Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-512

512. országos ülés 1895. noi Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Miután senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést. Elfogadja e a ház a kérvényi bizottság indítványát? (Igen!) Tehát a ház elfogadta. Már most, azt hiszem, méltóztatnának a tárgyalást félbeszakítani. Elérkezvén az idő az interpelláczió megtételére, a kérvények tárgyalásának folytatása pedig — a szabályok szerint — a jövő szombatra volna kitűzendő. (Helyeslés.) Tehát a kérvények tárgyalásának folytatása a jövő szombati ülés napirendjére tűzetik. Most kérem az interpelláczió megtételét. Molnár Antal jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. ház! A csütörtökön tartott ülésben a belügyminiszter úr a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseinek oly magyarázatot adott, a mely magyarázat míg egyrészről a megyei önkormányzat híveit mélyen megdöbbenti, másrészről a legaggasztóbb jelenséget foglal magában arra nézve, hogy a küszöbön álló megyei tisztújításnál, a megyei új kormányzat megalakításánál a választó tényezők miképen fogják magukat érvényesíteni. Ma ugyauis, t. ház, az egész országban az az abuzus van, hogy az általános tisztújítás idején a megyei tisztviselők maguk is részt vesznek szavazatukkal a választásokban és így a megyei tisztviselői kar egy szolidáris szövetséget képezvén, nem ritkán megesik, hogy a szemben álló pártok közt határozottan dönt a felett, hogy ki legyen megyei tisztviselőnek megválasztva. Azt hiszem, t. ház, hogy ez magával a törvény rendelkezésével is feltétlenül ellenkezik, de ellenkezik azzal a morális tisztességgel is, a melylyel a tisztviselő megválasztásának keresztül kell mennie. Mert valamint a kinevezésnél a tisztviselő önmaga nem képez tényezőt, egyéni tulajdonságát és qualifikáezióját kivéve arra, hogy ő hivatalba jusson, viszont a választásnál is lehetetlenné kell tenni azt, "hogy a tisztviselők szövetkezete döntsön a felett, hogy a megyei tisztikar kikből választassák meg. A törvényhatóságok rendezéséről szóló törvénynél a tisztviselők választásáról szóló fejezetben a 79., 80., 81., 82. és 83. szakaszok rendelkeznek a választásra nézve. A 83. §. azt mondja: »Tisztújításkor szavazattal birnak vármegyében azon bizottsági tagok, kik a következő évre, városi törvényhatóságokban pedig azok, kik a tisztújítás évére vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, és az 51. §-ban felsorolt még tényleg működő tisztviselők.« A szakasz ezen utolsó kifejezésére való támaszkodással és ezen utolsó kifejezésnek félref ember 23-án, szombaton. J 5 7 magyarázása folytán a megyei kormányzatban a tisztikar, de különösen a főispánok részéről e törvényszakasz akképen magyaráztatik, hogy a megyei tisztviselők még akkor, mikor választás van, illetve hivatalukat nem adták át az újonnan megválasztott hivatalnokokat, tehát gyakorolhatják választási jogukat. De ugyancsak e törvénynek 82. §-a világosan megmondja, hogy a tisztújító szék tartamára, ha általános a választás, a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesít. A törvény e szakasza tehát világosan jelzi, és más értelmezése nem is lehet, mint az, hogy a megyei tisztújításokra az illető tisztviselők mandátumai lejárván, ők megszűntek törvényes fungálói lenni a törvényhatóságoknak, s így abszolúte nem élhetnek választási jogukkal. Ha Magyarországon a törvényeket mindig csak a választási törvények tisztasága és az autonómia biztosítása érdekében magyaráznák és alkalmaznák, e felszólalásomra egyáltalán nem volna szükség. De hogy mennyire szükség van rá, legjobban bizonyítja a belügyminiszter úrnak a csongrádi megyebizottsági tagokra vonatkozó az a válasza, hogy szerinte meg lehet tartani a megyei tisztújítást a nélkül, hogy Csongrádon a megyei képviselőválasztás megejtetnák. De hát a törvény 83. §-a világosan megmondja, hogy a virilisták névjegyzékének összeállítása és a megyei képviselőválasztás megelőzi a tisztújítást. Mi ennek természetes konzequencziája ? Az, hogy mindaddig nem lehet a tisztújítást megtartani, a míg a megyei képviselőválasztás be nem fejeztetett. Mert ha a belügyminiszter úrnak parczialiter a csongrádi képviselőkre vonatkozó magyarázata megfelelne a törvényeknek, megtörténhetnék a törvények félremagyarázása következtében az is, hogy egyáltalán nem ejtetnék meg az egész vármegye területére a megyei képviselőválasztás, és mégis végre volna hajtható a tisztújítás. Mert ha meg lehet tenni Csongrádon, hogy megyei képviselőválasztások nélkül vigyék végbe a tisztújítást, megtörténhetnék ez az egész vármegye összes városaiban és községeiben. A törvény e magyarázása folytán tisztázni kívánom a helyzetet a küszöbön álló megyei tisztújjítással szemben annyival inkább mert lehetséges, hogy most lesz az utolsó eset, a mikor a megyei törvényhatóságok ősi autonómjoguk alapján gyakorolják a tiszti választási jogot. (Ellenmondás a szélső báloldalon,) Kívánatos tehát, hogy e választás kizárólag az erre törvény szerint egyedül illetékes faktorok, a virilis és megyei választott képviselők, valamint a törvény szerint erre jogosult tisztviselők közbejöttével történjék meg. E czélból, hogy alkalom nyújtassék a bel-