Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-541

541. országos ülés 1896. január 24-én, pénteken. 333 másik megbízót tisztviselő által, azonban magán a végtárgyaláson el van zárva a védekezés minden eszközétől, annak minden előnyétől, minden fegyverétől ; elítélik ugyan a katonát is, s a kettő között csak az a különbség, hogy a katonát ezredesi, a tisztviselőt pedig főispáni parancsszóra, (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) A főispáni állás rossz szervezete folytán nem lehet csodálkozni azután azon sem, hogy ilyen köríílmények között ki van ölve magából a nagyközönségből is az érdeklődés a megyei és városi közügyek iránt. És miért ? Azért, mert mindenki tudhatja eleve, hogy ha a közönség érdekében akármely üdvös határozatokat akarnak is hozni s végrehajtani, az mindig beleütközik a főispáni hatalom szirtjeibe, annak akaratába, és annak ellenállásába. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Magam is sokszor tapasztaltam Szeged város életéből azt, hogy hozzon bár az a törvényhatóság akármilyen üdvös határozmányt, lett legyen az ahatározmány magának a nagy közönségnek kiváló érdeke, de ha azt a főispán akárki által megfellebbeztette, az a miniszter úrtól csaknem minden esetben egyszerűen megsemmisíttetett, egyszerűen kasszáltatott. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Feljöhet aztán az egész törvényhatóság deputáczióban a t. miniszter úr elébe, informálhatja az a miniszter urat bármiképen, a miniszter úr nem hallgat másra, mint csupán a főispánra, csupán csak az azáltal képviselt politikai érdekekre. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Bernát Béla t. képviselőtársam folytonosan interpellálja a t. kormányt (Halljuk! Halljuk!) a filloxera, törvény-tárgyában. Legutóbb is sürgette a t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy legyen már törvénynyé az a fllloxerára vonatkozó javaslat, mely, a ház asztalán fekszik. Hát én elismerem, hogy a filloxera-törvény megalkotása fontos, mert a filloxera igen veszedelmes egy rovar; azonban ha a filloxera rovar veszedelmes a szőlőkre: ép olyan veszedelmes a főispáni filloxera a törvényhatóságokra nézve. (Derültség és helyeslés a szélső laloldaion.) De többet mondok még veszedelmesebb ez, mert a filloxera ellen lehet némileg védekezni, ha a filloxerát az ember górcsővel megvizsgálja, megfoghatja s agyou is ütheti (Derültség.) de nem is terem meg mindenütt, legalább Szegednek homoki területén mentve van tőle a szőlő; azonban a főispáni filloxera az megterem mindenütt a homokban is, és láthatja az ember górcső nélkül is, de nem foghatja meg, s nem ütheti agyon, (Derültség.) mert védi életét a törvény. (Derültség.) En, t. ház, mindenféle filoxerának ellensége vagyok, azért a tételt sem szavazom meg. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter! (Halljuk! Halljuk!) Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter : T. képviselőház! Babó Emil t. képviselőtársam határozati javaslatot nyújtott be, hogy a boldva-völgyi helyi érdekű vasútra ronatkozó engedély-okmányt, összes irataival, a ház asztalaira letegyem. Minthogy a kereskedelemügyi minisztériumnak nemcsak ez ügyben, hanem semmiféle más ügyben sincs semmiféle titkolni valója; minthogy erre a vasútra nézve az akták befejeztettek, semmiféle akadály nem forog fenn abban a tekintetben, hogy a vasútra vonatkozó aktákat a ház asztalára letegyen]. (Helyeslés.) Kijelentem tehát, hogy azokat a ház asztalára le fogom tenni, (Élénk helyeslés.) és hogy azokat egyszerű kívánságára és óhajtására bármelyik képviselőtársamnak is szívesen megmutattam volna. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy ezen kijelentésemet tudomásul venni méltóztassék, a minek következtében Babó Emil t. képviselőtársam határozati javaslatainak elfogadása feleslegesnek nyilatkozik. (Helyeslés.) Babó Emil: T. ház! Mivel a t. miniszter úr engem teljesen megnyugtatott, visszavonom határozati javaslatomat. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház. Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan-e még valaki szólni? Ivánka Oszkár képviselő úr kivan még szólni. Ivánka Oszkár: T. ház! Nem akarom hosszasan indokolni azt az álláspontot, melyet mi a főispáni intézménynyel szemben, úgy mint az ma fennáll, és ki használtatik, elfoglalunk. Ez már oly sokszor lett a képviselőház előtt elmondva, hogy annak megismétlésébe bocsátkozni teljesen felesleges volna. Én legnagyobb hibáját ezen intézménynek abban találom, hogy az szolgálatkész apparátus, melylyel a koimány azt csinál, a mit akar. Sok mindenfélére kihasználhatja azt, a saját intencziói szerint. És ha ezen intézmény oly rosszul működik, oly drasztikus hibákat követ el, és a jognak nem őre, hanem eltiprója sok esetben: úgy én azért nem annyira a főispáni kart, mint inkább a belügyminisztert, a kormányt hibáztatom, a mely ezt az apparátust ily módon kezeli. (Úgy van! balfelöl.) Igen különös, és ha végig tekintünk az egyes főispáni kinevezéseken, látják azt, hogy ezek a kinevezések nem úgy történnek, mint azt annak a törvényhatóságnak érdeke magával hozza, a hova az illető főispán kineveztetik ; hogy sok esetben oly férfiú, a ki az illető törvényhatóság viszonyaival teljesen ismeretlen, küldetik oda a vármegyére drasztikus intézke-