Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-496

170 496. országos ülés 1895. november 5-én, kedden. joga van nem a tudomásvételt elhatározni, haneni a külön tárgyalásra való kitűzést. És ehhez a kérdéshez és a tárgyalásra való kitűzetésnek megokolásákoz minden képviselő hozzászólhat. Csak arra kérem a t. ház tagjait, hogy ezen korlátok közt maradjanak, hogy a tárgyalásra való kitűzés indokolását magának a kérdésnek tárgyalásával ne téveszszék össze. (Helyeslés.) És nézetem szerint minden alkalommal egy le­köszönt miniszternek, valahányszor az 8 lényei­ről van Szó, joga és alkalma van felszólalni, (Helyeslés.) De sokkal helyesebb volna az ilyen hosszabb nyilatkozatot kívánó dolgok felemlíté­sét akkorra halasztani, midőn a tárgyalás kere­tébe ezeu nyilatkozat jobban beleillik. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Minthogy azonban a kérdés felhozatott, és gr. Festetits képviselő úr szót kért, én neki a szót megadom. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Festetits Andor: T. ház! A föl­vetett kérdésre nézve bátor vagyok kinyiiatkoz­tatui azt, hogy ha a ház tárgyalásra fogja ki­tűzni, kötelességemnek fogom ismerni, hogy ezen kérdés részletei iránt nyilatkozzam. (Élénk he­lyeslés a hal- és szélsőbalon.) Mindenekelőtt azon­ban Polónyi igen t. képviselő úr megnyugtatá­sára kijelentem, hogy én 100.000 forintot ezeu czélokra (Felkiáltások a szélsőbalon: Kevesebbet sem?) sohasem költöttem, (Helyeslés jobbfélől. Zaj a szélső baloldalon.) és azt gondolom, a míg élek, nem is fogok költeni. (Élénk helyeslés jobb­félől. Mozgás a baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő úr nyilatkozata után azt gondolom, helyesen cselekszünk, ha ezen kér­dést külön napirendre tűzzük. (Helyeslés a bal­és szélsőbalon.) Á t. képviselő úr szíves volt első nyilat­kozatában hivatkozni arra, hogy részben az 8 egyéni önérzete utalta őt arra, hogy akképen járjon el, a mint eljárni jónak vélte. Azt hiszem, hogy ezt a nézetet a t. képviselő úr a parla­menttől sem tagadja meg, mert nekünk is ön­érzetünk és méltóságunk érzete parancsolja, hogy a mi érzületeink alapján alkothassunk magunk­nak véleményt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső­balon.) Én tehát azon kéréssel fordulok a t. ház­hoz, hogy méltóztassék ezen kérdésnek tárgya­lását külön napirendre kitűzni, (Élénk helyeslés balfelől.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Miután a miniszterelnök úr távol van és nem — mint Ugron t. képviselő úr mondotta — Bécsben utazgat, hanem fontos közjogi funkezió tartja távol, a mennyiben ma tudvalevőleg az újonnan kinevezett földmívelésügyi miniszter úr teszi le ő Felsége kezeibe az esküt, és ennél a közjogi aktusnál a miniszterelnök úrnak jelen kell lennie: nincsen abban a helyzetben, hogy a felszólalásokra tüzetesen és érdemlegesen nyilatkozhassak. Bátor vagyok azonban kijelen­teni, hogy a miniszterelnök úr a legelső alka­lommal könnyen lesz abban a helyzetben, hogy a hozzá intézett kérdésekre válaszoljon és meg­nyugtassa a t. házat, hogy ezen parcziális kormányválság a parlamentarizmus követel­ményeinek megfelelően folyt le. (Felkiáltások bal­felől: Hát napirendre kell tűzni.) Hatvanhét óta ez talán az első eset, midőn ilyen miniszteri felmentésnek és ki nevezésnek bejelentése hasonló felszólalásodra, okot adott, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) és hogy ez szokatlan, elismerték maguk a felszólalt a kép­viselő urak is. Beöthy képviselő úr maga is hivatkozott arra, hogy erre soha eset nem volt; tehát erre nem volt eset, pedig igen sok­szor előfordult ilyen válság, méltóztassék vissza­gondolni a földmívelésügyi tárczának az előző évtizedben történt válságára, Széchenyi akkori földmívelésügyi miniszternek fölmentésére, akkor is ez más vitáknál ismételten szóba hozatott. Azt hiszem, hogy más alkalommal a háznak könnyen lesz módjában, hogy ezen kérdésnek minden részletére nézve magának tüzetes infor­mácziót szerezzen, a nélkül, hogy azt külön napirendre tűzze. (Ellenmondás, zaj balfelől.) Azért kérem a t. házat, méltóztassék Horánszky képviselő úr javaslatát mellőzni, és az elnök propozicziójához képest elintézni a kérdést. (Helyeslés jobbfélől, zaj a baloldalon.) Eötvös Károly: T. i.áz! (Halljuk! Hall­juk!) Már maguk azok az indokok, a melyek ezen oldalról felhozattak azon indítvány támo­gatására, hogy ez a kérdés napirendre tűzessék, únosúntig elegendők, hogy a t. ház ezen indít­vány elfogadása elől el ne zárkóznék. (Helyes­lés a szélsőbalon.) De ezen indokok legfontosabbikát maga a t. belügyminiszter úr adta, a mikor kijelentette, hogy ezúttal e kérdésen át sem sikolhatunk oly könnyű szerrel, mert hisz magának a miniszter­elnök úrnak, mint a kabinet első sorban felelős tagjának is hozzá kell szólania ezen kérdéshez. De át nem sikolhatunk azért sem, mert azokért a dolgokért, melyek történtek s melyek a volt miniszter urat lelépésre kényszerítették, nem csak ő felelős erkölcsileg, hanem az utána jövő miniszter is felelős, nemcsak erkölcsileg, hanem politikailag is. (Zaj és felkiáltások balfelől: Szavaz­zunk!) Már pedig ezúttal és a kérdés mai stá­diumában mind e kérdések nem^áilíthatók tisz­tán a képviselőház elé, és meg nem oldhatók. Nincs tehát más mód, mint úgy a parlamenti felelősség, mint a kabinet és a lelépett miniszter úr érdekében is e kérdést napirendre tűzni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom