Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.

Ülésnapok - 1892-492

492. országos ülés 1895. október 28-án, szerdán. 105 Itt vannak a jelenetnek szemtanúi, s ott vannak többen, a kik láthatták ezen rút Haynauidőszaknak megújítását. Csak folytassák önök, a örökítsék meg ezzel magukat. Nem is vár a nemzet egyebet önöktől. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezzel én nem veszem tudomásul a belügyminiszter úr válaszát. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Csak nagyon rövid pár szóra kérem a t. ház engedelmét, hogy válaszolhassak Szederkényi Nándor képviselőtársam újabb felszólalására. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A képviselő úr azt mondotta, hogy én kibúvom a válasz elől és nem adom meg neki a választ. En iparkodtam a lehető legapróbb részletekben, sőt nemcsak erről, de az esettel közvetlenül összefüggő tegnapi dolgokról is válaszomat megadni. Azt hiszem, itt kibúvásról Sáó sem lehet, mert lehető nyíltsággal és minden félreértést kizáró őszinteséggel nyilatkoztam. A mi azt a szemrehányást illeti, hogy én itt paralellát vontam és összehasonlítottam az itteni hazafias tüntetést a zágrábival, ez nem áll. Sőt nekem épen a legfőbb motivumom az, hogy éberen őrködjem, hogy az ott elkövetett gálád és gyalázatos tettre azzal ne duplázzanak rá, hogy itt is hasonló történjék. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások és nagy zaj a szélső balolda Ion. Elnök csenget.) Azért zajonganak, hogy a zágrábi eseményt gyalázatos tettnek minősítem? (Közbeszólások a szélső baloldalon: A magyar ifjúságra ne alkalmazza!) Épen a magyar ifjúság jövőjét és érdekét tartom szem előtt, mert egy meggondolatlanság hamar megesik. (Helyeslés a jobboldalon.) Még csak azt akarom válaszolni Szederkényi Nándor képviselő urnak, hogy én a rendőrséget ott, a hol ez a rendőri törvény értelmében az igazság szerint jogosan és tapintatosan jár el, mindig védelembe veszem, és meg is fogom védelmezni minden támadás ellen. Ellenben ott, a hol a legkisebb túlkapást, legkisebb törvénytelenséget látom, magam fogom felelősségre vonni és megfenyíteni. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zajos közbeszólások a szélső baloldalon: Csak tessék! Minden miniszter mondta ezt, de egy sem tartotta meg! Nagy zaj.) Elnök: Felteszem a kérdést. Figyelmet kérek. Tudomásul veszi-e a ház a belügyminiszter úr feleletét Szederkényi Nándor képviselő úr előadott interpelíáeziójára, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. (Félkiáltások a szélső baloldalon! Éljenek! Zsivió !) Következik Hoek János képviselő úrnak interpellácziója. (Halljuk! Halljuk!) KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVI. KÖTET. Hock János: T. ház! A most lefolyt vita rám nézve is nagyon . . . (Zaj. Halljuk!) Elnök: (Csenget.) Kérem a képviselő urakat, legyenek csendben. Hock János: A most lefolyt vita reám nézve egy nagyon tiszta és fényes helyzetet teremtett. A belügyminiszter úr, a mikor a rendőrség erőszakoskodásairól, visszaéléseiről volt szó, természetesen védelmébe fogadta, sőt többet tett: felhívta a képviselőház pártfogását is, hogy valahányszor az a rendőr kötelességét teljesíti, a képviselőház is mellette, mint a törvény őre mellett emelje fel szavát és érdekében exponálja magát. No, t. miniszter úr, ugyanezt a kérelmet vagyok bátor én önhöz intézni (Halljuk! Halljuk!) most, a mikor egy törvény nyilvános megsértéséről van szó. A miniszter úr, a ki annak hivatásos őre, szintén emelje fel mellette szavát és exponálja magát mellette. Már pedig a jelen interpelláczióban egy oly eklatáns és világos törvénysértést fogok a t. háznak bemutatni, melyhez foghatót még a jelen rendszernek erőszakoskodásokban meglehetősen bő története sem mutathat föl. Interpelíácziómat pedig a csongrádmegyei bizottsági tagok választásánál előforduló törvénytelenségekre alapítom. (Halljuk! Halljuk!) Tehetem ezt annál több joggal, t. ház, mert a belügyminiszter úrral magánúton ezt az ügyet már voltam szerencsés közölni. Miután azonban kellő jogorvoslatot mindeddig nem találtam, kötelességemnek tartom, hogy ezen törvénysértést, a mely aktuális Csongrádban, de az egész országot egyformán érdekli, a ház elé hozzam. Mert hiszen a csongrádi eset csak exponense annak a nagy politikai rendszernek, melyet jelenleg az országban követnek. Ismétlem, egyike a legflagránsabb törvénysértéseknek. Az 1886 ; XXI. tcz. 29. szakaszában világosan intézkedik, hogy a megyebizottsági tagok hogyan választassanak, és kimondja, hogy azon községek, a hol 200 választó nincsen, összecsatoltatnak több községgel és kumulative választják a megyei bizottsági tagokat. Azok a községek ellenben, a hol 200-tól 600-ig terjed a választók száma, egy kerületet, egy választó-községet alkotnak és maguk választanak; ha pedig 600 on felül terjed a választók száma, alkerületekbe osztandók és ekként választanak. Mi történik Csongrád vármegyében? (Halljuk! Halljuk!) Csongrád városa évek óta soha 500-nál több választóval nem rendelkezett. Az idén is 500 választó van bevezetve a választói lajstromba és daczára ennek, a megye úgy határozott, hogy a törvény világos intézkedése ellenére, a 29. §. nyilvános megsértésével, Csongrád városát három alkerületre osztotta. így kerülte meg kortes czélból a törvényt csupán azért, hogy 14