Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-462

462. országos ülés 1895. április 6-án, szombaton. *?a Elnök: Minő czímen kivan a képviselő úr szólni? Horváth Gyula: Félreértett szavaim helyreigazítása ezímén. Az igen t. miniszter űr felszólalásomat félre méltóztatott érteni, mert nekem eszem ágában sem volt a törvényjavaslat feletti határozatot elodázni akarni. Igenis azt állítottam és azt mondtam, hogy szükséges, hogy ezen szakasz is, úgy a hogy van, elfogadtassák; de nézetem szerint csak egy esetben fogadható el, és itt a »vizsgálat« értelmét kívánom helyreállítani, úgy a hogy én értettem. Nem azt kívántam, hogy a miniszter úr — a mi jogköréhez nem is tartozik — vizsgálatot rendeljen el ezekre a dolgokra, hanem hogy vizsgálja meg a kérdést, magát, mivel itt magában a házban különböző felfogások vannak. Van az a nézet, hogy annak eaak egy része háríttatik az érdekeltségre; van az a nézet is, hogy az 1,700.000 forint egészen oly természetű munkálat, mely költségtöbblet méltányosan nem érintheti az érdekelteket, és a többi tételekre vonatkozólag is a földmívelésügyi miniszter úr maga is beismert legalább annyit, hogy a 800.000 forintra vonatkozólag kételyek támadhatnak az iránt, hogy vájjon azok pusztán az érdekeltség érdekében történt munkálatok-e. Ezen dolgokat tehát mind megvizsgálván, elbírálás alá vévén, az állami és a méltányossági szempontokat is szem előtt tartván, a miniszter úrnak módjában áll, ha belátja, hogy valamely összegre nézve az államnak méltányos, bizonyos részleteket átvenni, hogy arra vonatkozólag megvizsgálván a dolgokat, nem hivatalosan, nem vizsgálatot rendelve, hanem az ügyet magát komoly tanulmány tárgyává téve, a háznak annak idejében, egy év leforgása alatt, propozicziót tegyen. Ezt kértem a miniszter úrtól, s a miniszter úr ezt ugyan kilátásba helyezte, de erre vonatkozólag pozitív jelentést nem tett, hogy ezt megcsinálni hajlandó ; én pedig azt hiszem, hogy egyfelől azért, hogy a házban magában jó lelkiismerettel szavazni lehessen, de magára az érdekeltségre nézve is egészen jogos kívánság, hogy mivel legalább e szempontból ez az ügy eddig megvizsgálva nem volt, megvizsgáltatván, a háznak módjában legyen ezen kérdés felett akkor, a mikor minden irányban tájékozva van, határozni. Erre kértem a miniszter urat, semmi más kérelmet nem intéztem hozzá. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök £ Kiván-e még valaki szólani? Balogh Géza jegyző: Ugron Ákos! Ugron Ákos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott pénzügyminiszter úr azt mondotta, hogy nem tartja indokoltnak Horváth Gyula felszólalása folytán azon állítást, hogy KÉPV. NAPLÓ. 1892—97. XXV. KÖTET. az eddigi ilyen folyamszabályozási ügyekben követett eljárástól eltérő eljárás foganatosíttassák. Hát, t. ház, én azt hiszem, hogy midőn a Rábaszabályozás keresztülvitelénél azok, a kik azt vezették és az egészet keresztíüvitték, eltérő eljárást folytattak a rendes eljárástól, akkor igenis indokolt Horváth Gyula felszólalása. Hogy mennyire eltérő volt az eljárás, tisztán és világosan látszik abból, hogy akkor, a mikor az árlejtés kittízetett a Rába-szabályozásra, nem is a legolcsóbb ajánlat vétetett tekintetbe, nem az, mely 41 százalék leengedéssel adta be pályázatát, hanem az a pályázat fogadtatott el, mely 34 százalék leengedésre adta be pályázatát, mely szerint 3,589.000 forintba kerülnek. És ime itt a most kért hitelekkel együtt, a mit most bevallanak, a t. földmívelésügyi miniszter úr előadása szerint a Rába-szabályozás bele fog kerülni 9,650.000 forintba. Hát, t. ház, itt a rendestől nagyon is eltérő eljárás van, és ha az ilyen, a rendestől eltérő eljárásnál a ház igazságosan és helyesen akar intézkedni, akkor az én felfogásom szerint az igen t. pénzügyminiszter úr legalább annyit megtehet, hogy utána nézzen és megvizsgálja, hogy azon kiadások, a melyek, mint a t, földmívelésügyi miniszter úr is jelezte, felületesen tétettek, és a melyekért a felelősséget a földmívelésügyi miniszter úr nem is vállalta el, hogy azon kiadások vájjon milyenek, vájjon lehet-e azokkal az érdekeltséget terhelni vagy nem ? A túloldalról felszólalt Nagy János képviselő úr azt mondja, és mintegy felindulva említi fel, hogy lehet. (Egy hang a szélső baloldalon: Hiszen szakember!) Természetesen mint szakember beszél felületességről. Az igen t. földmívelésügyi miniszter úr maga mondta, hogy itt nagy felületességgel jártak el. 0 maga bevallja, hogy 993.000 forintot nem tudnak indokolni. Ha akkor, midőn a képviselő úr azt mondja és vádolja Horánszky t. képviselő urat, hogy ő a nélkül, hogy komolyan foglalkozott volna ezen ügygyei, felületességgel vádolja az ottani eljáró közegeket, maga az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azt mondja, hogy a felületesség kitűnt különösen a tekintetben, hogy átjárókat nem vettek fel; kitűnt abbói, hogy a Rábaszabályozásnál a földvizsgálatok, a talajvizsgálatok nem lévén helyesek, homokföldeket nem vettek fel ott, a. hol homokföídek is vannak, és ennélfogva a töltések koronájára távol vidékről kellett agyagföldeket vinni. Nagy János: Ha felvették volua, akkor is kellett volna! Ugron Ákos: Akkor nagyobb lett volna a költségvettés. Hogy felületesen jártak el, abból is látszik, hogy holdankint a kártalanítást 189 forintra vették fel átlag, holott a miniszter úr szerint 10