Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-535

j gg 585, országos illés 1896. január 17-én, pénteken. erre vonatkozólag nyilatkozatát a t. ház előtt felolvassam. (Halljuk! Halljuk!) Tudjuk, t. képviselőhág, hogy e padokról Endrey Gyula barátom interpellácziót intézett a t. belügyminiszter úrhoz, a miért azt, hogy Hódmezővásárhely város egy, még 1894-ben tar­tott rendkívüli közgyűlésének határozatát meg­semmisítette. Megsemmisítette pedig azon tárgy­ban tartott közgyűlésnek határozatát, a melyen a köztörvényhatósági bizottság Kossuth Ferencz képviselő urat fogadta, üdvözölte és ünnepelte. Az ezen interpelláezióra adott feleletben a t. bel­ügyminiszter úr, hivatkozva egyéb okokra, a többi közt ezt is mondotta: (Olvassa.) »De még egy argumentumot hozhatok fel arra, hogy a határozat törvénybe ütközik, a mi abból folyik, mert az 1886 : XXI. tcz. világosan megmondja, kik egy törvényhatósági bizottság tagjai. Két­felé osztja őket, fele része a legtöbb adót fizető bizottsági tagokból áll, másik része a válasz­tottakból. A törvény továbbá világosan kimondja azt, hogy ezen kivűl, kik par excellence képe­zik a törvényhatósági bízottságot, kik bírnak még ülési és felszólalási joggal. Egy pár tiszt­viselőt említ fel. Továbbá a törvény 52. §-ban még tovább megy és kiváltképen felemlíti, kik azok, a kik szavazati joggal nem bírnak, kivé­telesen a kik felszólalhatnak, de vendégekről sehol említést nem tesz.« Ezt a belügyminiszter úr itt ünnepélyesen adta elő október hó 24-én, ezen szavakkal, melyeket most a rossz nyomtatásból rossz sze­mekkel meglehetős szakadozottan, de hűen fel­olvastam. Alig múlt el 10 nap, t. képviselőház, midőn egy közeli dunántúli előkelő város egy közintézetének, a győri ispotálynak a felavatá­sára a t. belügyminiszter urat, s úgy gondolom a miniszter urakat is, meghívta, és ezen ünne­pélynek a leírásából én azt olvasom, hogy Per­czel Dezső belügyminiszter úr, és vele az igaz­ságügyminiszter úr is, a kápolna felszentelése, az épület felavatása után a szabad királyi és törvényhatósági joggal bíró város rendkívüli közgyűlésében megjelent .... Perczel Dezső belügyminiszter: Nem a város közgyűlése volt! Kun Miklós: Ez a tudósítás azt mondja Perczel Dezső belügyminiszter: Akkor rosszul mondja. Se elnök, se jegyző ott nem volt. Az díszgyűlés volt az ispotály termében, de nem törvényhatósági közgyűlés. (Zaj. Hall­juk! Halljuk!) Kun Miklós: (Olvassa.) »Laszberg főispán beszédében üdvözölte a minisztereket és a ven­dégeket, utána Petz főorvos beszélt. Most Per­czel Dezső belügyminiszter lépett az emelvényre és a közönség zajos éljenzése közt köszöne­tet mondván a meghívásért, kijelentette, hogy nem csupán udvariasságból jött el miiiisz tertársaival e kulturális ünnepélyre, de két má sík ok is indította* stb. Tegnap olvastam e a »Nemzet«-nek a tudósítását, ebben is az van, hogy »szabad királyi Győr városa törvényható­ságának rendkívüli közgyűlésében* stb Egyébként majd meglátjuk a jegyzőkönyvből. Én úgy tudom, hogy a t. miniszter úr Gyö'r vármegye törvényhatósági bizottságának sem legtöbb adófizetés, sem választás útján nem tagja, és ott, sem mint szavazási joggal biró tisztviselőnek, sem egyébként felszólalási joga nincs. Ugyanazon törvény szerint, a melyből a t. belügyminiszter úr maga idézte, hogy ott vendégnek felszólalni nem szabad, az a törvény egyszersmind azt is elmondja, a mint a t. bel­ügyminiszter úr fel is sorolta beszédében, hogy ezeknek és ezeknek felszólalási joguk van; de ezek közt a belügyminiszter nincs ^megnevezve. Fenyvessy Ferencz: (Közbeszól.) Kun MikÓS.* Akkor a lapjaikra tessék jobban ügyelni! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne kon­verzáljanak. Kun Miklős: T. képviselőház! A mint az előbb is elmondottam, míg Magyarország közigazgatásának egész apparátusa a kortes­szolgálat bilincseiben nyög, addig én nem tar­tom a közigazgatást, még csak nagyobb mér­tékben sem javíthatónak. Természetes, hogy ezeknél fogva a t. mi­niszter úr ténykedései iránt bizalommal nem viseltethetvén, a költségvetést nem szavazom meg, hanem elfogadom Holló Lajos t. képviselő­társamnak határozati javaslatát. De még egy kérdésem van. Tegnap a t. belügyminiszter úr határozottan kijelentette, hogy ő nagyon óhajtaná, szívesen beleegyeznék abba, hogy Budapest székes fővárosnak az autonóm jogok megsértése miatt a házhoz inté­zett felirata a belügyi költségvetéssel együtte­sen tárgyaltassék. Mivel e szolgálatot a t. bel­ügyminiszter úrnak meg akarom tenni és abba a helyzetbe kívánok jutni magam is, hogy azo­kat az aktákat megtekinthessem s az adatokat megnézhessem, és mert kívánom, hogy alkalom nyújtassák erre a t, ház minden tagjának, a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani: (Olvassa.) »A képviselőház Budapest fő- és szék­város törvényhatósági önkormányzati jogának sérelme miatt a képviselőházhoz intézett felira­tának, s a belügyminisztériumnál levő ezen ügyre vonatkozó írásoknak a belügyi költség­vetés tárgyalásának tartamára, a ház asztalára letételét elrendeli. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök : Öt perezre felfüggesztem az illést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom