Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-535

j gg 585, országos illés 1896. január 17-én, pénteken. erre vonatkozólag nyilatkozatát a t. ház előtt felolvassam. (Halljuk! Halljuk!) Tudjuk, t. képviselőhág, hogy e padokról Endrey Gyula barátom interpellácziót intézett a t. belügyminiszter úrhoz, a miért azt, hogy Hódmezővásárhely város egy, még 1894-ben tartott rendkívüli közgyűlésének határozatát megsemmisítette. Megsemmisítette pedig azon tárgyban tartott közgyűlésnek határozatát, a melyen a köztörvényhatósági bizottság Kossuth Ferencz képviselő urat fogadta, üdvözölte és ünnepelte. Az ezen interpelláezióra adott feleletben a t. belügyminiszter úr, hivatkozva egyéb okokra, a többi közt ezt is mondotta: (Olvassa.) »De még egy argumentumot hozhatok fel arra, hogy a határozat törvénybe ütközik, a mi abból folyik, mert az 1886 : XXI. tcz. világosan megmondja, kik egy törvényhatósági bizottság tagjai. Kétfelé osztja őket, fele része a legtöbb adót fizető bizottsági tagokból áll, másik része a választottakból. A törvény továbbá világosan kimondja azt, hogy ezen kivűl, kik par excellence képezik a törvényhatósági bízottságot, kik bírnak még ülési és felszólalási joggal. Egy pár tisztviselőt említ fel. Továbbá a törvény 52. §-ban még tovább megy és kiváltképen felemlíti, kik azok, a kik szavazati joggal nem bírnak, kivételesen a kik felszólalhatnak, de vendégekről sehol említést nem tesz.« Ezt a belügyminiszter úr itt ünnepélyesen adta elő október hó 24-én, ezen szavakkal, melyeket most a rossz nyomtatásból rossz szemekkel meglehetős szakadozottan, de hűen felolvastam. Alig múlt el 10 nap, t. képviselőház, midőn egy közeli dunántúli előkelő város egy közintézetének, a győri ispotálynak a felavatására a t. belügyminiszter urat, s úgy gondolom a miniszter urakat is, meghívta, és ezen ünnepélynek a leírásából én azt olvasom, hogy Perczel Dezső belügyminiszter úr, és vele az igazságügyminiszter úr is, a kápolna felszentelése, az épület felavatása után a szabad királyi és törvényhatósági joggal bíró város rendkívüli közgyűlésében megjelent .... Perczel Dezső belügyminiszter: Nem a város közgyűlése volt! Kun Miklós: Ez a tudósítás azt mondja Perczel Dezső belügyminiszter: Akkor rosszul mondja. Se elnök, se jegyző ott nem volt. Az díszgyűlés volt az ispotály termében, de nem törvényhatósági közgyűlés. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kun Miklós: (Olvassa.) »Laszberg főispán beszédében üdvözölte a minisztereket és a vendégeket, utána Petz főorvos beszélt. Most Perczel Dezső belügyminiszter lépett az emelvényre és a közönség zajos éljenzése közt köszönetet mondván a meghívásért, kijelentette, hogy nem csupán udvariasságból jött el miiiisz tertársaival e kulturális ünnepélyre, de két má sík ok is indította* stb. Tegnap olvastam e a »Nemzet«-nek a tudósítását, ebben is az van, hogy »szabad királyi Győr városa törvényhatóságának rendkívüli közgyűlésében* stb Egyébként majd meglátjuk a jegyzőkönyvből. Én úgy tudom, hogy a t. miniszter úr Gyö'r vármegye törvényhatósági bizottságának sem legtöbb adófizetés, sem választás útján nem tagja, és ott, sem mint szavazási joggal biró tisztviselőnek, sem egyébként felszólalási joga nincs. Ugyanazon törvény szerint, a melyből a t. belügyminiszter úr maga idézte, hogy ott vendégnek felszólalni nem szabad, az a törvény egyszersmind azt is elmondja, a mint a t. belügyminiszter úr fel is sorolta beszédében, hogy ezeknek és ezeknek felszólalási joguk van; de ezek közt a belügyminiszter nincs ^megnevezve. Fenyvessy Ferencz: (Közbeszól.) Kun MikÓS.* Akkor a lapjaikra tessék jobban ügyelni! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne konverzáljanak. Kun Miklős: T. képviselőház! A mint az előbb is elmondottam, míg Magyarország közigazgatásának egész apparátusa a kortesszolgálat bilincseiben nyög, addig én nem tartom a közigazgatást, még csak nagyobb mértékben sem javíthatónak. Természetes, hogy ezeknél fogva a t. miniszter úr ténykedései iránt bizalommal nem viseltethetvén, a költségvetést nem szavazom meg, hanem elfogadom Holló Lajos t. képviselőtársamnak határozati javaslatát. De még egy kérdésem van. Tegnap a t. belügyminiszter úr határozottan kijelentette, hogy ő nagyon óhajtaná, szívesen beleegyeznék abba, hogy Budapest székes fővárosnak az autonóm jogok megsértése miatt a házhoz intézett felirata a belügyi költségvetéssel együttesen tárgyaltassék. Mivel e szolgálatot a t. belügyminiszter úrnak meg akarom tenni és abba a helyzetbe kívánok jutni magam is, hogy azokat az aktákat megtekinthessem s az adatokat megnézhessem, és mert kívánom, hogy alkalom nyújtassák erre a t, ház minden tagjának, a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani: (Olvassa.) »A képviselőház Budapest fő- és székváros törvényhatósági önkormányzati jogának sérelme miatt a képviselőházhoz intézett feliratának, s a belügyminisztériumnál levő ezen ügyre vonatkozó írásoknak a belügyi költségvetés tárgyalásának tartamára, a ház asztalára letételét elrendeli. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Öt perezre felfüggesztem az illést.