Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-575

384 575. országos ülés 1896. märczins 4-én, szerdán. volna látogatva, ha a miniszter úr, illetve annak közege megszívlelte volna tanácsomat, hogy miután a szomszédos községekből bejövő fiúk nem maradhatnak egész nap éhen az iskolában engedélyezzen élelmezésükre 10—20 krajczárt, akkor nagyban fog szaporodni az iskola látogatottsága, azonban ezen javaslatom nem talált helyeslésre, mert csak mindenütt a takarékosság elveit hangoztatják, holott itt nagyon rosszul volt az az elv alkalmazva, mert néhány száz forinttal nagyszerű lendületet vett volna a tanítás. Miután ez évben újból folyamodtam az iskola fentartása iránt, azt a választ nyertem, hogy miután Rudnán csak gyümölcskosarakatkészítenek, a földmívelési miniszter úr tartsa fenn az iskolát s eziránt a társminisztérium meg is kereste. Én ugyan nem voltam abban a véleményben, mint Rudnán úgy mint Belluson minden díszmunkát lehet készíteni, annálinkább, mert a föld mívelési miniszter úr rendelkezése folytán ott két holdat tartalmazó füzes telepet létesített, tehát az anyag meg van. Nem volna annak értelme, hogy most fehagyassék a kosárfonás, midőn a fődolog az anyag, de hát az iparfelügyelő úrnak alkalmasint kényelmetlen volt oly távoli részben vasút nélküli úton a szakoktatás ellenőrzésére járni, azért javasolta a beszüntetést és a földmívelési miniszter úrnak átadását, nekem agyán mindegy, akár melyik minisztérium tartja fenn a műhelyt, de ez mindenesetre a kereskedelmi minisztérium tárezájába tartoznék, mert ott ipari czélokra és díszművekre szánt finom fonást lehet kimutatni, miután ott finom ftízveszszők termeltetnek. Mindezekből azon következtetésre jövök, hogy a házi- és népipar hathatósan csak úgy fejleszthető, ha: Először. Az eddigieknél sokkal nagyobb összeg fordíttatik a háziipar segélyezésére az ipari czélokra évente megszavazott összegből és ott, a hol a közönség nem képes közrehatni, az állam egészen a kezébe veszi az ipar megteremtését és fejlesztését. Másodszor. Ha az eddig már néhány megyében szervezett megyei iparbizottságok még ott is szerveztetnek, a hol nagyobb számú házi ipartelepek vagy műhelyek vagy szövőtelepek léteznek, de még megyei iparhatóságok nincsenek. Harmadszor. Ha a házi és népipar az egész vonalon országosan szerveztetik, vagyis a megyei és helyi iparbizottságok kapcsolatba hozatnak egy országos bizottsággal, mint legfőbb véleményező testülettel. Negyedszer. Ha a házi és népipari termékek megismertetése és állandó közszemlére kitevése által lehetővé tétetik, hogy azokkal az ország megismerkedjék. Ez pedig csak egy központi árúcsarnokkal lehetséges, a hol minden iparág készítményeit beküldik, közszemlére kiteszik és az eladást a csarnok utján közvetítik. Van ugyan már most is olyan bazárforma itt a kerepesi-ixt 22 sz. a., de hát az egyrészt kicsi, másrészt az országban produkált iparczikkeknek csak egy igen csekély részét lehet ott látni és miután az első emeleten van, teljesen nem felel meg a czélnak, mert ezeknek a dolgoknak nagyon könnyen hozzáférhetőknek, könnyen kezelhetőknek és könnyen szemlélhetőknek kell lenni, a mi egyedül egy földszinti, 6—8 helyiségből álló ipari bazárban lehetséges, melynek az útczára kell nyílni, hogy a mellette elhaladó könynyen benyithasson és gyors áttekintést nyerhessen, az egyes szakoknak kellő felirattal kell bírniok és minden darabon könnyen látható vignettán az árnak kell kitüntetve lenni, ezek oly fortélyok, melyek a kelendőségre nagy befolyással vannak. Mikor még arra kérném az igen tisztelt miniszter urat, hogy mivel a jelentése oly rettentő vaskos kötet, hogy azt abszolúte kezelni nem lehet, és ha azt az ember tanulmányozni akarja, kénytelen abból az őt érdeklő részt kiszakítani, méltóztatnék jövőre ezen jelentést 3 részben vagy kötetben beterjeszteni oly módon, hogy a vasúti tigy egy, a posta- és távírda ügy egy másik és az ipar- és kereskedelmi ügy egy harmadik részben foglaltassák, miáltal az olvasás nagyon megkönnyítve lesz. Ezek voltak, a miket elmondani tapasztalatom alapján óhajtottam és miután meg vagyok győződve, hogy a tisztelt miniszter úr az ipar fejlesztésének és segélyezésének nagy szükségét és fontosságát elismeri és semmi kétségem hogy azt hathatósan támogatni is fogja, a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Balogh Géza jegyző: Zichy Jenő gróf! Zichy Jenő gróf: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak igen praktikus és helyes észjárású beszédét elfogadom. A praktikus ész szól belőle és a vidék helyesen felfogott érdekének támogatása. Csak egy kis hiba van az egész beszédben, és ez az, hogy t. barátom Trenesénmegye és a szomszéd megyék ablakaiból néz ki, pedig azok nagyon kicsinyek és szűk látókör nyílik belőlük, Sporzon Ernő: Lokálpatriotizmus. Zichy Jenő gróf: Itt pedig ez nem helyes, mert erről az eszméről, amelyet ő itt megpendített, mi már évek óta beszélünk és főleg én ebben a dologban már rég működöm szóval és Írásban, és azt hiszem, már talán a nagyközönség bele is únt ; én legalább magam már beleuntam, mert látom, hogy a megfelelő sikert nem tudtam elérni.