Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-576

412 576. országos ülés 1896, márczius 5-éii, cstttörtiíkfa, Ezek azok, t. ház, a mikben én számot adtam arról, a mi az én felfogásomhoz képest megtörtént. E tekintetben tapasztaltam bizonyos vasutak iránti kedvezményeket, de olyant, a mely épen személyhez lett volna intézve, olyat nem, és én azt ellen sem őrizhettem. Hanem a miért én még azonkívül felszólalni kénytelen vagyok, az az, hogy a mióta máramarossziget-kőrösmezői-sztaniszlói vasút kiépült, azóta megtörtént egy oly dolog, a mely akkor még úgyszólván kilátásban sem volt, tudniillik az orosz-osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szerződés. Gondolom, arra nézve mindnyájan tisztában vagyunk, hogy ez a kereskedelmi és vámszerződés mi mezőgazdaságunk érdekére mindenesetre káros volt, de a miért én itt e dolgot felhozom, az épen vonatkozásban van a vasútakhoz. Tudniillik • a lapokban is volt és statiszticze van kimutatva, hogy mióta a vámszerződés megköttetett, 70 millió nyerstermény vitetett be az osztrák fogyasztási piaczokra Oroszországból. Viszont az orosz piacz megnyílta óta, természetesen az osztrák magas vám által ellenünkben védett iparczikkek a kinyílt piaezra nagy tömegekben vitettek ki. Azt kérdezem most a kereskedelemügyi miniszter úrtól, óhajtja-e megtudni, hogy hány százalék vagy milyen arányban jött be Oroszországból Ausztriába nyerstermény, mennyi érték ment ki a mi vasúti vonalainkon s viszont Ausztriába iparczikkekben ? A mi vasútvonalaink mi hasznot hiiztak az oroszországi forgalomból ? Akkor, a midőn én tanul raányoztam a fennemlített vasúti csatlakozást és erősen küzdöttem azért, hogy direkt egyenesebb összeköttetés létesíttessék Közép-Oroszországgal, fő indokom az volt, hogy az egyenes összeköttetés Budapesten keresztül Becsesei, Ausztriával, ránk nézve haszonnal járna és különösen a tranzito forgalom, mely elvégre is itt kell, hogy keresztül menjen Oroszország és Közép-Európa közt kiváló haszonnal járna ránk nézve. Vasutaink jövedelmezőségét tetemesen emelné. Kérek felvilágosítást, mi hasznot húzunk a vámszerződés folytán előállott új orosz forgalomból? De a mi még sokkal fontosabb, az a vasutaknak rendkívüli közgazdasági, sőt azt lehet mondani, általános politikai fontossága. Erre a kérdésre én nem akartam kiterjeszkedni; de épen ma olvastam az újságokban azt, hogy Nizzában három hatalom konzulai jelentek meg egy banketten Nizzának Francziaországhoz történt csatolása 100 éves évfordulója alkalmából. (Egy hang a szélső haloldalon: Nem volt az egész idő alatt Francziaországé!) Igaza van a t. barátomnak, elfoglalták 100 éve, megint visszaadták a szentszövetségnek s átengedte újból Viktor Emánuel Francziaországnak. Képviselve volt a konzulok által Amerika, Franczia- és Oroszország. Ez a három hatalom mintegy szövetséges társak voltak ott együtt. Hogy hogyan fognak a többi szövetségek alakulni, az a jövő titka; de hogy most az egész világ közgazdasági válság felé haladj hogy óriási közgazdasági háborúra készülünk, hogy tehát az összeütközés valószínűbb, azt az, a ki a külviszonyokat figyelemmel kiséri, egy perezre sem tagadhatja. És hogy a vasutak ezen dolgok létrehozásában eddig is eminens szerepet játszottak, az sem vonhatni kétségbe. Mert a mi most a nemzeteket, népeket és kormányokat foglalkoztatja, az a nyersterményekuek és az iparczikkeknek kicserélése. Mi által volt lehetséges a nyersterményekben a túltermelés? Ezt előidézték a gépek, de különösen a vasutak, a melyek ezeket odaszállítják, a hova eddig tengelyen szállítani lehetetlen volt, (Igaz! Úgy van! szélső baloldalon.) Ma már a vasutaknak Amerikában óriási hálózatuk van, kihozzák a nyersterményeket a tengerig; Oroszország, mely óriási hálózatokat csinált egész Indiáig, szintén kihozza terményeit a tengerig. Itt aztán összeütköznek egy nagy hatalom érdekével: Angiival. Angolország javára ezen államok és az egész világ megszámlálhatlan milliókkal károsodik. Anglia szabja meg tulajdonkápen az egész világnak az árakat. Angliának ezen kizsákmányoló rendszeréért nehéz küzdelemre van kilátása. Készülődik, harczolni is fog érdekeiért. De a miért én mindezt felhoztam, az az, hogy mi is vám- és kereskedelmi háborút fogunk kezdeni Ausztriával, ha sarkunkra állunk vagy szövetséget fogunk kötni Ausztriával a kormány szerint, ha meghunyászkodunk. Ha az önálló vámterületet fel akarjuk állítani, akkor tudjuk, nekünk rendelkezésünkre áll egész vasúti parkunk, egész államvasúti hálózatunk, és akkor szerintem az államvútak s a többi vasúti a természetes szolgálatot, a mire képes, kifejteni hivatva van. Kapcsolatban ezen két dolog: az önálló vámterület, és az önálló vasát politika, kiegészíti egymást. Önálló vámterület nélkül, szerintem helyes vasúti és gazdasági politika nem képzelhető. Tarifa-politika nagy haszonnal nem jár, mert az [osztrák és egyéb hatalmak kormányainak is van magukhoz való eszük, és azok is csinálnak tarifapolitikát. (Derültség.) Mi következik a tarifapolitikából ? Ha az állami és a többi vasutak a tarifapolitika útján szolgálni akarják a gazdasági politikát, ez csak úgy lehetséges, ha olcsóbbá teszik a fuvart, ebből az következik, hogy nem fog jövedelmező lenni a vasút. Ebből meg mi következik? Az, hogy az államnak kell ráfizetni. (Derültség.) Nagyon kérem a t. miniszter urat, vegye kézbe a büszkeségünket képező', és különösen a miniszter urak által előterjesztéseikben dicse kedve említett vasúti hálózatunkat és vasúti