Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-485

485. országos ülés 1895. szeptember 30-áa, hétfőn. rá okot, a mely alkalmas rábirni még azokat is, a I kik eddig ellenzéket képeztek e javaslattal szemben, és különösen magát a t. főrendiházat, hogy most már, szemben a történtekkel, az ellenzéssel felhagyjanak. Ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy a holnapi napon azon javaslatok fognak már gyakorlatilag tényleg életbe lépni, a melyek tulajdonképen ennek a javaslatnak természetes kifolyásai. Mert én tudok képzelni vallásszabadságot polgári házassági intézmény nélkül, de megfordítva polgári házassági intézményt vallásszabadság nélkül elképzelni józan észszel nem lehet, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és nem hiszem, hogy legyen törvényhozó; nem tehetem fel a t. főrendiházról, hogy Magyarországot úgyszólván nevetséges poziczióba hozza azzal, hogy 1 étezzék egy intézmény, a melynek előfeltételemegtagadtatik. Bátor vagyok még hozzátenni azt is, hogy a t. főrendiház (Halljuk!) megemlékezhetik arról, hogy tulajdonképen ez a mai javaslat, a mint az a két bizottság által ajánltatik, nem új. Mert habár mint törvény nem volt meg, de elve kivan mondva az 1868: LHI. törvényczikkben, a melyhez pedig maga a főrendiház is hozzájárult. Tudniillik annak a törvényczikknek bevezetése igy szól: »Addig, mig a vallásfelekezeteknek egyenjogúsága törvény útján általában szabályoztatnék, az 1848 : XX. törvényczikk alapján rendeltetik* stb. Tehát elvileg már akkor ki lett mondva, hogy a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvényileg szabályoztatni fog. Ennyi történik a jelen esetben, ennyi történik a két bizottság javaslata által. Mi tehát ragaszkodván eddig elfoglalt álláspontunkhoz, ahhoz hozzá fogunk járulni, (Helyeslés a szélső baloldalon.) annál inkább, mert mint az imént jeleztem, nem tudok elképzelni polgári házassági intézményt vallásszabadság nélkül, ép úgy és talán még kevésbbé tudok elképzelni vallásszabadságot felekezeti kényszerrel. Hozzájárulok a bizottságoknak együttes javaslatához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván-e még valaki szólni? Minthogy senki sem kíván, a vitát berekesztem. Következik a szavazás A szavazásnál a kérdést a következőkép fogom feltenni. Megosztom a bizottságnak javaslatát, hogy arra mindenki álláspontja szerint igen-nel vagy nem-mel felelhessen. Először fel fogom tenni a bizottság javaslatából azt a részt, hogy fentartja-e a képviselőház a törvényjavaslat III. fejezetét és a IV. fejezet 26. §-át, igen vagy nem? Ez lesz az első kérdés. A második kérdés az lesz, hogy a IV. fejezet első szakaszául beíktattassék-e a következő új szakasz: »Az 1868 : LIIÍ. törvényczikk 1—8. §-aiban foglalt rendelkezéseknek hatálya minden bevett vallásfelekezetre kiterjesztetik.« Kérvu.xAPLó. 1892 97. XXVI KÖTET. I Kérdem a t. házat, elfogadja-e azt a javaslatot, mely szerint: mondja ki a képviselőház, hogy a törvényjavaslat III. fejezetét és a IV. fejezet 26. §-át változatlanul fentartja? Azok, a kik ezt elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Felteszem a második kérdést: elfogadja-e a ház, hogy a IV. fejezetbe egy új szakasz iktattassák be, a melynek szövegét az imént felolvastam a ház előtt. Azok, a kik ezen új szakasz beiktatását elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Ennek természetes következése, hogy a régi 25—29. §§. kapnak 26—30. számot, minthogy egy szakaszszal bővíttetett a törvényjavaslat. A háznak ily módon létrejött határozata az illető javaslattal együtt közöltetni fog a főrendekkel tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. Következik a napirend második tárgya: a közoktatásügyi és igazságügyi bizottságok jelentései (írom. 918, 920) az izraelita vallásról szóló 900. sz. törvényjavaslatra vonatkozó főrendiházi üzenet-tárgyában. Pap Géza, a közoktatásügyi bizottság előadója: T. ház! Az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat most harmadízben valö tárgyalása alkalmával nem kívánok az abban befektetett elvek méltatásával foglalkozni, mert hiszen az elég bőven megvitattatott az előző tárgyalások alkalmával, de ki akarok terjeszkedni röviden arra, hogy a főrendiház által szövegezett törvényjavaslat elfogadható-e, és hogy az abban lefektetett elvek az eredeti törvényjavaslatban elfoglalt álláspontnak megfelelnek-e. Hogy ezt tehessem, legyen szabad, t. ház, igen röviden felemlítenem a törvényjavaslatnak fejlődő fázisait és reámutatni azon különbségekre, melyek a törvényjavaslatnak egyes módosításaiban nyilvánulnak. (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslatnak három formája került a t. ház elé. Az első az eredeti törvényjavaslat, a második a közoktatásügyi bízottság által módosított törvényjavaslat, mely némileg eltér az eredeti törvényjavaslattól, a mennyiben tudniillik az 1868 : Lili. törvényczikk egyes intézkedéseit is ki akarta terjesztem az izraelita vallást követőkre. És a harmadik javaslat az, a mely jelenleg tárgyalás aíatt áll, és mely a főrendiház szövegezése szerint kihagyatni határozta a képviselőház közoktatásügyi bizottsága által ajánlt és a képviselőház által elfogadott 2. §. és egy új szakasz beillesztését határozta el. A főrendiház által elfogadott szövegezés, a mely a 2. §-nak kihagyását foglalja magában, mely szerint az 1868 : LIH. törvényczikk 1—8. §aira kiterjedő részre, valamint annak 14. §-a a törvényjavaslatba fel ne vétessék, 4