Képviselőházi napló, 1892. XXVI. kötet • 1895. szeptember 26–november 16.
Ülésnapok - 1892-492
96 492. országos ülés 1895. október 2S-án, szerdán. abban, t. ház, valami, hogy a milyen ágyat vet az ember, úgy alszik. Úgy voltak az intézkedések a rend feutartására megtéve, hogy nemcsak megengedték ezen inczidenseket, de úgyszólván ezeknek utat nyitottak. Ösztönözték, tolták az embereket a demonstráczióra, és ezt leszek bátor bebizonyítani. (Halljuk ! Halljuk !) A bán öt nappal előbb érkezett Zágrábba, mint a Felség, megalakította a rendezőbizottságot, és abban főszerepet engedett játszani az ifjúságnak, azon egyetemi ifjúságnak, melyről tudva van, hogy a legnagyobb magyargyííl ölettél van eltelve, mert, azt hiszem, senki, még a horvát . miniszter úr sem fogja tagadni, hogy arra nézve nem lehetett illúzió, hogy mit akarnak azok a fiatalok, hogy mily szellem lengi át őket. Ezeket az urakat felszólították, hogy rendezők legyenek, és hogy a rendezőség attribútumaival, jelvényeível külsőleg is el legyenek látva, és hogy még védelmi állapotba is helyezzék őket, ellátták őket díszruhával, kardot adtak nekik. Ki tette ezt? A bécsi kormány, és ezt mindjárt be fogom bizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) A rektor rendelte meg azon díszruhákat. Itt van nálam a levél, melynek eredetijét is láttam és mely így szól. (Halljuk! Halljuk!) Német nyelven van, de fel kell olvasnom. (Halljuk! Halljuk ! Olvassa.) »An die geehrte Firma Moritz Tiller & Comp., k. u. k. Hoflieferanten in Budapest, Carlskaserne. (Derültség a hal- és szélső baloldalon.) Das Rectorat der kön. Franz-Joseph's I. Universität in Agram bestellt hiemit bei der löbl. obigen Firma einundfÜDfzig (51) GralaAnzüge für die Universitäíshörer in Agram, nach dem beiliegenden Verzeichnisse und den Preis per 175 fi. (hundertfünfundsiebzig) für je einen Anzug. Die Anzüge sind bis 13. October Í895 in Agram zu liefern. Die Zahlung der bestellten Anzüge erfolgt im Rectorate innerhalb eines Jahres. Agram, am 4 October 1895. Dr. Spevec, Rector. (Élénk derültség a hal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Hogy ezeket a ruhákat átvette a rektorátus, bizonyítja az, hogy Tiller Mór tegnap már meg is kapta a pénzt. Itt van a levél. (Olvassa.) »An die geehrte Firma Tiller & Compagnie, k. u. k. Hoflieferanten in Budapest. Auf Ihr geschätztes Schreiben vom 15. dieses Monats, dem auch die Rechnung über die Gala-Anzüge angeschlossen war, beehre ich mich bekannt zu gebén, dass heute auf die hiesige Post die erste Rate von 740 fl. für Ihre wertheste Firma per Cheque-Conto aufgegeben wurde. Franz Csalek, Universitätssekretär.« (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Nekem egyébiránt közvetlen értesülésem van arról, (Halljuk! Halljuk!) hogy az osztályfőnök a báni kormánynak, illetőleg a bánnak azt, hogy ez öltözetekért a rektor jótállhat-8, tudomására hozta? Mert a rektor azt mondta, hogy nem akar benmaradni egy évig ebben a jótállásban. (Élénk derültség.) Nyolczezer és néhány száz forintról lévén szó, a mi már egy egyetemi rektorra nézve is nagy összeg, ö tehát azt kérdezte, hogy jótáll-e neki a kormány? (Élénk derültség a bal-és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Erre a bán azt tudatta vele, hogy igenis, jótáll. (Derültség balfelöl.) Már most, méltóztassanak csak megnézni, hogy kik azok az egyének, a kiket államköltségen felöltöztettek. (Halljuk! Halljuk!) Ötvenegy öltözetet rendeltek meg, de csak ötvenet szállítottak; mert az egyiknek az atyja — ennekffaHevelét is láttam — valami Váiner ÖdönÚ ii J nek az atyja, levelet írt, hogy az ő fiának pedig öltözetet ne küldjenek, mert ő nem engedi meg a fiának, hogy ilyen detnonstráczióban részt vegyem (Zaj » szélső baloldalon.) Ezért küldtek ötvenet. Kik vannak abban a lisztában, a kiket államköltségen felöltöztettek? Ott van a két Frank-fiú, Frank Gusztáv és Frank Laezkó. Azok közük — itt az eredeti liszta — a kiknek a szállító elküldte a ruhát, ma 13 fogva van. (Élénk közbekiáltások a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, én is rendeztem a fiatalság közreműködésével különféle nemzeti ünnepélyt, hiszen talán méltóztatnak reá emlékezni, (Derültség jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) de ruhát soha sem csináltak nekik, nem is fogadták volna talán el. Azt azonban tudom, hogy egy lelkiismeretes rendezésnél lehetetlenség, hogy előforduljon faz, fhogy a rendezők homlokegyenest ellenkezőleg cselekedjenek, mint a hogy azt tőlük kívánják. Nekem nem ötvennel, de ezer és ezer fiatal emberrel volt dolgom, és soha nem fordult elő az, hogy egyetemi polgár, vagy egy serdűlő tanuló, gimnazista, ellenkezőleg cselekedett volna, mint a mi az instrukczióban kiadatott. (Derültség és felkiáltások jobbfelöl: Tudomásúllpeszszük! Halljuk! Halljuk! balfelöl. Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Pázmándy Dénes: Midőn nekem'az osztályfőnök úr azt mondta, hogy őt a fiatalság kijátszotta, a melyről igen lealázó nyilatkozatokat tett, mindenféle haszontalan embernek nevezvén el, erre azt kérdeztem tőle, hogy hát micsoda garancziája volt arra nézve, hogy ezek a fiatal emberek nem fognak demonstrálni? Becsületszavukat adták, monda. Ki adta becsületszavát? Valamennyi, volt a felelet. Bocsánatot kérek, midőn az egyetemi fiatalságról azt mondják, hogy valamennyi becsületszavát adta, jó rendezés mellett eltérésnek nincs helye, mert tapasztalásból tudjuk, hogy az egyetemi polgár