Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-524

444 524. országos ülés 1895. deczember 7-éii, szombaton. hasonló kérvényével történt, elfogadni méltóz­tassanak. {Helyeslés jóbbfélöl.) Balogh Géza jegyző: Szentiványi Árpád! Szentiványi Irpád: T. ház! Először is elismerésemet fejezem ki a tiszteit előadó úr iránt, a ki bár utólag és elkésve, de egészen férfiasan konstatálta azt, hogy a házszabályok 195, §-át ezen kérvény tárgyalásánál alkal­mazni nem lehet. De midőn elismerésemnek kifejezést adok, engedje meg, hogy azon kérést intézzem hozzá s általában a kér­vényi bizottsághoz, méltóztassanak körültekin­tőbben eljárni a kérvények tárgyalásánál és a határozati javaslatok elkészítésénél, nehogy valakinek eszébe jusson ebből arra követ­keztetni, hogy talán felületességgel vagy ten­deucziával csinálják a határozati javaslatokat, azt mondván, hogy a magyar képviselőházban már azon igyekeznek, hogy a hadsereg kérdéséhez még kérés alakjában se lehessen hozzászólni, (Helyeslés balfelöl.) Ezek után áttérve magára a kérvényre, t. ház, Szeged szabad királyi város közönsége egy Szegeden felállítandó magyarnyelvű tiszti akadémia tárgyában kérvényez. Nekem és azon politikai pártnak, melyben tartozni szerencsém van, egyik programmpontját képezi az, hogy a közös hadsereg kiegészítő részét képező magyar­nyelvű tiszti akadémia felállítására nemcsak azért van szükség, hogy a magyar ifjaknak a közös hadseregben való szolgálhatása és előmenetele biztosíttassék, de főkép azért, hogy a magyar szellem, mely ma teljességgel nincs meg a közös hadseregben, ez által bevitessék oda. (Helyeslés balfelöl.) En tehát örömmel és őszintén üdvözlöm e kérvényt, de őszintén és örömmel üdvözlöm Szeged szabad királyi város közön­ségét is. Én, t. ház, úgy tudom, hogy Szeged szab. kir. város polgárai majdnem kizáró­lag két politikai párthoz tartoznak, a mit bizo­nyít az is, hogy választói két képviselőt ktil­dtnek a magyar országgyűlésbe, kiknek egyike a függetlenségi, másika a kormánypárton foglal helyet. Azt pedig tudjuk mindnyájan, hogy a függetlenségi pártnak programmját a hadsereg kérdésében a külön hadsereg képezi. A kor­mánypárt programmja — mit is mondjak — a 67-es kiegyezés rideg konzerválásából áll, és ha mégis egyhangúlag, pártkülönbség nélkül hoznak olyan határozatot, a melyben a magyar­nyelvű tiszti akadémiának felállítását kérik, akkor ennek megvan a maga jelentősége, és az nem lehet más, mint az, hogy a magyarnyelvű tiszti akadémia felállítását minden magyar ember pártkülönbség nélkül kívánja, és hogy ezen óhaj minden magyar ember szívében él. (Úgy van ! balfélöl.) T. ház! Most már az előadó úr felvilágo­sítása után, talán az elnök úr azt is meg­engedné, hogy ellenindítványt tegyek a kér­vényi bizottság javaslatával szemben. De nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a kérvény ki­adassák a miniszterelnök x\raak. Felszólaltara csak azért, hogy úgy a magam, mint azon párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, ezen kérvényt a miniszterelnök úr figyelmébe ajánljam és kérjeni } hogy azon nagy befolyásánál fogva, a melyet mindennap hallok hangoztatni, igye­kezzék annak érvényt szerezni, és ha csakugyan felállítja a tiszti akadémiát, akár Szegeden, akár bárhol Magyarországon, én leszek az első azok között, a kik üdvözölni fogják azon a helyen, a hol tíl, a miniszterelnöki székben, akár hallgat abban," akár beszél. (Derültség bal­félöl.) Különben elfogadom a kérvényi bizottság jelentését. (Helyeslés balfélöl) Elnök: Szólásra senkisem lévén felírva, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Fel­r teszem a kérdést. Ügy látszik, semmi kifogás nem lett téve a bizottság javaslata ellen, hogy a kérvény a miniszterelnökhöz utasíttatik, tehát a ház azt elfogadja. Josipovich Géza jegyző: (Olvassa.) »Pet­hely Sándor vasmegyei lakosnak kérvénye nyug­díj-ügyben.* Horváth Béla előadó: T. ház! Pethely Sándor vasmegyei lakos, volt 48—49. évi hon­véd nyugdíj iránt kérvényez a képviselőház­hoz. Ezen kérvények a miniszterelnök hatás­körébe tartozván, javasolja a kérvényi bizott­ság, hogy e kérvény adassék ki a miniszter­elnöknek. Elnök: A bizottság javaslata elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző : (Olvassa.) »Ko­lozsván, brassói, nagyváradi, veszprémi, zala­egerszegi, lőcsei, budapesti törvényszéki szol­gák, Papp Ferencz, Soltész János kérvénye fizetéseik javítása iránt.« Horváth Béla előadó: T. ház! Hasonló tartalmú kérvények már több ízben fordultak meg a t. ház előtt. Ezen királyi törvényszéki, ügyészségi szolgák és ezek között a budapesti összes állami szolgák is azt kérik, hogy fizeté­seik javíttassanak, és különösen az 1893 ; IV. törvényezikknek e czélból való megváltoztatá­sát kérik. A kérvények főbb pontjai azok, hogy a fizetésminimum a következőleg legyen meg­állapítva, nevezetesen, hogy az 1—5 évi szolgálat­tal biró szolgák fizetése 400 frt, az 5 — 10 évi szolgálattal birok fizetése: 4 50 frt legyen, és azután minden 5 évi szolgálati időn túl 50 frt gyarapodásban részesíttessenek. A kérvényi bi­zottság azt az álláspontot foglalja el, mint az előző hasonló kérvényeknél, hogy ezek is adas­sanak ki az igazságügyminiszternek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom