Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-464

gg itíí. országos ülés 1895* 1868: LIII. tczikk 4. és 5. §-ai szerint azon felekezet lelkészétől kapnak, melyből ki akarnak lépni, mely hatóságnál kötelesek bemutatni. Tovább a kormány rendelkezési jogát nem szándékozom kiterjeszteni, úgy mint az a főrendiház ismert módosításában foglaltatott. Elnök : (Csenget.) Kérem a t. szónokot: a házszabályok 155. §-:i szerint a ház napirendjére kitűzött tárgytól eltérni s más tárgyhoz szólani csak elnöki felszólításra a ház által adott engedélylyel lehet. A képviselő úr indokolta, miért hozta e két javaslatot összeköttetésbe, minthogy épen a napirenden levő javaslatnak amabba való beolvasztását kivánja. Eddig tehát felszólalását teljesen igazoltnak tartom. A mennyiben azonban a képviselő úr minden vonatkozás nélkül a napirenden levő törvényjavaslatra, pusztán a másik, tárgyalás alatt nem lévő javaslatra nézve teendő bizonyos indítványokat akarna fejtegetni, azt hiszem, ezt a házszabályok értelmében csak a ház express enge délyével teheti. (Felkiáltások halfelól: Megadjuk!) Ezt nem lehet másként megadni, mint az elnök által feltett kérdésre. Gr. Szapáry Gyula: Teljes mértékben hozzájárulok a t. elnök úr enuncziácziójához és kérem a t. elnök urat, méltóztassék e kérdést a házhoz intézni: a hozandó határozatnak természetesen alávetem magamat. Elnök: Kérdem a t. házat, a házszabályok 155. §-ára való hivatkozással, megadja-e a szónoknak az engedélyt, hogy a napirenden nem levő tárgyat is fejtegesse, kapcsolatban a napirenden levő kérdéssel? (Igen!) A ház megadta az engedélyt; tessék folytatni beszédét. Gr. Szapáry Gyula: Köszönöm a t. ház határozatát s igyekezni fogok ez engedély korlátján túl nem menni. (Halljuk!) Az előbb hivatkoztam arra, mi volna az általam indítványozandó egyik szakasznak tárgya. Következnék egy második szakasz, melybe felveendő volna, — s erre nagy súlyt fektetek — hogy ha valaki valamely egyházfelekezetből kilép, tartozik a kilépési év végéig volt egyházának megfizetni azon járulékokat és tartozásokat, melyekkel az év végig tartozik, azonkívül pedig ugyanazon összeget, a melyet egyházi és iskolai czélokra fizetett, azon község pénztárába fizetni, a mely községben lakik, hogy az által azon összegek a községi vagy az általa fentartott, segélyezett vagy más a községben lévő népiskolák, óvodák fentartására fordíttassanak. (Helyeslés a középen.) Ezzel el akarom kerülni, hogy anyagi érdekek játszanak közbe, hogy prémiumok adassanak egyeseknek valamely egyházi felekezetből való kilépésre, mert nagy aggodalommal nézem azon következményeket, melyeket a törápriiis 25-én, csütörtökön. vényjavaslat intézkedései maguk után vonhatnak, mert ma is ismerek az Alföldön sok köztéget, hol egyes egyházfelekezetbeliek nagy számban kijelentették, hogy csak várják ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedését, hogy az egyházból kiléphessenek, nem azért, mert az egyház tanaival ellentétben van lelkiismeretük, nem azért, mert meghasonlás van a hivők és az egyházfők között, hanem tisztán csak azért, hogy az egyházi és iskolai adók terhétől szabaduljanak. Ezen előnyt nyújtani én nem akarom az illetőknek s nem hiszem, hogy az államnak érdekében lenne, hogy azon egyházak, melyek fentartása kultúráiig, vallási és sok helyen nemzetiségi szempontból kívánatos, létalapjaikban ingattassanak meg. (Helyeslés.) Végre szükséges volna felvenni a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatban azt, hogy egyúttal intézkedés történjék a gyermekek nevelésére nézve; nem úgy, hogy ezekre nézve a kormány rendelettel intézkedjék, nem úgy, hogy ez iránt külön törvény intézkedjék, hanem úgy, hogy az magában ebben a törvényben megoldassák és pedig akként, hogy ott, a hol akár mind a két szülő, akár az egyik szülő magát nem tekinti valamely vallásfelekezethez tartozónak, a mennyiben a szülők s a gyermekek vallásaira meg nem egyeznek, a gyámhatóság határozza meg a vallást, a melyben a gyermekek nevelendők. Ezek volnának azok az intézkedések, melyek az általam kihagyatni véleményezett 22— 27. §§. helyett e törvényjavaslatban felveendők volnának, és ezek felfogásom szerint minden tekintetben megfelelnek a tényleg létező szükségnek ; ennél többet felvenni a törvényjavaslatban nemcsak feleslegesnek, hanem ép az általam fent jelzett okoknál fogva károsnak tartom. De nem hiszem, t. ház, hogy helyes volna, hogy mélyebben fekvő módosítások ezen javaslat részletes tárgyalásánál mindjárt a házban tárgyaltassanak, azért sokkal helyesebbnek látnám, hogy alkalom adassék arra, hogy a ház bizottságai foglalkozhassanak ezen kérdésekkel és úgy terjeszszék vissza. Azért vagyok bátor réäzemről indítványozni, hogy a ma napirenden levő s az izraelita vallásról szóló javaslat az általam beadandó módosítványnyal együtt a közoktatási és az igazságügyi bizottságokhoz utasíttassák vissza. (Helyeslés a közepén.) Ezen indítványom czélja, a melyre igen nagy súlyt fektetek, az, hogy az egyházpolitikai kérdésekben a törvényhozás két háza közt létező egyenetlenség megszüntettessék, és a számos baj közül legalább egy legyen a napirendről levéve. Ezeket figyelembe véve, t. ház, bátor vagyok indítványozni, a mint azt előbb is voltam bátor mondani, hogy a napirenden levő javaslat az