Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-578

4gg 578. országos ülés 1896. mározins 7-én, szombaton. tóber közepén nyúlt ezen kérdéshez, hát engem aggodalom fog el az iránt, hogy mily mérvben fog a munka kézbevétetni és végre-valahára teljesíttetni. Pedig, t. ház, nem szükséges részletezni azt, hogy a polgári törvénykönyv menynyire megrendíti az állampolgárok lelkületében az igazságérzetet, a törvény, a hatóság és a bíróság iránti tiszteletet, (Igaz! ügy van! a szélső hátoldalon) és valóban kötelmi-, vagyoniés örökösödésjogi téren igen sok vitás kérdés felvetése és a bíróság elé hozása oly bizonytalan, hogy nem tekinthető egyébnek koezkajátéknál. (Igaz! ügy van ! a szélső haloldalon.) E tekintetben kisebb államok, későbben jutva hozzá önrendelkezési jogukhoz, megelőztek bennünket. En azt tartom, hogy van lehetőség arra, ha van akarat, hogy ez a hiány rövid idő alatt pótoltassák. Kérem tehát az igen tisztelt igazságügyi miniszter urat, hogy ez irányban szíveskedjek buzgón és jóakarattal eljárni a hiány pótlása végett. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) A perrendtartásra vonatkozólag is tétetett Ígéret, hogy az általános perrendtartás készülőben van, ég miután már 90°/o-a a pereknek a szóbeliség és közvetlenség elvei alapján nyer elbírálást, tehát mindössze a kisebb rész az, a mely még az eddig érvényben levő törvény szerint Írásbeli eljárás tárgyát képezi. Számszerűleg kicsiny ez a rész, de voltaképen tekintve, épen a nagyobb szubsztrátumu perek azok, a melyek rendes eljárás folyamán vétetnek tárgyalás alá és épen ezek vannak elvonva azon elvek alapján való elbírálás alól, a mely elvek az újabb jogi tudomány állása szerint megfelelők és egyedül czélravezetők. Kívánatos, hogy e tekintetben is lehetőleg rövid idő alatt az igazságügy érdekében javaslat tétessék és intézkedés történjék, hogy azon helyes elvek ne csak a sommás ügyekre, de a rendes perekre is kiterjeszthetők legyenek. (Élénk helyeslés a ssélsőhalon.) Méltóztatott kilátásba helyezni abírói fegyelmi törvényt is, a melyre valóban szükség lenne, mert hiszen 25 éves dolog ez és az újabb bírósági szervezet és más törvényeinek következtében túlhaladott álláspontot képez és feltétlenül szükséges épen a bírósági tagok függetlenségének megóvása czéljából is, hogy ez a törvény valahára módosíttassák, illetőleg egészen új alapokon szerveztessék. Kilátásba helyeztetett a bírói és ügyvédi vizsgáknak egységes alapon való szabályozása (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Ez annyival is inkább sürgős szükséglet, mert én azt hiszem, hogy hibának mondható az, a mi a múltban történt, hogy az ügyvédi kartól fokozatosabb képesítés követeltetett meg, midőn szigorlatokat, jogtudori oklevél megszerzését és külön ügyvédi oklevél megszerzését kívánta a törvény, ellenben a bírói képesítéshez elegendőnek tartották a jogi tanfolyam bevégzését s azon fölül bizonyos gyakorlati idő eltöltése után a gyakorlati bírói vizsga letételét. Szerény nézetem szerint akkor helyesek igazságügyi intézményeink, ha a bírói és ügyvédi kar egy színvonalon állónak tekinthető. (Úgy van! Ügy van! a szélső haloldalon.) Mert mind a kettő, mint intézmény, az igazság kiderítésére és lehető érvényesítésére való és mint ilyen kívánatos, hogy ne álljon magasabb színvonalon az ügyvédi kar, esetleg mint a bírói kar tagjainak nagyrésze. Olyan sürgősnek jelezte ezt az igen t. miniszter úr, hogy kilátásba helyezte rövid idő alatt ezen javaslat beadását, a mi azonban mostanig sem történt meg. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon. Halljuk ! Malijuk!) Ott van t. ház, az ügyvédi rendtartás, a melyekre vonatkozólag szinten készült javaslat és kiadatott a kamaráknak véleményadás czéljából. (Halljuk! Halljuk!) Ezek meg is tették kötelességüket ; gondolom, már átnézés tárgyát is képezték a jelentések; de eddig még nem adatott be. Pedig, hogy ez szintén szükséges, kétségtelenül beismerte maga az igen t. igazságügyminiszter úr is; de szükséges ez annyival is inkább, mert szerény nézetem szerint a kamarák szervezete azon az alapon, melyre mostanig helyezve voltak, nem felel meg teljesen azon czélnak, a melyre szerveztettek. T. ház! Á bűntető törvénykönyv módosítására a javaslat évek előtt lett benyújtva, azonban tárgyalás alá nem került. Erre annyival inkább szükség volna, mert az utolsó évek alatt oly jelenségek mutatkoztak, — milyenek különösen az agrár-szoezializmus és az ezzel összekötött bizonyos jelenségek, — melyek kívánatossá tennék, hogy bizony osbűntetőjogiszankczióval ellátott rendelkezés foglaltassák törvénykönyvünkben ,annyival inkább, mert bizonyos büntetendő cselekményekre nézve az összes szomszédos állambeli bűntető törvénykönyvek határozottan szigorúbb büntetést rendelnek, mint a mi büntető törvényeink, a minek kétségtelen következménye az, hogy bizonyos vállalkozó szellemű emberek ide jönnek és ezen állam területét használják fel, hogy büntetendő cselekményeket vigyenek véghez. Polónyi Géza: Igen, de előbb a hitbizományokat kell eltörülni! Haviár Dániel*. Nem tudom, a t. képviselőtársam zavarni akar-e engem, de ezt a czélját nem éri el, mert én most beszélek a bűntetőtörvénykönyv revíziójáról, a hitbizományok pedig, azt hiszem, ehhez nem tartoznak. (Halljuk !) T. ház, annyival inkább indokolt lenne ez, mert sajátságos az a helyzet, a mely szerint, ámbár bűntető törvénykönyvünk 64. §-a rendelkezést tar-