Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-514

514. országos ülés 1896. november 26-án, kedden. 165 nését és a költségvetés emelkedését elismerem, de a költségvetés egész terhének fedezete abban az arányban a búza árával összekötte­tésbe nem hozható, mert a búza ára összeköt­tetésben áll a földadóval, (Felkiáltások a szélső­balon: A mezőgazdasággal!) hisz épen azt mon­dom és arra akarok rátérni. Péchy Tamás: A fogyasztási adókkal! Hegedüs*Sándor előadó: itt közbevetette Péchy Tamás igen t. képviselőtársam, és helyes az észrevétel, hogy illusztrálja a helyzetet, hogy tudniillik a fogyasztási adókat tekintetbe kell venni. Igen, tekintetbe kell venni akkor, hogyha azoknak az eredménye nem mutatkozik, de ha az eredmények bejönnek, abban az esetben, azt hiszem, nem lehet mondani, hogy ezekre a fede­zetekre ne számítsunk. A Szilárd, reális számí­tásról van szó, mert a könnyelmű ember nem számít szigorúan. Hogyan állunk tehát a földadóval? 1880-nal szemben, mikor fel volt véve 37,200.000 forint, most fel van véve 34,306.000 forint, tehát keve­sebb van felvéve 2,900.000 forinttal, igaz, két változás van itt, melyet kötelességem bejelen­teni. Megmondom azt, hogy szaporodott az ösz­szeg időközben a horvát földtehermentesítési kárpótlással, 806.000 forinttal, tehát tulajdon képen akkor a leütés még nagyobb, és másfelől apadt — ezt szintén kötelességem bejelenteni — 1,819.000 forinttal, a mi a költségvetésből kitű­nik annyiban, a mennyiben a vízszabályozási társulatoknak visszatérítési összege ennek követ­keztében fedezetűi nem használható. Méltóztat­nak tehát látni, hogy igenis a mezőgazdaság sanyarú helyzetére való tekintet a költségvetés­ben is meglátszik, a mennyiben most kisebb összeg van felvéve, mint abban az évben, mely­ből KosButh képviselő úr kiindult. Még érdekesebb az, a melyet Horánszky Nándor t. képviselőtársam összes terheinknek számarányai tekintetében felvetett; de kijelentem, hogy a mennyiben ő azt abból a czélból hozta fel, a mint hiszem, hogy vigyázzunk, hogy túl vagyunk terhelve, hogy kiadásainkat nagy mér­tékben ne emeljük, mert különben kellemetlen és válságos pénzügyi helyzetbe jutunk, — azt hiszem, ez volt czélja adatainak, — ebben a tekintetben tökéletesen egyet értek vele és az óvatosságot tőle "teljes mértékben elfo­gadom s teljes mértékben ajánlom a kor­mánynak és a többségnek. így tehát a vita kö­zöttünk ebből a, szempontból tisztán akadémikus természetű, de én azt hiszem, megérdemel egy pár perczet mégis, mert rendkívül érdekes kér­dés. Tudniillik azt kell szemügyre venni, hogy Külföldi államokkal szemben a mi terheink egy fejre számítva, hogyan állanak? Ez volt t. kép­viselőtársam thémája. Megjegyzem, t. ház, hogy ezen a téren a számítás ellenőrzése nagyon nehéz. Kérdés, hogy miket vesz fel, hogy melyik évszámot vette fel, melyik évszámnak adóit, népességét stb. és így, hogy ellenőrizhető legyek, én forrás munkára hivatkozom, nehogy az én számítá­saim ellenőrizhetetlenek legyenek. Én hivat­kozni fogok most Eheberg legújabb tanulmá­nyára, mely 1894-ben jelent meg; hivatkozni fogok másodszor az osztrák pénzügyminiszté­rium folyó évben kiadott hivatalos közlemé­nyeire és a porosz statisztikára. Mindezekből csak a tisztán kiszámított számokat veszem, tehát nem jártam közben semmiben, úgy veszem át a számokat, a mint ki vannak számítva, mél­tóztassék a forrásmunkákat megnézni. T. képviselőtársam azt mondta: egyenes adó volt Francziaországban egy főre 7 forint 14 kr., a mienk 6 forint 10 kr., az osztrákoké 4 forint 58 kr., — az osztrák hivatalos közle­mény 4 forint 80 kr.-ra teszi, de ez nem nagy differenezia, — a németeknél 3 forint 75 kr., tehát a mint méltóztatnak látni, a mi arányunk rendkívül kedvezőtlen: 6 forint 10 kr. Igen kérem, én elfogadom; én elfogadom a Horánszky t. képviselőtársam adatait úgy, a mint vannak, csak bátor vagyok megjegyezni, hogy ő kél lényeges dolgot az összehasonlításból kifelejtett: az egyik a földtehermentesítési teher . . . (Egg hang a szélső haloldalon: Mindegy!) Bocsánatot kérek, megmondom, miért nem mindegy. Azért nem mindegy, mert példának okáért Ausztriá­ban a földtehermentesítést a tartományok viszik keresztül, ezeknek terhe a tartományi költség­vetésben van; ennek következtében igen termé­szetes, hogy itt le kell, hogy üssünk és meg is teszem mindjárt az összehasonlítást. Ha így járunk el, akkor így áll a dolog. Ha a mi ter­hünket leütve — és még szigorúbb leszek a födteher-mentesítésnek nem 30 százalékkal, a mint tulajdonképen szerepel a költségvetés­ben, hanem veszem úgy, a mint tényleg a föld­teher-mentesítésre 1894-ben kiadtunk, — ezt levonom az egyenes adókból, s az így maradt eredményt veszem fel, akkor nem tagadom, még mindig kedvezőtlen az arány, tudniillik úgy, hogy akkor is nálunk még egy fejre ösz­szesen 5 forint 20 kr. marad, az osztrákoknál 4 forint 80 kr. Már most, ha ezt veszszük, mit kell még vennünk, hogy összehasonlításaim egészen szi­gorúak legyenek ? Kell vennünk a tartományi terheket, mert a tartományi terhek nálunk az ország költségvetésében vannak. Tehát nemcsak a földteher-mentesítés, hanem a többi kulturális és közúti, vízszabályozási stb. terhek, a melyek ott előfordulnak, ide vannak beosztva. Tehát ezt is fedezzük abból, s a tartományi pótlékok

Next

/
Oldalképek
Tartalom