Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-567

567. országm illés 1896. f«brnár H-én, iiétíia. 189 T. képviselőház ! Hogy az ipar terén nagy haladást tettünk, az örvendetes dolog és elvitázhatlan tény. Akármennyire ostromolják is az ellenzéki padokról a jelenlegi állapotokat, azt kénytelen mindenki bevallani, maga Kossuth Ferencz t. képviselő úr is, hogy e téren nagy a haladás. De hiszen bizonyos dolgok közgazdasági politika nélkül is maguktól mennek, például ezipő kell, ruhanemű kell stb.; ezt csinálták és csinálni fogják közgazdasági politika inaugurálása hiányában is. Annyi azonban bizonyos, hogy csak az öntudatos, a haladó korral lépést tartó iparpolitika által birunk az általános vagyonosodásra szert tenni. Ezt a czélt elérni pedig a helyes nemzeti politika megköveteli, mert csak a vagyonos nemzet lehet önálló. És nemzeti politikát csak az a nemzet képes követni, a mely vagyonos. Ezt az irányt nálunk már régen az első magyar közgazda, Széchényi István jelezte, a ki maga, saját korszakában előre élt, de még ma is elég korán van eszméit meghonosítani a hazában. Kossuth a negyvenes években maga sem zárkózhatott el a közgazdasági kérdések elől és azért első sorban az ipar megteremtése czéljából megindított mozgalom élére állott, mert ettől várta az ország vagyonosodását és így önállóságát is. Vagyonosodás elérése czéljából tehát nagy konezepeziójú mezőgazdasági és ipari politikát kell inaugurálni, mihez egész élet és egész tevékenysége az emberebnek kellene. És azért, ha ezt a czélt elérni akarjuk, tisztában lehetünk az iránt is, hogy az ipari ügyeket, — akár mely minisztérium neve alatt is, — de önállólag kell kezelni. T. képviselőház! Nem lehet czélom, a részletekre kiterjeszkedni, csak annak illusztrácziójáúl, hogy nálunk ass iparügyet mellékesen vezetni nem lehet, elő akarom hozni, például hogy önálló vezetés mellett — mely vezetés képes lenne minden legkisebb részletre figyelmét fordítani — lehetetlen lenne például a rabok által készítendő potom árú iparczikkekkel az egészséges önálló ipart tönkre tenni; hanem az önálló vezetésű iparpolitika a rabok tevékenységét inkább a nálunk parlagon fekvő kőbányák mívelésére fordítaná és ez által az olasz követ nálunk feleslegessé tenné. Az önálló iparpolitika gondoskodna arról is, hogy szükségleteink kielégítése után, a mit még ez idáig távolról sem értünk el, az amerikai viszonyok áttanulmányozása után iparczikkeínkkel oda fordulhatnánk. Oda, a hol egy pír jó czipőért 20—24 forintot megadnak, lehet haszonnal a ruházati czikkeket is szállítani. Mindezekhez a dolgokhoz azonban az önálló vezetés mellett pénzalap is kell, mely pénzalap, t. képviselőház, még direete is jövedelmet hozhatna. És itt kell, t. ház, hogy reflektáljak Kossuth Ferencz t. képviselőtársam szavaira, ki azt mondotta, hogy azon milliókat, a melyeket az ipar révén az osztrákok bevesznek, mind mi tarthatnék meg. Ezen tételnél Kossuth Ferencz t. képviselőtársam csak azt felejti el, hogy mi még saját szükségleteinket sem bírjuk kielégíteni, tehát nem vagyunk azon helyzetben, hogy azon milliókat megtarthassuk. De hisz, megfelelt erre azon padokról Molnár József t. képviselőtársam, ki azt hangoztatta, hogy csak nagy ipar mellett lehet felvenni a versenyt. Némi ellentétben látszik lenni ezen két képviselő úr nyilatkozata, azonban én Molnár József t. képviselőtársamnak igazat adok s azt mond3m, hogy csak nagy iparral lehet a versenyt felvenni és azokat a milliókat az országban megtartani, nagy ipar nélkül teljesen lehetetlen. Igaz, hogy Molnár József t. képviselőtársain azt is mondotta, hogy nagy ipart közös vámterület mellett megalkotni nem lehet. Én más nézetben vagyok. (Halljuk!) Ha megkérdeznének engem, mint iparos embert, mi kell neked, önálló vagy közös vámterület, akkor azt mondanám, csak az önálló vámterület kell. De ha azt mondják, hogy minálunk a mezőgazdasági viszonyokat tekintetbe kell venni, mikor magam tudom, hogy minálunk ipart és kereskedelmet mezőgazdaság nélkül nem lehet megalkotói, ha a mezőgazdasági tényezők azt mondják, hogy ebben az irányban minket károsítani fognak, mert én mindkettőnek jólétét akarom, természetes, hogy elfogadom a mezőgazdák álláspontjukat és azt mondom: a közös vámterűlet mellett is lehet, noha nem így, mint talán kellene, de lehet boldogulni, és ezért a közös vámterületet a mezőgazdaság érdekében elfogadom. Mind a mellett pénzalap nélkül az ipart akár közös, akár külön vámterűlet mellett megalkotni nem lehet, mert azon összegből, mely évente a kereskedelemügyi minisztérium tárczájában figurái — most pláne kisebb mint tavaly volt j 20—30 ezer forinttal, az előtti években 300.000 forint volt — ipart teremteni nem lehet. De az ilyén alapot nem lehet a kereskedelmi minisztérium költségvetésébe, ipari czélok támogatása czímén beállított összegből sem megalkotni, mert ez összeg évente elköltetik. Hanem ha a t. képviselőház e czélra bizonyos évek sorozatára, állandó tételként egy millió forintot fog engedélyezni, ennek tőkésítéséből lehet a pénzalapot megalkotni, mely lehetővé tenné iparunk megalkotását. Ilyen alapnak a hiányában, t. ház, az ipari ügyek fognak a ma-