Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-483

iSS. országos ülés 1895. május 29-én, szerdán. 347 a t. házat, méltóztassék ezzel komolyan foglal­kozni, mert ha nem veszik ezt a kérdést ko­molyan, akkor a képviselőházat sem vtszi komolyan az ország. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk/) A szombati ülésben méltóztattak elhatározni és a miniszterelnök kijelentéséhez hozzájárulni, . . . (Zaj a szélső bal­oldalon.) Elnök: Várady Károly képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök:. ... hogy a mai ülésben érdemlegesen nem tár­gyalunk. Méltóztatott hozzájárulni ahhoz is, hogy esetleg nyilatkozni is fog a földmívelés­ügyi miniszter úr, illetőleg távollétében az államtitkár úr a sertésvész tárgyában. Én azon­ban ugyanakkor elmondottam, és ehhez méltóz­tatott hozzájárulni, hiszen úgy méltóztatott ha­tározni, hogy ezen interpelláezión kivííl a kor­mány feleletet a nyári szünet előtt más inter­pelláczióra nem ad, (Ellenmondás a szélső bal­oldalon.) mert a megadott körülmények közt nem tartja lehetségesnek egyes kérdésekre a választ megadni, a mennyiben azok érdemleges feleletre még megérve nincsenek. Különben a mi a konfliktust illeti a borvám kérdésében, erre nézve, ha nem is érdemleges válasz, azonban nyilatkozat a vita és a tár­gyalások rendjén, gondolom, a költségvetés tár­gyalása alkalmával tétetett, különben ez a kérdés most, a mily függő stádiumban van, érdemlegesen meg sem válaszolható. (Derültség a sjsé'ső baloldalon.) T. ház! Vannak bizonyos tárgyalások, különösen vannak külügyi tárgyalások és vám­tárgyalások, a melyek akkor, midőn a kérdés még megoldva nincs, midőn a tárgyalások még folyamatban vannak, részletes tárgyalás alá nem is vonhatók, magában az ügy érdekében van ez. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ilyen kétségtelenül a borvám kérdés, mely tárgyalás most épen folyamatban van, érdemlegesen, és azt hiszem, lehetetlen, hogy a tárgyalás közben itt érdemleges nyilatkozatok tétessenek. (Egy hang a szélső baloldalon: Hát a Batthyányi-féle interpelláció.) Vannak interpelláeziók, melyek mint a Madarász képviselő úr interpelláeziója meg nem feleihetők, mert azon adatok, melyeket Madarász képviselő úr kivan, igen részletes hosszú előmunkálatot kivannak, és a melyek még ez idő szerint készen, összegyűjtve a kultuszminiszternél még nincsenek ; vannak interpelláeziók, melyekre hivatkozott Ugron G-abor képviselő úr, melyekre nézve még a 30 nap el nem telt. Ily interpelláezió a miniszterelnökök arcz­képe tárgyában tett interpelláezió. Az inter­pelláezió május 4-én tétetett meg, a harminez nap még elmúlva nincsen. (Nagy derültség a szélső baloldalon.) Ily körülmények között, t. ház, a kormány egészen jogában van, hogy egyebek közt erre az interpelláczióra ez idő szerint nem ad fele­letet. Különben méltóztatott már a szombati ülésen ebben megállapodni, az elnök a hatá­rozalot kimondotta, úgy, hogy a kérdésben most határozatot nem is lehet hozni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Elnök: Miklós Ödön képviselő úr és államtitkár fogja az említett nyilatkozatot meg­tenni. (Halljuk! Halljuk!) Miklós Ödön államtitkár: T. képviselőház! Szemben azon járványos betegséggel, mely a Kőbá­nyán levő sertések között fellépett, és tekintettel azon felszólalásra, melyet interpelláezió alakjában Molnár Józsiás képviselő úr a ház múlt szombati ülésében előterjesztett, aföldmíwelésügyi miniszter úrnak betegsége következtében a kormány meg­bízásából a következő általános előterjesztéseket tartom kötelességemnek az ország és a kép­viselőház tájékoztatása szempontjából megtenni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az a járvány, a mely Kőbányán megállapittatott, a tudomány mai állásából kö­vetkeztetve határozottan nyugati eredetű. Ezt a betegséget Amerikában hosszabb idő óta, Angliában 1862. év óta észlelik és ez ellenében az angol hatóságok csakis 1873-ban tettek kezdeményező lépéseket, mig a törvény­hozás az 1893. évi szeptember hó 1-én meg­hozott és november hó 1-én életbelépett tör­vényével intézkedik. A vész nagy mértékben pusztított Angliában, Amerikában, később azután Dánia területén is, és pedig olyan számarányok szerint, hogy a megbetegedett sertések 40—60°/o-a hullott el ezen járványban. A vésznek különböző válfajait ismeri az angol irodalom, melyek mint swine plague, sertésvész, swine fever, sertésláz és swine cholera, sertés-kolera jelentkeznek, melyek hol együtt, hol külön-külön lépnek fel és idéznek elő nagyobb mérvű pusztításokat. Hazánkban az 1890. év óta észlelnek egyes szórványos ese­teket, melyek elhullási tüneteiből kimagyaráz­ható, hogy ezen betegséget egy karakterisztikus bacillus idézi elő, mely nagyon hasonlít a szárnyas állatok koleráit előidéző bacziílushoz. Kőbányán ez év április végén észleltek 4Á*

Next

/
Oldalképek
Tartalom