Ezzel tehát a föld szabaddá van téve ? de nincs a föld szabaddá téve, mert Magyarország területének aránytalanul nagy része holt kezek birtokába van lekötve. Csak most, pár nap előtt panaszkodtak azon, hogy a magyar királyi kúria hozott egy oly Ítéletet, bogy a holt kezet tiltó régi magyar törvények hatálya elenyészett. Hát ha elenyészett, akkor azt a törvényt az én véleményem szerint újból meg kell csinálni. A kötött állapotban levő birtok a hitbizományok nagy számában is keresendő. Én elismerem azt, hogy minden monarchikus államban a hitbizományok felállítására igenis szükség van, ezt indokolni lehet, de nálunk a hitbizományok száma igen nagy. Ezt tehát én a polgári törvénykönyv behozásával kapcsolatban szabáíyozandónak vélem. A hitbizományok nagy száma rendkívüli kárára van mind az államnak, mind az egyeseknek, különösen a közgazdászati érdekeknek. A hitbizományok vagy házilag kezeltetnek, vagy haszonbérbeadás útján. Ha házilag kezeltetnek, azoknak a jövedelméből az ország népének gyarapodására, megélésére nem jut sok. Ha haszonbérbeadás útján kezeltetnek, itt az a hiba, hogy nagy tömegben 100.000-es meg milliomos emberek által kezeltetnek, mert Magyarországon a kis gazdaságokra felosztott haszonbéri rendszer kifejlődve nincs, és ez nagy hiba, nagy baj. Ezt kifejleszteni vagy előmozdítani feladata volna nemcsak a kormánynak, hanem a törvényhozásnak is. T. ház, ismétlem, hogy ezt a kérdést illetőleg itt kiterjedten tárgyalni nem lehet. Én csak figyelmébe akarom ajánlani a t. kormánynak, és a képviselőháznak a telekkönyvezéssel kapcsolatosan és a polgári törvénykönyv készítése alkalmából. A jövendőre nézve a hitbizományok felállításánál meg kell határozni szorosan azokat a szabályokat, melyekhez azok kötve legyenek, és meg kell határozni, azok feloszlatásának módját is. A hitbizományok egyik családról a másikra átszállani engedni nem kellene azért, hogy azok hosszasan fenmaradjanak az országos közgazdasági érdekek rovására; és a hitbizományoknál, ha újonnan felállíttatnak, szintén bizonyos korlátozással kell élni. A telekkönyvvel és a polgári törvénykönyv szerkesztésével kapcsolatosan kívántam ezeket felhozni, és csak azt jegyzem meg, hogy ezek oly eszmék, a melyekre gondolni itt a törvényhozás termében az idő igenis eljött. Erre bennünket int a kor szelleme, de int egyszersmind a szocziális viszonyok olyan fejlődése, a mely előtt szemet hunyni többé nem lehet, s amely elől kitérni még kevésbbé lehet. Elfogadom a tételt. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni e tételhez ? Senkisem kívánván, a vitát bezárom. Maga a tétel nem támadtatván meg, a 7322 frt személyi járandóságokra megszavaztatik. Perczel Béni jegyző: (Olvassa.) Dologi kiadások 340 frt. Elnök: Megszavaztatik! Perczel Béni jegyző: (Olvassa.) Az 1889. XLV. tcz. alapján alkalmazott bírák személyi járandóságai és törvények szerkesztése. Eendes kiadások XXI. fejezet 10. czim. Kiadás 43,800 frt. Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Szerb György előadó: T. ház, amint méltóztatik tudni, a magyar tudományos akadémia az 1843— 44-iki bűnügyi javaslatok anyag gyűjteménye költségeinek fedezése tárgyában egy kérvényt adott be. E kérvény a képviselőház által a pénzügyi bizottsághoz lett utasítva és a pénzügyi bízottság indokolva találván a kérvényben előadott okokat, azt javasolja, hogy e kiadásokra nézve 5000 frt engedélyeztessék, még pedig oly módon, hogy a tárgyalás alatt levő 10 czím. 43,800 frtnyi összege emeltessék fel 48.800 frtra. Ennek következtében ajánlom e tételt 48.800 írtban megszavazni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni e tételhez? Senkisem kívánván, felteszem a kérdést. A kérdés t. i. az, hogy az előadó, úr kapcsolatban azzal a jelentéssel, amely a ház előtt áll, indítványozza, hogy ez a 43.800 frtnyi tétel 48.800 frtra emeltessék. Először felteszem szavazásra a 43.800 frtnyi tételt, azután a 48.800 frtot. Azok, a kik a 43.800 forintot szavazzák meg, kérem, álljanak fel. Senki. Már most álljanak fel azok, a kik a 48.800 frtot megszavazzák. (Megtörténik.) Kívánnak ellenpióbát? (Nem!) A többség megszavazza. Ezzel el van intézve a pénzügyi bízottságnak jelentése az 1843-iki bűnügyi javaslatok anyag-gyűjteménye tárgyában. Perczel Béni jegyző (olvassa): Országos bírósági vegyészeti intézet. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 11. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 7.040 frt.