Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-522
522. országos ülés 1895. d vámterület alapján történik, gyökeres változtatásokra, gyökeres javításokra van szükség úgy a vámpolitika irányára nézve, mint a fogyasztási adó rendszerére nézve. (Élénk helyeslés balfélöl.) Foglalkozik ma e kérdéssel a közvélemény, foglalkoztak vele a kereskedelmi és iparkamarák, foglalkoznak vele a gazdasági egyesületek, foglalkozunk vele mindnyájan, a kiknek a magyar gazdasági élet szívükön fekszik. Ily viszonyok közt szükséges, hogy ismerjük azon fontosabb irányelveket, a melyek a kormányt a kiegyezési tárgyalásokban vezetik. Szükséges ez azért is, hogy tájékozást merítsünk, hogy egyrészt helyes-e azon irány, másrészt, hogy a kormány tájékozást merítsen az iránt, hogy eltalálta-e a helyes utat, a mely szükséges. Hiszen ha a kormány iránya találkozik a mi törekvéseinkkel, ebből erőt meríthet a tárgyalások vezetésére, ha pedig nem, van mód az esetleg helytelenül megállapított pontozatokat vagy helytelenül czélzott szerződést reparálni, megkorrigálni. Sajnosán tapasztaltuk azonbau a múltban azt, hogy valahányszor kitűnt a kereskedelmi és vámszerződés egyik vagy másik helytelen intézkedése, soha hatalmukban nem állott a szerződés tartama alatt e bajokat még csak a legcsekélyebben is javítani. Utalok egyszerűen a fogyasztási adóknál a gazdasági szeszgyártás kérdésére. A t. pénzügyminiszter úr elődje maga beismerte, hogy ez javításra szorul, hogy vannak pontok, melyek módosítandók, de sohasem volt képes erre a másik szerződő félnek beleegyezését megnyerni, Ezért teljesen jogos volt t. képviselőtársam, gr. Apponyi Albert azon felhívása, hogy tájékoztassa a koimány a közvéleményt szándékai és inteneziói felől. Erre vonatkozólag az igen tisztelt pénzügyminiszter űr kijelentette azt, hogy ismeretesek azok az okok, melyek miatt ő ezen kérdésekről nem nyilatkozhatik. Bevallom teljes tudatlanságomat, hogy előttem ezen okok ismeretlenek, mert az a diplomáeziai szokásból vett jog vagy gyakorlat, mely szerint addig, míg a szerződő államfelek között folyamatban vannak bizonyos szerződésre nézve a tárgyalások, nem szoktak nyilatkozatokat tenni, talán csak nem bir súlylyal ily nagy fontossággal biró, s anyagi érdekeket érintő közgazdasági kérdéseknél, melyek nem képesnek titkot senki előtt, melyeket ismerünk mi, de azok is, kikkel a szerződést megkötni akarjuk. (Helyeslés a baloldalon.) Én, megvallom, erre nézve nem értek egyet a miniszter árnak abbeli nyilatkozatával, hogy ez iránt most nem nyilatkozhatik, mert hiszen nem is akarjuk mi tudni, mennyiben vannak azok a tárgyalások, nekünk azokhoz semmi közünk. zeinber 5-én, csütörtökön. ggj A mit mi tudni akarunk és óhajtunk az az, vájjon az az általános közgazdasági irány, melyet a kormány érvényesíteni akar, ezen közgazdasági kérdés megoldásánál, megfelel-e az ország érdekeinek a mi felfogásunk szerint. Erre nézve pedig az igen tisztelt pénzügyminiszter urnak nyilatkozatából igen kevés, majdnem semmi tájékozást nem nyertünk. Az a tájékozás, a mit nyertünk a fogyasztási adókra nézve, olyan, melyet én nem oszthatok s helytelen kiindulási alapnak tekintek. (Úgy van! a baloldalon.) Az igen tisztelt pénzügyminiszter úr a vámterűlet közösségérői nem szólott semmit. Azt hiszem, beszédének egész tenorjából feltehető, hogy a vámterület közösségének fentartása mellett van, s ennélfogva a kereskedelmi és vámszövetséget a jelenlegi alapokon, némi csekély módosítással szándékozik létesíteni. Megmondtam már, hogy én a közös vámteiűlet alapján megkötendő kereskedelmi és vámszövetséget csak igen fontos, igen lényeges módosításokkal látom elfogadhatónak. (Helyeslés a baloldalon.) Ezek a módosítások vonatkoznak az autonóm vámtarifának revíziójára, hogy mód és alkalom nyújtassák már most kijavítani azokat a hézagokat és hibákat, melyek az utonóm vámtarifa egyes tételeinél észlelhetők. Szükséges ezt megtenni azért, mert hiszen 1903-ig is, míg a szerződések lejárnak, gondolható az az eset, hogy más államokkal szerződések fognak köttetni, hogy tehát az újabban kötendő szerződéseknél ezek vétessenek kiindulási pontúi. De szükséges ez azért is, hogy 1903-ban, midőn a szerződések lejárnak, meg legyen az autonóm tarifában adva az irány, a melyet a megindítandó tárgyalásoknál követnünk kell. Erre nézve azonban az igen tisztelt miniszter úrtól semmi nyilatkozatot nem nyertünk. Szükségesek tarrifális intézkedések, szükséges egyezményszerű megállapodás a Lajtán túli kormánynyal arra nézve, hogy ne történjék meg azon visszásság, hogy az osztrák vasutakon, például olcsóbb díjtételek mellett szállítják az orosz gabonát a Lajtán túli piaczokra, mint a mi vasútaink. {Igás! Úgy van! a baloldalon.) Szükséges az őrlési engedélynek szabatosabb körülírása; szükséges még sok más dolog, a mit ma részletesen elősorolni nem akarok; csak konstatálom, hogy mindezekre nézve a miniszter úr nyilatkozatából semminemű tájékozást nem meríthetünk s nem meríthettünk akkor, a midőn ezen tárgyalások a befejezéshez kell, hogy közel álljanak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Hiszen a t. miniszterelnök úr a pénzügyi bizottságban kijelentette, hogy óhajtja, hogy a jövő év első hónapjaiban, még a millenáris ünnepségek megkezdése előtt, foglalkozzék a ház