Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-512
114 indokolt. Minden indokolt követelés kifizettetett. Azt mondja Ugron t. képviselő úr, hogy nem ismerem ezen kérvény tartalmát. Ellenkezőleg, nagyon sokkal többet is ismerek, mint a mi ebben benne van, mert nálunk előfordultak a részletes számítások, tételenként felszámították ezen dolgot. A tételek itt nincsenek felemlítve, de azokból a tételekből láttuk azt, hogy ezen követelés nincs indokolva. Ha tehát az egész országban minden esztendőben mindig kielégíttettek a vármegyék követelései e részben, mi ok lett volna arra, hogy épen Vasvármegye követelését ne elégítsük ki ? Nem volt erre ok, hanem az volt az ok, hogy ezen felszámítás nem volt indokolt. A számvevőségek megvizsgálták odaát és itt is ismételten és kijelentették, hogy ezen tételek nincsenek indokolva. Ennélfogva nem állván hatalmamban oly tételeket kifizetni, a melyek nem törvénycsen indokoltak, kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslata szerint intézkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Hévizy János jegyző : Kun Miklős! Kun Miklós: T. ház! (Halljuk!) Én épen8éggel nem akarom azt vitatni, hogy oly költségek, a melyek nem igazoltak, kifizettessenek, de viszont, a mikor ezt állítom, egyszersmind követelem azt is, hogy azon költségek, amelyek okoztattak, a melyek megtörténtek, meg is fizettessenek. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Az nem lehet, t. ház, hogy a beszállásolási törvény alapján egy vármegyét, törvényhatóságot, vagy egy nagyobb országrészt is valamely hadgyakorlat költségeinek viselésére lehessen kötelezni. Teljesen igazuk van Ugron Gábor és Szederkényi Nándor t. képviselőtársaimnak, midőn azt mondják, hogy ezt a beszállásolási törvény kereteibe beszorítani nem lehet. De méltóztassanak megengedni, t. képviselőház, nem tudom, szerencsés voltam-e, vagy nem voltam szerencsés, hogy a kőszegi hadgyakorlatokat én is láttam. (Derültség a szélső baloldalon.) Kőszegen jelen voltam, s ott a t. honvédelmi miniszter úrral (Halljuk! Halljuk!) találkozni is szerencsém volt; ha méltóztatnak kívánni, a helyet is megmondom hol. Akkor a t. honvédelmi miniszter úr azt mondotta, hogy : »Még ekkora hadgyakorlat a kontinensen nem volt« ; és hozzá tette, hogy ezen hadgyakorlatnak a költségei, hogy hány százezret mondott, azt nem tudom, de alighanem 200.000-et, hogy annyiba kerülnek. »Es lássák önök, — így szólt — önök ezt anélkül viselik, hogy az országnak áldozatkészségét igénybe vennők,« Nem értettem, hogy mit jelent ez, t. képviselőház, csak most értem, mikor a 15.000 forintos kontók felmerülnek. (Derültség a szélső báloldalon.) ivember 2S»án, szombaton. A mint előbb is mondottam, t. képviselőház, nem akarok igazolatlan, meg nem történt kiadásokat fizettetni, de igenis szükségesnek tartom azt, hogy az oly kiadások, a melyek igazoltatnak, a melyek fennállanak, kifizettessenek. B.Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azok igen! Kun Miklós: És egy vármegye közönsége nem teszi meg azt, hogy ideálljon az ország képviselete elé és azt kívánja, hogy nem igazolt, indokolatlan, levegőben függő kiadások, esetleg luezernamag vagy lóheremag fejében — mert Vasmegyében, mint méltóztattak látni, ezek teremnek — neki kifizettessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én elodázhatatlan teendőnek tartom azt, hogy tisztába hozassék, vájjon Vasvármegye tényleg igazolatlan követelésekkel lépett-e fel, és egy nem igazolt kontót akar-e kifizettetni, vagy pedig nem, és ha az igazolt, úgy fizettessék ki. Azért pártolom Ugron Gábor és Szederkényi Nándor t. képviselőtársaim indítványát. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Molnár Antal jegyző: Grómon Dezső! Grómon Dezső államtitkár: T. ház! (Halljuk!) Engedtessék meg nekem, miután Vasmegye ezen kérvényét magam tárgyaltam, hogy némi felvilágosításokat nyújthassak, és e végből kénytelen vagyok első sorban kijelenteni, hogy ez a kérvény egészen elüt attól a kérvénytől, a melyet én a honvédelmi minisztériumban tárgyaltam, s melynek tárgyalásához a hadügyminiszter úr is hozzájárult. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ott ugyanis nem mezei károkról, nem előfogati díjak ki nem fizetéséről, vagy beszállásolási pénzek meg nem térítéséről volt szó, hanem egyes speczifikácziók voltak mellékelve az egyes községekből, a hol állítólag az egyes lakosok a beszállásolt katonák részéről kárt szenvedtek, és az a luezernamag, a melyet felhozott ő nagyméltósága, nem luezernemag volt, a mi tennttt ott, és talán még kint a mezőn volt és eltapostatott, hanem kész luezernamag, a mely az illető lakos kamrájából ellopatott. T. ház! Én hosszá éveken át még ilyen kérvényt egyetlenegy törvényhatóságtól nem láttam. A mezei károk akár kisebb, akár nagyobb mérvűek, ha bejelentetnek, a gyakorlatok után, mikor még a kárt meg lehet becsülni és megítélni, azonnal felbecsultetnek s kifizettetnek, az előfogatok elszámolás útján megtéríttetnek, a beszállásolások a községeknek az előírás szerint megtéríttetnek; de ha odáig akarnánk menni, hogy minden egyes községnek, minden egyes lakosnak állítólagos kárát, a mi állítólag ellopatott tőle, a mit bebizonyítani nem is lehet, mert nem jelentette akkoriban fel, 512. OTSüágos ülés 1895.
