Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-514
514. országos ülés 1895. ni fémbeszerzési kölíség is foglaltatott. 1893-ban tehát épen ezért, mert egy idegen ingrendienczia volt benne, az összköltségnek a központi igazgatás 0-16°/o-al kedvezőbb, mert belejött egy idegen összeg és ezen idegen összeg emelte fel az előirányzatot, ez mutatja, hogy minő kulcsokkal dolgozik a t. előadó úr. De midőn a t- előadó úr ezen tételeket kiszakította, megfeledkezett arról, a mit pedig mai beszédében felemlített, hogy tudniillik vizsgálnók meg talán azt is, hogy milyen arányban fejlődnek a többi igények kielégítései, a melyek az államháztartás egyéb nevezetes alkatelemeit képezik; meg van-e ezekben az egészséges irány? Én iögtön egy példát fogok a t. előadó urnak szíves figyelmébe ajánlani, a mely a következő: A népoktatás czéljaira 1886-ban a zárszámadások szerint ki volt adva 1.480.000 forint, vagyis az összköltségnek 48 százaléka. 1896-ban előirányozva van erre 1.813,000 frt, de ez az összköltségnek csak 45 százaléka. Hát egészséges állapot-e az, t. képviselőház, hogy a központi igazgatás költségei, habár a t. előadó úr szerint kis összegben is, de emelkedtek, a népoktatás czéljaira szánt költségek azonban, a melyek horderejét mindnyájan tudjuk és ismerjük, csökkennek? (E;y hang a jobboldalon : Természetes!) Hogy midőn mi ilyen kulcsokkal dolgozunk, és midőn nem az államháztartás egészét emeljük ki és rajzoljuk meg a képviselőháznak, hanem kiszakítunk egyes tételeket, hogy tetszetősebb színben tűntessük fel, az, t. képviselőház, lehetséges minden oldalról, csak az előadói székből nem volna szabad megtörténnie. (Helyeslés balfelöl.) Az előadó úr reá megy még egy más aránynak a felállítására is. Itt vannak a közös hadügy és a honvédelem együttes kiadásai. Itt a t. előadó úr elfeledte kiszámítani, hogy itt a vámbevételek nem szerepelnek. Hegedüs Sándor előadó: Megmondtam! Horánszky Nándor: Megmondta, de nem számította ki, mert miért indul ki kétféle alapból, ha valamit parifikál? Hegedüs Sándor előadó: Ha egyik évben nem számítom, nem számítom a másik évben sem, Horánszky Nándor: Megengedem kérem, de miután az arányt akarta megállapítani, és miután azóta emelkedtek a vámbevételek is, mégis csak a bruttó alapon kellett volna dolgozni. Vagy vegyük az államadósságot, ott a t. előadó úr már nem is ezen kulcsokkal dolgozott, hanem mintán ez kedvezőtlen lett volna, egy másik alapot állít fel, s azt mondja, hogy vonjuk le az államháztartásból azokat a kiadásokat, melyeket említett, és nézzük, hogy mi marad azon czélokra, a melyeket felsorult. Az ovémber 26-án, kedden. 17 9 arány mindenesetre kedvező, de méltóztassék az egészet számítani 8 hozzá venni a konverzió eredményeit is, és akkor látni fogja a t. előadó úr, hogy egészen más eredmények jönnek ki, mint a melyeket elmondott. Én ezekkel csak azt akarom konstatálni, hogy igen tisztelt barátomnak nincs igaza. Kapkodás ennek az országnak egész pénzügyi élete, ott nem dugja be a lyukat, a hol annak nyitvatartása veszedelmes, s ott nyitja meg a kaput, a hol be kellene zárva lennie. Nincs előre látó, minden tényezővel számoló politika, hanem van egy kényszerhelyzet, a mely mindig dominál, s a mely oda juttatta az országot, hogy itt áll egy helyzet előtt, a melyet ma sem nevezhetek másnak, mint a defiezites esztendők megújulásának. Félek, hogy a közel jövő nekem igazat fog adni. T. képviselőház! (Halljuk! Halljak!) A t. előadó úr szíves volt megemlékezni az én beszédem azon részéről, a melyben én Magyarország teherviselési viszonyai v T al foglalkozom. Súlyos adatokat hoztam fel és a t. előadó úr nem igyekezett, nem is kísérletté meg azokat megczáfolni, legalább egészében véve, mert nem is czáfolhatta meg. Igaz, hogy némi szarkazmussal a forrást is megnevezte, a melyből ő idéz, a szarkazmust abban látom, hogy én nem neveztem meg forrásaimat. Hegedüs Sándor előadó: Nem mondtam! Horánszky Nándor : Szívesen elismerem, hogy nem ez volt a czélja. Tehát megnevezem a forrásaimat, a melyek közvetlenebbek az övéinél, és ezek az illető államok költségvetései. Ezen tényezőkkel s nem azon különben igen becses munkákkal állapítottam meg diagnózisomat. Részben itt vannak előttem ezen költségvetések a német, a franczia, az osztrák, mert gondoltam, hogy talán hivatkozás fog történni és azokból kénytelen leszek magára a forrásra, még pedig a számadatokra rámutatni. Ez nem történt, tehát nekem sincs azokra szükségem, hanem konstatálom újólag, még pedig gondos átkutatás után, hogy nincs a közelebbről ismert államok között egy sem, a hol a megterhelés aránylag oly nagy lenne, mint Magyarországon, (Igaz! Úgy van! bal felől) pedig az ellenszolgáltatás ezekkel szemben sokkal csekélyebb, mint például a nyugati államokban. A t. előadó úr egyik tételemmel szemben hivatkozott arra, hogy a földtehermentesítési járulék a monarchia másik államában a tartományok költsége, nálunk pedig állami költségei képez; de az arányokra és a megterheltetés mértékére nem hivatkozik. Ha pedig ezt így tekintjük, akkor is látni fogjuk, hogy mily lényeges különbség van ezen államnak megterheltetése és a más államok megterheltatése között. 23*
