Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-488
56 488. országos ülés 1895. október 8-án, kedden. Ugyminiszter úrnak nem volt hozzá szava. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Balogh Géza jegyző: Drakulics Pál! DrakuliCS Pál: T. ház! Részemről szintén pártolom Visontai képviselő úr módosítványát, annál is inkább, mert nagyon jól tudjuk, hogy a kihágási eljárásban, a hol közigazgatási tisztviselők működnek, a feleknek alá sem kell írniok a jegyzőkönyvet. A közigazgatási tisztviselő azt írja beléje, a tm eszébe jut, és némelyek csupán azért, mert nincs kvalifikácziójuk, nem képesek megítélni azt, hogy mely momentumok lényegesek, melyek nem. E miatt olykép veszik fel a jegyzőkönyvet, hogy az semmi körülmények közt sem képezhet elegendő alapot a felsőbb bíróságnak egy egészen igazságos ítélet hozatalára. De vannak más esetek is. Magam meggyőződtem, hogy voltak a kapitányi hivatal által, akkép felvett jegyzőkönyvek a melyek alapján az illető fogságra lett ítélve a minisztérium által is. Magam utána jártam, megnéztem a jegyzőkönyvet s láttam, hogy a tanúkihallgatások teljesen elferdítve, az igazságtól eltéröleg lettek felvéve. Novizálást kértem s az illető teljesen fel lett mentve. Itt tehát határozottan tudva és akarva járt el az illető; azt ugyan bebizonyítani nem lehetett, hogy tudva és akarva, de a jegyzőkönyvek tényleg rosszul lettek felvéve. Ily körülmények közt ez esetben is ily súlyos szankczióval, büntetéssel az ítélkezést közigazgatási tisztviselőkre bizni nem lehet, ezért Visontai Soma képviselőtársam javaslatát elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólani? A vitát bezárom. Következik a szavazás. A beadott módosítványokat oly módon fogom szavazásra feltenni, hogy Visontai Soma képviselő úmak a közigazgatási közegek helyett a birói közegek betételére vonatkozó indítványával szemben kérdésül felteszem a szöveget, és ha akármelyik fogadtatnék el, még esetleg azok az apróbb módosítások, a melyeket az előadó úr és Visontai képviselő úr is beadott, még ezután a szövegen megtehetők. Kérem tehát azokat, a kik az 5. §-t, hogy úgy fejezzem ki magamat, általánosságban és abban a rendelkezésében, hogy a bíráskodással politikai közegek vannak megbízva, elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Már most jön Visontai Soma képviselő úrnak másik módosítványa, Tessék felolvasni. Balogh Géza jegyző (olvassa): Módosítvány az B. §-hoz: »Földmívelésügyi miniszter« helyett » belügy miniszter« teendő. Elnök: Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget, hogy t. i. a foldmívelésügyi miniszter maradjon a bíráskodással megbízva, megtartják, álljanak fel. (Megtörténik.) A második módosítvány elesett, az eredeti szöveg tehát fentartatik. Most jön gróf Thorotzkai Miklós előadó úr módosítványa. Tessék felolvasni. Balogh Géza jegyző (olvassa): Módosítvány az ötödik szakaszhoz: »Az első bekezdés második sorában a »termékek« szó előtt az »és« szó törlendő, utána pedig »és czikkek« szavak teendők«. Elnök: Ez a módosítvány be akarja iktatni a »termények és termékeké szavak után e szavakat: »és czikkek«. Miután ez a megelőző szakaszok terminológiájának inkább megfelel, azt mára következetesség szempontja is ajánlja. Akik a módosítványt elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) El van fogadva. Következik a hatodik szakasz. Perczel Béni jegyző (olvassa a 6. §-t; észrevétel nélkül él fogadtatik. Olvassa a 7. §-t). Balogh Géza jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. ház! Azon szigorú intézkedéseken kivűl, melyek az előző szakaszokban foglaltatnak, és a melyeket a t. képviselőház már elfogadott, itt még egy szigorú büntetési tétel van, melyet a törvény indokai úgy neveznek, hogy pellengérre állítás. Azt mondja ugyanis a törvény indokolása, hogy nem elégséges az, ha két hónapi elzárással büntettetik az illető, hanem szükséges, hogy még külön pellengérre állíttassék. Én tökéletesen helyeslem, — mert hiszen itt súlyosabb cselekmények megtorlásáról van szó, — hogy bizonyos esetekben az, ha valaki ilyen hamis czikkeket forgalomba hoz, a nagy közönségnek is tudomására hozassék; de ha tekintetbe veszem, hogy ez még az elzárási büntetésnél is sokkal erőteljesebben sújtja az illetőt, akkor én azt hiszem, hogy azt csak minősített esetben szabadna alkaU mázni, ha azt látjuk, hogy az elzárás vagy a pénzbüntetés nem fogott az illetőn, tehát visszaesés esetében fel legyen jogosítva az illető közigazgatási bíráskodó tisztviselő', hogy visszaesés esetében az ítéletet és az egész eljárást publikálhassa. Ennélfogva én egy ide vonatkozó módosítványt is nyújtok be, mely így szól: »Az eljáró hatóság a marasztaló ítéletnek az elítélt fél költségén leendő közzétételét visszaesés esetén elrendelheti«. Ezenkívül stiláris módosításom is van, a mennyiben a hetedik *szakasz első sorában az áll, hogy az eljáró hatóság a »büntető« ítéletet teheti közzé. Bátorkodom megjegyezni, hogy büntető ítélet alatt mi a felmentő és a marasztaló ítéletet egyaránt értjük, ha az a bűnvádi eljárás keretén belül hozatott. A büntető ítélet