Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-537
887. országos illés 1896. január 20-án, hétfőn. 237 független bíróság. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt a jogot én a ház kezéből ki nem adnám, mert ezt a jogot most bírom, bírja a nemzet választott képviselete. De hogy én a kúria tagjait valaha választhatom-e, ahhoz nincs reménységem, azt én birtokomba nem vehetem. A kúriát — bocsánatot ezen antimodern észjárásért, de tudom, hogy Magyaroi szagon vagyunk, és magyar dolgokról beszélünk — a nemzet oly kétségtelen tulajdonának, a nemzet szabad rendelkezése alatt lévőnek nem tartom. Oly dolgok történtek a mi legfelsőbb bíróságunk utóbbi 100 éves életében, hogy szinte kételkedni lehetett a felett, hogy lehet-e valaha Magyarországon független bíróság, mert a mi megtörtént az utolsó száz év alatt, az — s erről nem biztosíthat senki — megtörténhetik az előttünk levő száz év alatt is. A t. miniszter úr különben a választók összeírását, a választók számának szaporodását, fogyását egyszerűen statisztikai dolognak tartja. Numerust sorol fel numerus utáu, ff S az egészben nem lát valami nagy dolgot. 0 azt mondja, hogy a mai összeírás szerint 1895-ről 1896-ra 6500-al fogyott a választók száma. Ha azonban tovább visszament volna a t. belügyminiszter úr, valami nagy szaporodást 20 esztendő alatt sem talál a választók számában. Perczel Dezső belügyminiszter: 32.000 a szaporulat, én terjesztettem elő az adatokat! Eötvös Károly: Szóval, azt mondja a t. miniszter úr, hogy ez évben 6500-al fogyott a választók száma. Csak azt kérdezem a t. miniszter úrtól, hogy miért fogyott? Óváry Ferencz: Mert nem fizették meg az adót! Eötvös Károly: Talán a megfelelő születési év volt hézagos? Vagy dögvész és háború dúlt ezen országban ? Óváry Ferencz: Nem fizették meg az adót! Eötvös Károly: Óváry Ferencz t. képviselőtársam ezen közbeszólására csak azt jegyzem meg, hogy neki nagyon jó és biztos tudomása van arról, hogy az a kifogás, hogy »mert az adót nem fizették meg, azért maradtak ki alisztábók, az öreg, régmúlt korszakból való kifogás, mert a t. pénzügyminiszter úr, 1 gondoskodott arról, hogy megfizessék. (Derültség.) Van annak annyi pénzügyigazgatója, adótárnoka, végrehajtója, és mindenféle közege, még pedig úgy a városokban és vármegyei központokban, mint a járásokban és falvakban, és az egész országban, hogy itt az adófizetésnek elmulasztása miatt nagyon kevés ember veszti el a választói jogosultságot. De ez végre is csak az egyik kérdésem arra nézve, hogy mi az oka, hogy még is fogyott a választók száma? A másik az, hogy mely. vidékeken fogyott, és melyik párton? Mert én tudok esetet arra, s ezt közvetetlentíl hallottam Félegyháza város jegyzőjétől, igaz, hogy régebben, 1886-ban, hogy a 48-as párti választókat kihagyták egyszerűen mind; a kik pedig nem ahhoz a párthoz tartoztak, azokat meg beírták mind, sőt a mindnél is többet írtak össze. (Derültség a szélső haloldalon.) Bocsánatot kérek, abból, hogy a választók száma úgy a táblán, krétával felírva, nem sokat látszik változni, csak 0'72 °/ 0-kal, mint a t. belügyminiszter úr mondja, még egyáltalán nem következik, hogy az összeírás jó, és hogy ebben az összeírásban ezer és ezer visszaélés nincs. De méltóztassék egy másik kimutatást a nemzet rendelkezésére bocsátani. Azt, hogy ezelőtt 25 évvel mennyi volt a hivatal után való szavazó, és mennyi most? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mennyi volt akkor az ország városaiban, és kivált túl a dunai városokban az önálló iparosszavazó, és mennyi most? (Ügy van! a szélső baloldalon.) Majd akkor rájön a t. belügyminiszter úr is arra, hogy ha helyes az az összeírás, akkor borzasztóan dúl Magyarországon először az önálló iparos és gazdavilágban az elszegényedés, és ezzel együtt a hivatalnokok szaporodása. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Ha pedig ez nem igaz, akkor az a választóösszeírási lajstrom irtóztató rossz, mert hibás, mert ennek az eredménynek másként előjönnie uem szabad. (Úgy van! bálfelől.) Azt mondja a t. belügyminiszter úr, hogy mint panaszkodunk mi a választási lajstrom összeírása ellen, s ebben, előre bocsátom, formailag tökéletes igaza van, mert hiszen, úgymond, a központi választmány szabadon választott férfiakból áll, a vármegye önkormányzatának egyik valóságos intézménye ez, a melyben sem a kormánynak, sem a kormány közegeinek helyük nincs, és hogy az összeíró férfiak, az összeíró küldöttség tagjai is ezen központi választmány által küldetnek ki. Hát ime, úgymond, itt az önkormányzat csinálja az egészet, tehát, vagy rossz az önkormányzat, vagy jó az összeírási lajstrom? Hát, t. belügyminiszter úr, rossz az mind a kettő. (Derültség a szélső baloldalán.) Rossz az összeírási lajstrom, és rossz az önkormányzat is. De nem az az önkormányzat, a mely mini elv, mint intézmény áll előttünk, és részint a múltnak most már összetört maradványaként, részint törekvéseinkben, mint a jövőnek egy felvirágzandó intézménye él. Nem ez az önkormányzat, hanem a belügyminiszter úr önkormányzata rossz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Rossz az összeírási lajstrom is; — de, hogy melyik rosszabb: azt nem tudom elhatározni. Igen rossz mind a kettő. Sőt az