Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-564
464. országos ttlés 1896. febraár 20-án, estttörtökSn. 115 Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): 21. ezím. Az egri reáliskola épületének kibővítésére szükséges 80.000 forintból a város által fedezendő 40.000 frt. Elnök l Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). 22. czím. Az országos mintarajziskola telkének és épületének megváltására kölcsön útján beszerzendő. 317.212 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): 23. ezím. A hülyék és gyenge elméjűek intézetének államosítása folytán átveendő telekre és épületre kölcsön útján beszerzendő 124.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Következik a közoktatásügyi bizottság jelentése (írom. 1044.}, mely együtt tárgyaltatik ezzel a tárczával. Molnár Antal előadó: T. ház: A közoktatásügyi bizottság tüzetesen és beható részleteséggel foglalkozott azokkal a jelentésekkel, melyekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a népoktatás és az országos tanítói nyugdíj és gyámalap 1894. évi állapotáról a képviselőháznak beszámolt. A bizottság megnyugvással konstatálta ezeknek a jelentéseknek bőséges adatgyűjteményéből, hogy népoktatási ügyünk és annak intézményei az 1894. év folyamán is a fokozatos fejlődés útján voltak, a mely fejlődés, hogy nem lehetett intenzivebb és gyorsabb, annak egyik főoka az, hogy a közoktatásügyi kormánynak igen szerény mértékben állottak az anyagi eszközök rendelkezésére. Reméli és óhajtja azonban a bizottság, hogy — mindig szem előtt tartva az államháztartás egyensúlyának biztosítása által megvont határokat — jövőre az eddigieknél jelentékenyebb összegek lesznek a népoktatási ügyre és annak intézményeire fordíthatók. A bizottság helyeslőleg vette tudomásul a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak azt a szándékát, hogy jövőre még ugyanazon tanév eredményeiről fognak beszámolni a ház elé terjesztendő jelentések; helyesléssel fogadta a bizottság azt is, hogy a miniszter úr még ezen év folyamán a közoktatásügy összes intézményeiről, azok történeti fejlösére, valamint a külföld hasonló intézményeivel való összehasonlítására is kiterjedő terjedelmes jelentést fog a ház elé terjeszteni. Ez a millenáris jelentés ereznél maradandóbb emléke és tanújele lesz annak a nagy munkának, melyet hazánk az új alkotmányos élet nem egészen három évtizede alatt, nem mindig kedvező politikai viszonyok között, és mindig szerényen megszabott anyagi eszközökkel az értelem kultúrájának és a közművelődés terjesztésének mezején végezett. (Tetszés jobbfelöl.) A bizottság tisztelettel kéri a házat, méltóztassék a miniszter jelentéseit tudomásul venni. (Helyeslés jóbbfelől.) Hévizy János jegyző: Veres József! Veres JÓZgef: T. ház! A t. előadó úr azon reményében, hogy jövőre nagyobb összegekkel fog a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az iskolaügy előmozdítására hozzájárulni, részemről örömmel csatlakozom és óhajtom, hogy vajha már az 1897. évre szóló költségvetésben ezen reménynek számokban és összegekben lenne kifejezése megtalálható. A jelentésre nézve egy pár rövid megjegy zésem van, (Halljuk!) miután a középiskolákról szóló jelentést, a t. közoktatásügyi miniszter úr nem a szokott időben adta ki, mert máskor a tárcza tárgyalásakor az már kezünkbea szokott lenni, hanem sokkal nagyobb anyagot dolgozván fel, későbbi időre halasztotta, bátor vagyok egy pár tollhibára figyelmeztetni, nehogy abban az ezredéves és nagyobb jelentőségű munkában előforduljon ugyanaz, a mi az idei jelentésben előfordul, nevezetesen épen a vallásügyi minisztérium jelentésében feltűnő az, hogy egyes egyházak neve nem hivatalosan elfogadott alakjában van közölve, sőt az egész jelentésben is nem egyformán, hanem kétféleként, hol helvét hitvallásúnak nevezi, hol evangélium szerint reformáltnak, holott annak csak egy törvényes és szabatos elnevezése van: az előbbi. Hasonlóképen az ágostai hitvallást is tévesen nevezi ágostai hitvallású evangélikusnak; ágostai evangélium nincs, hanem van ágostai hitvallás. Azért kérem, hogy ezek az elnevezések szabatosan és pontosan legyenek abban a miniszteri jelentésben feltűntetve. A tanügyre nézve nevezetesen a tanítóképezdékre volna még egy szerény észrevételem. Feltűnő, t. ház, hogy a miniszteri jelentés mind a népiskolák, mind a középiskolák jelentéseiről elég kimerítő és szabatos kimutatást terjeszt elő, egyedül a tanítóképezdék növendékeiről nem kapunk kellő kimutatást. Én pedig épen azt tartanám a népnevelés mostani kritikus helyzetében rendkívül fontos dolognak, tudniillik méltóztassék a t. közoktatásügyi miniszter úrnak 1897-iki jelentésében a tanítóképezdék növendékeit épen úgy feltűntetni intézetek szerint, mint a hogy feltűnteti például a középiskoláknál a növendékek számát, hogy tudniillik minden intézetre nézve osztályonkint megjelöli, melyik intézet melyik osztályában, hány növeudék van, — épen azért, mert a tanítónövendékek száma, a mint tegnap szerencsém volt jelenteni, rohamosan — az első évben 61°/o-aí — csökkent; épen azért lesz ez nagyon tanulságos, — csökkent tudni illik a 93-iki fizetési törvény megszavazása óta, - - hogy melyik vidéken, melyik intézetben az egyes intézetek és egyes osztályok népessége mekkora. Minthogy ez sok dolgot nem ad az eddigi ki15*
