Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.
Ülésnapok - 1892-547
547. orsságo* itMs IStfi. jaa»ir 31-én, pénteken. 119 volna elegendő, ha mindnyáját, szerződtetni akartuk volna. (Élénk derültség és tetsgés jobbfelöl.) A második esztendőben azt veszik észre az illetők, hogy reményeik kezdenek füstbe menni. Akkor próbálják megfélemlíteni azt a szerencsétlen intendánst. Ha látják, hogy ez sem használ, akkor a harmadik évben bekövetkezik a buktatási rendszer, mert akkor meg azt remélik, hogy bejuthatnak, ha más valaki jut az intézetek élére. (Helyeslés és derültség a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy az intendánsokat el kell törülni, hiszen mindegyik hibásan működik . . . Ugron Gábor: Inkább ki kell tömni! B. Nopcsa Elek: . . . Igen, hibásnak tíínik fel működésük, mert egyiknek sem volt megadva az arra szükséges idő, hogy alkotásaiknak helyességét vagy helytelenségét bebizonyíthassák. (Helyeslés jobbfelöl.) így azután — s ebben tökéletesen igaza van a képviselő úrnak — megtörtént, hogy az egyiknek intézkedéseit a következő intendáns eltörölte. De méltóztassanak egy kissé béketűréssel lenni. (Zaj. Haljuk.' Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyökre menni és ne innen zavarni a szónokot! B. Nopcsa Elek: így például nem volt intendáns, a kiről annyi mindenféle helytelen dolgot állítanak, mint gróf Keglevich Istvánról. Folyton halljuk, hogy a nemzeti színháznál és az operánál a díszletek és a jelmezek rongyosak, piszkosak. De mi történt volna, ha gróf Keglevich István nagy beruházásokat nem tett volna? (Igás! Ügy van! a jobboldalon.) Akkor még inkább tönkre volnának téve a jelmezek és díszletek; és mégis gróf Kegleviehet mint valami unikumot állítják oda. Bartók Lajos: Ezt a kultuszminisztérium szakosztályának kell megtennie, ne egyéni szeszély szerint dekoráljanak! B. Nopcsa Elek: Gróf Keglevich István tette lehetővé a rendes adminisztrácziót, mert Podmaniczky Frigyes ő exezellencziájának, kiről az egész szinészvilág a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg, nem is volt ideje, mikor az operába beköltözött, rendes adminisztrácziót létesíteni ; ezt határozottan gróf Keglevich István léptette életbe. Én az intendánsi intézményt úgy fogom fel, hogy annak, a ki az intendánsi teendőket viszi, első sorban kötelessége, hogy mindkét, színház pénzügyi adminisztráczióját hathatósan vezesse, még pedig ne vezettesse, hanem maga vezesse, mert csak ott lehet rendes gazdálkodás, hol egy kézbe folynak össze az öszszes szálak és csak az tudja megítélni, menynyit lehet és mennyit szabad kiadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez az első feladata az intendánsnak; a másik pedig az, hogy a művészeti irányt főképen pénzügyi szempontokból ellenőrizze és minden tekintetben a legkeményebb kritikát gyakorolja. Az igazgató művészi intézkedésébe beleelegyedni nem szoktam soha; csak akkor tettem, mikor Nikisch úr folyton távol lévén, hangversenyeket, operákat dirigált Moszkvában, Berlinben, Londonban s tudja Isten hol. Akkor kénytelen voltam, nem a legnagyobb örömömre, némelykor az opera igazgatását vezetni; remélem, nem fog többé megtörténni, (Helyeslés.) mert erre nem érzek magamban semmi hivatást. De van még egy másik támadása a képviselő úrnak. Előhozta, mint reformokat, hogy a színpadra nem lehet feljárni, s hogy egy őrmestert azonnal elküldöttem. Ott van még a fogas kérdés, melyet a hírlapokból méltóztatnak ismerni. Ezek nem reformok, ez semmi egyéb, mint a régi színházi törvényeknek, szabályrendeleteknek hathatós érvényre juttatása é» az ezek ellen vétők kellő megfenyítése. Mindezek a dolgok nsm voltak megengedve, csak' abuzus gyanánt voltak eltűrve. S mert kötelességemnek tartom a törvényeknek és a szabályrendeleteknek magam is engedelmeskedni, s azokat másokkal is megtartatni, ezen abuzusokat megszűntettem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, hogy felszólalásom ilyen hosszúra nyúlt. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Be akarom fejezni nagyon röviden azzal: legyenek meggyőződve a t, képviselő urak és a t. ház maga is, hogy én a rideg kötelességtudástól akármiféle támadással szemben eltérni nem fogok soha, (Élénk helyeslés jobb/elől.) hanem kötelességemet teljesítve, oda fogok törekedni, hogy a magyar művészet emelését mindenképen hathatósan támogassam és előmozdítsam. Nem fogadom el a képviselő úr által beadott határozati javaslatot: a tételt elfogadom. (Hosszas, élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: A holnapi ülés d. e. 10 órakor kezdődik; napirendjére proponálom a belügyi költségvetés tárgyalásának folytatását. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. (Az ülés d, u. 2 óra 15 pereskor végződött.)
