Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-510

MO. ersíágos fllé» 1895. november 21-én, csütörtökön. Sí musnak az uralkodása. (Ugy van! Ugy van! Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hát kérem, belügyminiszter úr, nem nyújt-e ezzel egy szomorú preczedenst arra, hogy Magyar­országnak bármely köztisztviselője bármiféle bűn­tényt követ is el és e miatt fölfüggesztetik állá­sától, elég neki egyszerűen lemondani, hogy a fegyelmi eljárást kijátszsza és két hónap múlva újból kineveztessék, (ügy van! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Ezt a rendszert menteni még a pártérdekkel sem lehet. Ez már oly elfajulása magának a párturalomnak, midőn lábbal tiporják a jogot és hozzáfognak egyene­sen az erőszakhoz, (ügy van! ügy van ! a bal­és szélső baloldalon.) A t. belügyminiszter úr feleletének még első részét, a hol paragrafusokkal és rabulisz­tikával meg lehet kerülni a dolgot és el lehet homályosítani a kérdést, talán szavazás alá lehetne bocsátani. Itt még a vélemények eltér­hetnek a politikai pártállás szerint. De ebben a kérdésben nincsen politikai pártállás, itt a képviselői állás lép előtérbe. Itt a tisztesség, itt az egyéni önérzet és a tiszti kar reputácziója érdekéből kell mindnyájunknak ítélnünk. (Úgy van ! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Én tehát e körülményre való tekintettel a belügy­miniszter úr válaszának második részét sem veszem tudomásul. (Zajos és élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: En­gedje meg a t. ház, hogy azok után, a miket Hock János képviselő úr az interpellácziójára adott válaszomra az imént előadott, a magam részéről is röviden két megjegyzést tegyek. Az első a csongrádi választási ügyre vo­natkozik. Én azt hiszem, oly tüzetesen és úgy minden ízében a törvényre bazirozottan fejez­tem ki nézetemet, hogy nem hiszem, hogy van ebben az országban közigazgatással foglalkozó és közigazgatást ismerő ember, a ki e tekintet­ben álláspontomnak a legteljesebb korrektséget a legtávolabbról is kifogásolhatná. (Úgy van! jobbfelől. Ellenmondás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Mert hogy ő nem helyesen járt el és nem tudja, voltaképen mit akar, ezt bizonyítja az, hogy midőn én kerestem az 1892-iki törvényt, csak azután emlékezett meg arról. Hiszen az 1892: XXVI. tcz. egészen világosan mondja, hogy hatályon kivííl helyeztetik az 1886. évi XXI. tcz. 96. §-ában foglalt az az intéz­kedés, mely szerint az idézett törvény­ezikk 24. §-ában a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 év­ről 10 évre újra megállapítására, továbbá a 29. §-ában a választókerületek beosztásának ugyancsak 10 évenkint kiigazítására vonatkozó KÉPV. NAPLÓ. 1892—97. XXVII. KÖTET. rendelkezések a legközelebbi általános nép­számlálást követő évben lépnek életbe. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Ez hatályon kivtíl van helyezve és ha akarják tudni, épen ez a nehézség, mely ezen szituáczió folytán beállott, volt az, a mi már igen tisztelt másod­elődöm, Szapáry Gyula gr. akkori belügymi­nisztert arra indította, hogy 1892-ben egy, ta­lán ugyanazon kifejezésekkel, nemcsak ugyan­azon argumentumokkal, hanem szórói-szóra meg­egyező felebbezést elutasítson. (Zaj balfelöl.) Sima Ferencz: Az választás után volt! Én adtam be! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Perczel Dezső belügyminiszter: Az én felhívásom, mely Csongrádmegye közönségéhez ment, az, hogy »a megye határozatát ezennel hatályon kivííl helyezem és egyben felhívom a czímet, hogy a hivatali elődöm által Í887. május 7-én jóváhagyott szervezési szabályren­deletnek a kerületek beosztására vonatkozó ré­szét a törvénynek megfelelőleg módosítsa és jóváhagyás végett hozzám mielőbb terjesz­sze fel«. T. ház! Én azt hiszem, hogy korrumpálóbb valami nem lehet annál, mint ha ugyan­azon férfiak, vagy ugyanazon párt az önkor­mányzatot egyszer így, egyszer amúgy hirde­tik ; (Úgy van! Úgy van! jobbfelől. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon) hogy mikor előnyükre van, akkor tegyen mindent a miniszter, (Foly­tonosan tartó, nagy zaj bálfelöl. Halljuk! Hall­juk! jobbfelől. Elnök csen et.) akkor a belügy­miniszter legyen basa, bármit határoz a me­gye, nyúljon erős kézzel bele és segítse az ő érdekeiket keresztülvinni; hogyha pedig az ön­kormányzat az 'ó álláspontjuknak kedvező, (Folytonos, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: A törvényt alkal­mazza! Halljuk! Halljuk!) akkor azután ne mer­jen a miniszter ahhoz nyúlni, és épen az ellen­kező követeléssel állnak elő a miniszterrel szemben. (Nagy zaj balfelől. Úgy van! Úgy van! Tetszés jobbfelől.) A mi a másik, a személyes kérdést illeti, tudniillik Mátéffy Kálmán szolgabírónak az ügyét, igenis, midőn az eset nekem tudomá­somra jutott, rögtön intézkedtem, hogy Mátéífy Kálmán, ki ily botrányt idézett elő, állásától felfüggesztessék. De erre megkaptam a főispán jelentését, hogy mielőtt felhívásomat vette, Má­téffy önként leköszönt. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől. Elnök csenget.) De, t. ház, méltóztatik jól tudni azt a jogi axiómát, hogy: non bis in idem, és habár egy és ugyanazon dologban egymásután fegyel­mileg és büntetőjogilag eljárni lehet ugyan, de ilyen esetben (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és n

Next

/
Oldalképek
Tartalom