Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-529

Ö29. országos ülés 1S96. január 10-én, pénteken. 87 adminisztráeziót vádolják és panaszolják, szerintök az követ el olyanokat Ausztria ellen, melyek feljogosítják Ausztriát tőlünk nagyobb quóta és nagyobb áldozatok követelésére. Azt mondja egy másik előkelősége a német parlamentnek, dr. Menger, hogy »a vámtörvény szigorú és loyális keresztülvitelére kell birni a magyar kormányt.* T. miniszterelnök úr, hiszen azok az urak vádolják a magyar kormányt, azt mondják, hogy a vámtörvényt nem szigorúan és lelkiismeretesen viszik önök keresztül, azt mondják, hogy önök túlkapásokkal élnek vissza a kiegyezési törvénynyel. Én azt hiszem, hogy azon parlamenti nyilatkozatokkal szemben, miután azokat az ottani kormány nem látta jónak megczáfolni s meggyengíteni, a magyar kormány részéről szükséges és czélszerü is lenne azokat megczáfolni, és bennünket azokra nézve tájékoztatni, íme t. ház, aj csehek egyik előkelő képviselője dr. Kaizl, a deczember 13-iki ülésben azt mondta: »Was das Vorgehen der Regierung in der Frage des ungarischen Ausgleiches betrifft, empfehle ich der Regierung, unzweideitig der ungarisehen Regierung kund und zu wissen zu gebén, dass sich die gesammte Bevölkerung der diesseitigen Reichsbälfte dureh den bidier geltenden Ausgleich bedrückt und übervortheilt erachtet.« T. ház ! íme ők tekintik magukat elnyomottaknak, megkárosítóiaknak, és erre mondja a mngyar miniszterelnök: Hozzunk mi áldozatot. Mi, t. ház, nem vagyunk hajlandók semmiféle áldozatot hozni, főt ellenkezőleg, meggyőződésünk az, hogy a mostani kiegyezési törvény, az eddigi fennállott arány is, hátrányos, káros, és mi elég áldozatot hoznánk már azzal is, ha az eddigi quótát tartanok meg, nem hogy az még — mint azt legújabban a hírlapközlemények hirdetik — felemeltessék. T. ház ! A miniszterelnök úr, képviselőtársam, Várady Károly úr részéről felhozott, s határozati javaslatában indokolt azon állításra, mely szerint a kormány különféle oly alapokat kezel, melyekről sem a költségvetésekből, sem a zárszámadásokból a képviselőház tudomást nem szerezhet, azzal a kitéréssel vélt megfelelhetni, hogy a miniszterelnökségnél ily alapok nem kezeltetnek. Én, t. ház, a miniszterelnök úr figyelmét felhívom a benyújtott határozati javaslatra, melyben világosan az áll, hogy a különböző minisztériumok kezelése alatt vannak ezen alapok, és hogy nem a miniszterelnök urat hívja fel a határozati javaslat a költségvetési és zárszámadási kezelésre, hanem magát az egész kormányt. Midőn tehát, t. képviselőház, felmerül olyan állítás, a melyből a miniszter elnök úrnak következtetnie kell, (Zaj. Elnök csenget) hogy a magyar kormány pénzeket kezel a parlament ellenőrzése nélkttl, tehát nincs kizárva annak lehetősége, hogy pénzeket oly ezé* lókra fordít, a melyek a parlamenti felelősséggel, az ország érdekeivel ellenkeznek, és a melyek akár pártérdekeket szolgálnak egészben, akár egyes párttagokat segélyeznek részben, akkor azt hiszem, a magyar miniszterelnöknek egyetlen válasza az lehet: vagy vaunak ilyen alapok a kormány kezelése alatt, vagy nincsenek ; ha vannak, akkor a parlament elé való azok költségvetése és zárszámadása, (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) ha pedig nincsenek, ne hagyja kétségben egy perczig sem ezt a házat és az egész nemzetet ez iránt, mert hogy ha a magyar kormány pénzekkel rendelkezik, melyekről senkinek sem felel, melyeket oda fordíthat, a hova akar, nem az ország, hanem saját pártja érdekében, mondja ki a miniszterelnök úr ezt határozottan, mert az nem fér össze a magyar kormány kezelésének tisztességével, hogy legyen csak egy garas is a keze alatt, a melyről a parlament előtt nem mer számot adni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tehát, t. ház, a miniszterelnök úr, a ki állásánál fogva az egész kormányt vezetni és képviselni lenne hivatva, az ő nyilatkozataival épen azt bizonyítja, hogy az ő politikája minden egyéb, csak nem az ország politikája, és nem méltó az ország hatalmának és fényének kellő képviselésére; hogy őt eljárásában vezetheti minden egyéb, csak nem az a kötelesség, mely a magyar minisztetelnököt az ország első tisztviselőjévé emeli és minősíti! Bizonyítja azt, hogy neki nem az ország haladása, az ország tekintélyének emelése, a törvények szigorú és becsületes végrehajtása, hanem saját hatalmán k és pártjának fentartása a fő törekvése, én, valamint azon párt, melyhez tartozni szerencsém van, iránta bizalommal nem viseltetünk, és a tárgyalás alatt álló tételt el nem fogadva, pártolom az Ugron Gábor és Várady Károly képviselő urak által beadott határozati javaslatokat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Ugron Gábor t. képviselőtársam tegnap egy határozati javaslatot adott be, a melyben azt mondja, hogy miután Ausztria jelenlegi minisztériuma nem parlamenti felelős kormány, kéri utasítani a kormányt, hogy az ausztriai kormánynyal folytatott kiegyezési tárgyalásokat ezen okból szűntesse be. Az én igen tisztelt vezérem, gróf Apponyi Albert tegnapi felszólalásának elején már jelezte, hogy azt a felfogást, mely Ugron képviselő úr határozati javaslatának indokolásában foglaltatik, nem osztja, nem osztja ezen egész párt