Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-546

84 546. orsiíágos ülés 189f». január 30-án, csütörtökön. párt zászlójához kötöttem. (Zajos helyeslés a bal­és szélső haloldalon.) T. ház! Miklós Gyulát pedig annál több joggal és igazsággal védelmezhettem, mivel régi helyzetemre visszaemlékezvén, magam is átérez­tem, hogy egy pártrendszer fentartása kedveért hogyan akarják sokszor odadobni martalékul, áldozatul az egyént. (Zajos helyeslés a szélső bal­oldalon.) Vele szemben is azt az igaztalan üldö­zést Játtam, a mit velem szemben akartak inaugurálni, hogy megsemmisítsenek engemet, és eltakarják velem egy rendszer visszaéléseit és bűneit. (Igás! Ugy van! balfelöl.) T. ház! Ez az, a mit a személyes kér­désre vonatkozólag említeni akartam. Hogy azonban a t. előadó úr figyelmét hasonló elő­zékenységgel viszonozhassam, kijelenthetem, hogy a jelenlegi belügyi kormányzatot mél­tóbban védelmezni és képviselni a t. előadó úr­nál (Elnök csenget.) senkisem lett volna alkal­masabb. (Hosszantartó, élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Ugron Gábor! Bartha Miklós: Bocsánatot kérek, sze­mélyes kérdésben jelentkeztem. (Halljuk! Hall­juk !) Félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása czímén kérek szót. A t. előadó úr azt mondotta, hogy beadott határozati javaslatom czélizata az volt, hogy ki­tüntessem, mintha a kormány által közpénzek használtatnának fel a szabadelvű párt fentar­tására. Hogy mi volt határozati javaslatom czélzata, azt első sorban a határozati javaslat tartalma, másodsorban annak indokolására itt előadott beszédem van hivatva kitüntetni. (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Ha az elő­adó úr mégis mesterségesen, szándékos félre­magyarázással, a mint látom, ilyent fog rám, akkor itt ismételnem kell egész rövidséggel, mi volt hát határozati javaslatom ezélja. Semmi egyéb, t. ház, mint az. hogy azon lesújtó er­kölcsi hatást, a melyet gr. Csáky Albin kép­viselő úr határozati javaslata ezen egész parla­mentre és a köztisztviselőkre nézve országosan gyakorolt, a mennyire lehet, enyhítsem. Ez volt az én czélom, semmi egyéb (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr zár­beszéde következik. Ugron Gábor: T. ház! Azt gondolom, a t. ház most nem fogja tőlem várni, bár igen kedvező alkalom volna, hogy a főispáni hatal­mat, az azzal való visszaéléseket ostorozzam és támadjam, a mikor ez kimerítésig megtörtént és konkrét esetekkel eléggé illusztrál tátott. Az én zárszavam nagyon rövid lehetett volna, ha az igen tisztelt előadó úr azt a vitát, mely forgott egy eset körül, és minden sze­mélyi vonatkozás nélküli volt, általános termé­szetéből ki nem vetkőzteti és a pártok közötti harcz kérdésévé át nem alakítja. (Úgy van! bal­felöl.) Az előadó úr beszédének érdeme az, hogy részletesebben kell ezen ügyekkel foglal­koznom. (Halljuk! Halljuk!) Beszélt a t. előadó úr az inkompatibilitás kérdéséről, hogy a ház tagjainak mennyire meg kell őrizniök a maguk függetlenségét, és han­goztatta, hogy szükséges a képviselőnek, hogy erkölcsileg független legyen. Igaz, de én azt tartom, hogy a képviselőknek hatalmi függésben sem szabad állniok a kormánytól, ne álljanak erkölcsi függésben és ne álljanak anyagi füg­gésben sem. A hatalmi függés meggátlása pedig abban áll, hogy a kormány nem egy pártnak a szervezetét képezi, hanem az államnak orga­nizmusát, ha a kormány maga nem korteskedik, ha hivatalos hatalmát és befolyását nem arra használja fel, hogy képviselőket választasson és buktasson. Mert ellenkező esetben önök tarthat­nak itt most, mint az előadó úr — kinek be­széde olyan benyomást tesz rám, hogy hosszú farsang után hosszú böjti prédikáczió — erkölcsi elveken nyugvó előadásokat, de a dolog lényege maga meg fog maradni, mert az a képviselő, a ki a kormánynak és a főispánnak hatalmi ténykedése és visszaélései által jut ezen törvényhozásba, az függővé válik továbbra is ezen kormány hatal­mától. (Zajos helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Helyes, erkölcsileg legyen független a kép­viselő a kormánytól, teljesen helyes; csakhogy akkor arra kell kérnem a t. képviselőtársamat, hasson oda, hogy a pártpénztárak legyenek olyan üresek, mint a függetlenségi párté. (Élénk tetszés és derültség a szélső haloldalon.) Az erkölcsi függésnek nincs gonoszabb neme, mint az, ha valaki, már mint képviselőjelölt, már a válasz­tás előtt azon párt pénztárából, mely a kor­mánynyal oly szoros összefüggésben van ? és mely pártpénztárnak megtöltésére előttünk isme­retlen eszközök használtatnak fel, megkapja azon eszközöket, melyekkel megválasztatik, de a melyek által egyszersmind azon párthoz pénz­ügyileg is, erkölcsileg is oda van kötve. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azok a pártpénztárakból kifolyósított ösz­szegek kétszeresen korrumpálnak, mert először azok felváltva és aprópénz alakjában kiosztva korrumpálják a választókat, és egészükben egy korruptiv köteléket képeznek a kormánypárt és azon képviselők között, kik itt megválasztattak. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Remete Géza: Erre mondjanak kádencziát. (Derültség. Elnök csenget.) Ugron Gábor: T. ház! A képviselő ne legyen anyagi függésben sem a kormánytól, sem a kormány pártjától; és ha erre a térre

Next

/
Oldalképek
Tartalom