Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-521

3§4 R21, orazágoa ülés 189S. deczembw 4-én, szarkán. egész botrány, a mi történt Zágrábban, nem más, mint egy ellenzéki kísérlet, akkor nem értem, hogy lehet azt mondani, hogy a min­denható bécsi kéznek volt Zágrábban dolga. Azt állítják a t. képviselőtársaink, hogy valaki nálunk gyűlöli a magyarokat. Hát, t. ház, ez ép olyan alaptalan informácziókra van fektetve, mint a többi. Hentaller Lajos: A Jellasich-szobornál látszik! Gyurkovics György: Kérem, bátor va­gyok egy adomát, ismételni, melyet Tisza Kál­mán t. képviselőtársunk adott elő egy más alka­lommal, de egy hasonló ügyben. Összejött két ember egy korcsmában; az egyik bort iszik, a másik hozzámegy és azt kérdi: »Komám, milyen az a bor?« Az feleli másik: »Komám, a bor jó, de ez a bor nem.« Hát nálunk is így van, t. ház, hogy a magyar nagyon jó, de van magyar, a ki igazán nem jó. (Zaj és morgás a smélsö baloldalon.) Van még olyan is, a ki olyan keserií, mint a kurucz leves. Mindezek folytán, t. ház, én igazán lehe­tetlennek látom, hogy azoknak a diákoknak a tette miatt, meg azoknak a, hogy is mondjam, naiv T politikusoknak intrikái miatt félbe lehetne szakítani, vagy veszélyeztetni azon köteléket, a mely évszázadok óta Magyarország és Horvát­ország között létezik, (Félkiáltások a szélső bal­oldalon: Nem is akarja senki!) és azon kötelé­ket, a melynek megerősítése mellett — ezt pártom dicséretére mondom — a horvátországi nemzeti párt egy évtized óta működik. (Éljen­zés jobbfelöl.) Horváth Gyula: A siker gyenge! Gyurkovics György: Azt mondja Hor­váth Gyula t. képviselő úr, hogy a siker gyenge. Hát tessék visszaemlékezni arra a hangulatra, a mely 1883-bau a czimerbotrányok után ke­resztül ment egész Horvátországon. Horváth Gyula: A czímert akkor vissza­helyezték ! Gyurkovics György: Tessék ezen han­gulattal azt a nagy haladást, azt az óriási haladást összehasonlítani, a mely nálunk nemcsak poli­tikai őszinteségben, hanem igazán a közös haza iránti odaadásban jelentkezik. És ezt a haladást nemcsak a közös kormányok bölcsesége, vagy a magyar nemzet józan belátása teremtette, ez első sorban annak a nagy nemzeti pártnak és különösen azon államférfinak nagy érdeme, a ki, hála Istennek, már 12 év óta ül a bánok ősi székében. (Helyeslés jobbfelől.) És ha találkozik magyar politikus, a ki nincs megelégedve a haladással, az gondolja meg, hogy olyan meg­változását a politikai szellemnek, a nemzeti gondolkozásnak lehetetlen egy generáczió alatt keresztülvinni úgy, hogy megelégedve legyen nemcsak a mi pártunk, hanem a tisztelt ellenzék is. E változás megtörténhetik három-négy gene­ráczión át, különösen nálunk, ha arra tetszik gondolni, hogy Horvátország 50 év alatt nem kevesebb, mint négy rendszert, egészen ellenkezőt élt keresztül. Megértük az 1848 előtti időt. Hentaller Lajos: Előbb volt G-áj Lajos! Gyurkovics György: Igen ; de azután jött az 1848, azután a Bach-korszak és 1868 óta a kiegyezési idő. Egy nemzettől kívánni, hogy tíz év alatt ötvenéves haladást tegyen, legalább is igazságtalan és alaptalan kívánság. Thaly Kálmán t. képviselő úr, de mások is többször felhozták azt a megjegyzést, hogy ná­lunk nagyon csekély a törekvés, a szeretet a magyar állameszme iránt. Erre bátor vagyok azt felelni, hogy mi már ezen régen túl vagyunk, túl vagyunk azért, mert én és elvtársaim a magyar, a szent István korona államát már régen nem eszmének, hanem ténynek, befejezett tény­nek tekintjük. (Éljenzés jobbfelől.) Hagyjunk hát fel, t. ház, azokkal a feltevé­sekkel, inszinuácziókkal, erőszakos félreértésekkel és rekriminácziókkal, mert azzal csak el fogjuk mérgesíteni az egyik párt és a másik párt han­gulatát. Ne szakítsuk félbe azt a fonalat, a melyre a nemzeti párt Horvátországban lassan­lassan a politikai barátságnak és őszinteségnek fényes gyöngyeit fűzte, mert nem érdemes rekriminácziók és szenvedélyek felkeltése végett azt a gyöngysort odavetni a legutálatosabb szőnyegre, a nemzetek közti háborúra, a nem­zetek közti szenvedélyre és gyűlölködésre. (Általános helyeslés.) Mert nem is oly tiszta az ég ma, mint volt fél évvel ezelőtt, mivel felszállt keleten egyik felhő a másik után. Ha e nagy és dicső állam azokkal az eseményekkel szembe akar szállani, ezt csak akkor teheti, ha teljes erővel egyet­értésben és barátságban élünk együtt. (Általános helyeslés.) Vajay István: Otthon kellene ezt el­mondani ! Gyurkovics György: Elmondottam ott­hon akárhányszor, higyje el a képviselő úr. Mert, t, ház, megjöhet az az idő, úgy a hogy azt Thaly Kálmán t. képviselő úr is előhozta, eljöhet újra az a nap, a midőn e haza dicső­ségeért és jóléteért nemcsak együtt élni, hanem együtt halni is kell. (Általános helyeslés.) Vessünk tehát fátyolt, hogy e száraz és eredménytelen vitát ne folytassuk, vessünk sűrű fátyolt azon eseményekre, a melyek megbántották leginkább a horvát lakosságot, csak azért, mert azon botrányok képesek voltak, ha csak egy perezre is kedves királyunk nemes szívét el­szomorítani, és azért is, mert talán képesek voltak azon bizalmat, a mely eddig Horvát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom