Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-521

360 521. országos ülés 1895. eczember i-éu, szerdán. magyar minisztertanács kivánata határozottan érvényesüljön a horvát országos törvényekben. így jött a magyar-horvát állampolgár kifejezés a horvát törvénybe. Megengedem, hogy talán több törvényben is e kifejezés használtatik, de biztosítom a t. házat, hogy a horvátországi í törvények általában nem préjudikálnak a közös magyar törvényeknek, különösen nem azoknak, a melyek Horvátországban is érvényesek, mint a magyar állampolgárságról szóló törvény is. Hogy ezt használják, annak is van némi iga­zoltsága, de azt hiszem, hogy Magyarország méltányos lesz a horvátok irányában, hogy ők ne legyenek kénytelenek magukat csak magyar állampolgároknak nevezni. E szempontból kiin­díilva, azért nevezi a községi törvény őket magyar-horvát állampolgároknak, mert ezzel azt akarták kifejezni, hogy ők horvát illetőségű magyar állampolgárok. Ebben tehát nem látok törvénysértést és olyan felfogást, mely Hor­vátországot mint önálló államot tekintené. Nem is volt ez szándéka, nem is ezen szempontból indult ki a minisztertanács, mikor ehhez hozzá­járult. Kérem tehát ezt nem ágy venni, mintha ezzel törvénysértést akart volna a horvát kor­mány elkövetni, hanem ennek indoka az volt, hogy nyoma legyen annak, hogy az illető nem­csak magyar, hanem egyúttal horvát is. A mi végre a főérvet illeti, melyet Hodossy Imre és ma Thaly Kálmán képviselő urak hang­súlyoztak, tudniillik a zászló-kérdést, erre nézve arra vagyok bátor utalni, a mit már első be­szédem alkalmával is elmondottam, és a mit a tények is bizonyítanak, és a miről mindazok, kik Zágrábban jelen voltak, meggyőződhettek, hogy ez csakugyan az egyetemi hallgatók csínyje volt. (Mozgás a szélső baloldalon.) Bebizonyítom ezt azzal, hogy akkoriban, tüstént, mikor az megtörtént, az ifjúság a bán elébe jött és kérte tőle, hogy jelentse be őket a miniszterelnök úrnál, ők nyilván bocsánatot akarnak kérni, a miatt a tény miatt, mert ők azt nem más ok­ból, hanem csak azért tették, hogy boszút ve­gyenek azokon a magyar munkásokon, kik iskolatársaikat, a Frank fiúkat megverték. (Moz­gás a szélső haloldalon.) Ebből is kitetszik, hogy az illetők maguk sem akarták azt, a mivé a dolog utóbb felfúvatott a tárgyalások alkalmá­val. És bocsássanak meg, ha én nyíltan azt mondom, hogy r ezen felfúväs következménye annak a rohamos fellépésnek, melyet akkoriban ezen oldalról (A szélső baloldalra mutat.) a kor­mánynyal és a miniszterelnök úrral szemben tanúsítottak, Akkor keletkezett az ifjakbau az a tudat, hogy ők tulaj donképen nagy emberek, hogy ilyen nagy lármát tesznek miattuk, s erimen laese majestatis-t csinálnak a dologból. (Zaj a szélső baloldalon) Akkor bátorodtak fel az illető körök is. Ép azért mondtam akkori­ban is, hogy ez innen yan felfújva és sajnálat­tal mondom, hogy az, a mi a bíróság előtt történt, csinált dolog volt. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ennélfogva alkalmazkodva ahhoz, a hogy a dolog csakugyan történt, a hogyan azt akkoriban ő Felsége is, ki Zágrábban volt, felfogta, miután a valóságnak megfeleltek azok a szavak, melyeket ő Felsége kéziratában hasz­nált, kérem a t, házat, mellőzze a Hodossy Imre képviselő úr által beadott határozati ja­vaslatot és fogadja el a tételt. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Szederkényi Nándor t. képviselő úr szavai értelmének helyreigazítása özímén kér szót. Szederkényi Nándor: Az igen tisztelt miniszter úr, úgy látszik, az én szavaimat tel­jesen félreértette és félre is magyarázta. Hogy tehát azok értelmét helyreállítsam, kérek szót. (Halljuk! Halijuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy egyik legközelebbi ülésen Josipovich Géza t. képviselőtársam felszólalt és nem is rögtö­nözve, hanem mondhatom alaposan áttanulmá­nyozott és meggondolt beszédében, hogy Thaly Kálmán szavaival éljek: »Strossmayer szent lelkét« . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Széllemét!) . . . hát Strossmayer szellemét be­mutatta nekünk a horvát állami szuverenitás magyarázatára nézve. Mint méltóztatnak visszaemlékezni, t. kép­viselőtársam, akár csak dr. Frank, akár nem tudom melyik ultra-horvát azt mondotta itt és ezt igyekezett igazolni a törvényből, hogy igenis látszik horvát állami szuveréoitás. Én erre a törvénynyel kezemben mondottam, hogy t. kép­viselőtársam ennek a törvénynek paragrafusait teljesen helytelenül magyarázta, mert horvát állami szuverenitás nem létezik, mert hiszen ennek ellentmond az első paragrafus, a mely kimondja, hogy Horvát-, Sziavon- és Dalmát­országok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irá­nyában. Tehát ez világos, hogy a szuvereni­tásnak még csak fogalma is ki van zárva Hor­vátországban. T. képviselőtársam azután még tovább ment és abból, hogy a 10. §-ban az van mondva, hogy: némely közös törvények végre­hajtása szintén a horvát közegekre van bízva, azt magyarázta ki, hogy a horvát-szlavón szu­verenitás ezen oknál fogva is létezik. Én az­után azt mondottam, hogy a horvát állami szu­verenitás, ez egy közjogellenes kifejezés és egy törvényellenes magyarázat, mert Horvátországot

Next

/
Oldalképek
Tartalom