Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-488

46 488. országos ülés 1895. október 8-án, kedden. intézkedéseiről két évenkint jelentést tartozik tenni a képviselőház elé«. Azokat, a kik ezt a pótlást elfogadják az első szakasz végére, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadja. Ezzel az első szakasz ezzel a pótlással együtt el van fogadva. Következik Veres József képviselő úr határozati javaslata, hogy a képviselőház utasítsa a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a pálinkafélék hamisításáról még ez ülésszakban terjeszszen be javaslatot. Azokat, kik ezt a határozati javaslatot elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Következik a második szakasz. Perczel Béni jegyző (olvassa a második szakaszt, mély észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a harmadik szakaszt). Balogh Géza jegyző: Kováts József! Kováts József: T. ház! Kérem a t. házat, hogy a harmadik szakasz b) pontjának ezen szavai helyébe: »e czélra hirdet, vagy e czélra hoz forgalomba*, »e czélra hirdet és e czélra forgalomba hoz« szavakat tenni méltóztassék. Ha ugyanis, t. ház, a szöveg úgy maradna, a mint azt a közgazdasági bizottság szövegezte, akkor a vádlott könnyen kibújhatnék azon büntetés alól, melyet a törvényjavaslat előír, a mennyibea azzal védekeznék, hogy ő csak hirdette az árút, de forgalomba nem hozta. A hamisításra alkalmas anyagot nem úgy hirdetné, hogy az nála kapható, hanem hogy kapható ott és ott, vagyis ő csak hirdető lenne, de forgalomba hozó nem, ez más lenne, s így a törvény valósággal kijátszatnék általa. Továbbá kérem, hogy a b) pontból ezen ' szavak: »kihágäst követ el« stb. egészen a c) pontig hagyassanak el. Ezeket azért tartom kihagyandóknak, mert az elárusító bizonyára jól ismeri czikkeit, a ki nem ismeri, az nem foglalkozik ilyesmik elárúsításával, e mellett a pénzbüntetés nem rettentené el a hamisítót, mert hiszen az üzleti haszon jóval behozza azt, mivel a hamisított czikkeket, lehet mondani, potom áron szerezhetik be. Már maga a törvényjavaslat indokolása, mondja, hogy szükséges, hogy maguk a hatóságok tehessék folyamatba az eljárást azért, mert a magánfelek rendesen ritkán szoktak panaszra menni. És ez nagyon természetes, t. ház, mert — tisztelet a kivételeknek — nálunk általában, ha valaki kényszerülve van bírósághoz vagy hatósághoz fordulni, hát annak vége-hossza nincsen, úgy, hogy az illető bizton tehet végrendeletet, míg a dolog véget ér, mert a sok kellemetlenségnek, huzavonának és zaklatásnak vége nincsen. A t. közgazdasági bizottság módosítását azzal indokolta, hogy nem szabad a feleket zaklatásnak kitenni azért, mert hisz ők nem tudják, hogy az árú valóban hamisított. Hát, t. ház, ha az elárusítónál az árú hamisítatlanságát már eleve feltételezzük, akkor mire volna a bírság alkalmazása? Akkor ezt is el kellene hagyni, mint igazságtalant. Azért ismételten bátor vagyok kérni a t. házat, hogy módosításomat elfogadni méltóztassék. Arra is kérem a t. házat, hogy a c) pontból ezen szavak »nemkülönben hamisításra alkalmas anyagokat«, szintén hagyassanak ki. Ez ugyanis már benfoglaltatik a módosított h) pontban. Végre, t. ház, bátor vagyok kérni, hogy a c) pont után tétessék a b) pontból kihagyott következő passzus: »Kihágást követ el továbbá, és — a mennyiben cselekvénye súlyosabb büntetés alá nem esik — 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki« stb. Itt már, t. ház, van oka a szabadságbüntetés mellőzésének, mert itt tulajdonképen nem hamisításról van szó, hanem úgyszólván kereskedelmi és közgazdasági szempontból meg nem engedhető fondorkodásról. Itt már én is enyhíteni kívánom a törvényt. Ezek szerint, t. képviselőház, az egész szöveg a következőképen lenne módosítandó, a mi részben meg is felelne az eredeti szövegnek: »Kihágást követ el, és a mennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki: a) mezőgazdasági terményeket, termékeket, vagy czikkeket hamisít; b) hamisításra alkalmas anyagokat e czélra hirdet, vagy e czélra forgalomba hoz; c) hamisított mezőgazdasági terményeket, termékeket vagy czikkeket hoz forgalomba. Kihágást követ el továbbá, és — a mennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik — 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki: d) mezőgazdasági terményeket, termékeket, vagy czikkeket, habár azok nem is hamisítottak, oly elnevezés alatt vagy oly megjelöléssel árúi, illetve hoz forgalomba, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illeti.« Kérem a t. házat, méltóztassék a 3. §-ra vonatkozó ezen módosításomat egészben elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! (Halljuk!) Semmi kétséget sem szenved, hogy a 3. §. pontos elolvasása után meg kell győződnünk a b) és c) pontban foglaltak részbeni azonosságáról, mert a b) pont a mondat külön tagolása szerint azt mondja, hogy »hamisításra alkalmas anyagokat hoz forgalomba« ; a c) pont pedig ugyanazt mondja, tudniillik: »hamisított mezőgazdasági terményeket, termékeket vagy czikkeket, nemkülönben hamisításra alkalmas anyagokat hoz