Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-495
158 * 9,l >' országos ülés 1895. október 26-án, szombaton. 1867. évi törvény megalkotásában resztvettek, részint mint annak pártolói, részint mint ellenzői, Simonyi Lajos képviselő felvilágosítást kért az iránt, hogy mik értetnek az uralkodóház azon közjogi ügyei alatt, melyeket a közös külügyminisztérium közigazgatási ágazatának második osztálya kezel? Az erre kapott válaszban nemcsak a delegáczió, de maga Simonyi is, ki pedig nem tartozott az 1867. évi közjogi rendezésnek védői közé, megnyugodott s a nyert választ tudomásul vette. Sőt egy későbbi, márczius 10-én tartott Ülésben is, visszatérvén az az interpelláczíójéra nyert válaszra, csak az a megjegyzése volt, hogy a külügyminisztérium illető osztálya az említett ügyekben csnk az 1867 : III. tcz. 3. §-a épentartása mellett járhat el. Ez természetes. Talán nem lesz felesleges azon ügyeket, melyekről itt szó van, s melyeknek ellátása indokolja azt, hogy a külügyminiszter a legfelsőbb uralkodóház miniszterének ezímét is viseli, a t. ház emlékezetébe hozni, hogy lássuk, van-e azok között olyan, melyet a közös külügyminiszter küliigyéri hivatali állásánál fogva helyesen nem kezelhetne, s melynek a közös külügyminiszter által való ellátása ellenkeznék az 1867 : XII. törvényezikkel? A kérdéses ügyek a következők: 1. közreműködés az uralkodóház tagjainak egybekelésénél, a házassági szerződések véglegezésénél, kiállításánál és megerősítésénél; 2. közreműködés a férjhez menő főherezegnők renuncziáczióinál; 3. a legfelsőbb uralkodóház tagjai között előforduló halálozási esetekben közreműködés a főudvarmester! és fó'udvarnagyi hivatallal közösen ; 4. az uralkodóház tagjai születésének, esketésének és elhalálozásának közlése a külföldi uralkodókkal; 5. válaszok előkészítése azon közlésekre, melyek külföldi uralkodóktól ő Felségéhez érkeznek ; 6. a legfelsőbb udvar és tagjai jogi követeléseinek és igényeinek a külföldön képviselésére. A mint méltóztatnak látni, ezek ő Felsége és a legfelsőbb uralkodóháznak magántermészetű ügyei, melyekben a közös külügyminiszter ő Felsége megbízottjaként jár el. Minthogy azonban ő Felsége nem magánszemély, hanem a monarchia két államának fejedelme: vannak az említett ügyek között olyanok is, melyek a trónöröklést érintvén, kétségkívül közjogi vonatkozású ügyek is. A mennyiben ezen ügyek köz jogi vonatkozással bírnak, azok a magyar kormánynak ellenőrzése alatt is állanak Kérdés már most, hogy az említett ügyeket a közös külügyminiszter a szorosan vett külügyi teendők mellett törvényeink szerint elláthatja-e? Az 1867 : XII. tcz. 8. §-a általánosságban azt állapítja meg, hogy a közös külügyminiszter teendői közé tartozik a monarchia diplomatikai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában, s a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülő intézkedések, a 27. §. pedig negatíve megállapítja, hogy a közös minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek, tudniillik sem Magyarországnak, sem Ausztriának külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Monarchikus államban az uralkodónak a külfölddel való érintkezései egyszersmind az államnak diplomacziai ügye; az előbb felsorolt ügyek közül tehát azokat, melyek a külfölddel való érintkezést illetik, még az 1867 : XII. tcz. is a közö3 külügyminiszter hatáskörébe utalja, de semmi esetre sem olyanok ez ügyek, melyeknek ellátását az 1867 : XII. tcz. a közös minisztereknek megtiltja, mert a közös uralkodónak és a közös uralkodóháznak ügyei nem csupán a monarchia egyik vagy másik részének külön ügyei, mint azt Ugron t. képviselő úr az interpelláczióját bevezető beszédében — azt hiszem, nem teljes komolysággal — fejtegette, hanem a monarchia mind a két államát közösen érdeklő ügyei. Kétségtelen tehát, hogy midőn a közös külügyminiszter a fennebb említett ügyeket ő Felsége megbízása alapján kezeli, nem jön ellenkezésbe az 1867 : XII. tez. határozmányaival, Áttérve már most az interpeliáczió egyes pontjaira. 1-ső kérdés: Magyarországnak melyik törvényéhen van megállapítva a császári ház miniszterének állása, szabályozva jog- és hatásköre? Hát ez Magyarországnak egyik törvényében sincsen megállapítva. De nem is külön miniszteri állás az, hanem egy czím, melyet ő Felsége annak a miniszternek ad, a ki a legfelsőbb uralkodóház magánügyeit megbízottként állandóan ellátja. Valamint senkisem vonhatja kétségbe ő Felségének azt a jogát, hogy valakit saját és háza magánjogi érdékeinek képviseletével megbízhasson, úgy kétségtelen ő Felségének az a joga is, hogy ezen megbízottjának saját tetszése szerint czímet adjon, kivált ha e czím még a történeti fejlődésnek is megfelel. A legfelsőbb uralkodóház minisztere, mint olyan, nem tagja a közös minisztériumnak, s ha külön személy volna, sem ülése, sem szavazata a közös minisztérium tanácsában nem volna, sem semmi közügyre befolyása nem lehetne. 2-ik kérdés: Ha törvényeinkben nincs szó
