Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-481

481. országos ülés 1895. májns 24-én, pénteken. 337 dély egész tartamára a magyar államvasút fogja vezetni. Jelentem, t. ház, hogy az engedélyes a megkívánt 180.000 forint biztosítéki alapot az állampénztárba tényleg már befizette. Kérem a t. házat, méltóztassék ezek alapján a törvény­javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Miután szólni senkisem kivan, a ház elfogadja-e a javaslatot általánosságban? (Igen!) A ház elfo­gadta. Következik a részletes tárgyalás. JosipOVÍch Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czímét, 1—3-ik szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a garamberzencze-lévai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló tör­vényjavaslat (írom. 912, 915) tárgyalása. Gr, Bethlen Balázs előadó: T. ház! A garamberzencze-lévai helyi érdekű vasút kiépí­tésének terve még a nyolezvanas évek legelejére vezethető vissza, a mennyiben már akkor tör­téntek lépések az iránt, hogy ezen helyi érdekű vasút kiépítésére az előmunkálati engedély meg­adassák. Azonban az akkori közlekedésügyi mi­niszter egyetértve a pénzügyminiszterrel, még az előmunkálati engedélyt sem volt hajlandó ezen vasút kiépítésére kiadni, mert akkor még az osztrák államvasút, miut ilyen létezett, és a közlekedésügyi miniszter azon nézetben volt, hogy ezen vasút kiépítése által a magyar államvasutak hátsó forgalma nagyban fog szenvedni. Azon­felül úgy vélekedett, hogy az a magyar állam­vasút bevételén fog nagyobb csorbát ejteni az osztrák államvasutak előnyére, és hatalmi állá­sát fogja nevelni az osztrák államvasutaknak. Az osztrák államvasutak államosíttatván, 1885-ik évben íjabb előmunkálati engedélyért folyamodtak, és tényleg az előmunkálati enge­dély meg is adatott, de két részben, és pedig a Garamberzenezétől Zsarnóczáig, és a Zsarnó­czától Léváig vezetendő külön szakaszokra nézve. Az engedélyesek tényleg el is készítették, a részletterveket bemutatták, de a kereskedelmi kormány, daczára a hosszas tárgyalásoknak, nem tudott az engedélyesekkel megegyezésre jutni. Végre Kazy János barsmegyei főispán vette kezébe a dolgot, megszerezte magának az elő­munkálati engedélyt, a részletterveket elkészí­tette, és ő véle megállapodásra jutott a kormány az összes építkezési és üzletberendezési feltéte­lekre nézve. Tekintettel arra, hogy tetemes ki­sajátítási összegekkel és költségekkel állunk szemben; tekintettel arra, hogy a pálya mentén fekvő épületek tüzmentesítése szükségeltetik; továbbá azon körülményre, hogy az engedély­okmányban kiköttetik az, hogy kétméteren felüli műtárgyak kőellenfalakkal és vasfeíszerkezettel látandók el; tekintettel arra, hogy a pálya men­KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXV- KÖTET. tén tizenegy új állomás létesíttetik; és végre, hogy ezen vasút, mint másodrangú fővasút lesz kiépítendő: a kiépítési költség pályakilométeren­kint 40.049 f< Hatban állapíttatik meg. A postai ingyenes szállítás és külön segély czímén nyújtott Összegek tőkeértéke 294.000 frt; a kincstári erdőség is hozzájárul ezen vasút létesítéséhez 150.000 forinttal, a többit a helyi érdekeltség biztosítja. Mivel ezen vasút vadászati és közforgalmi szempontból is fontos, kérem a t. házat, mél­tóztassék ezen javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. Elnök: Miután senkisem jelentkezett szó­lásra, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház általánosságban a felolvasott törvényjavaslatot, igen vagy nern ? (Igen!) A ház elfogadja. Kö­vetkezik a részletes tárgyalás. JosipOVÍch Géza jegyző (olvassa a czimet, 1—3 ik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak). Elnök: Következik a közlekedési bizott­ság jelentése (írom. 913, 916) a boMvavölgyi helyi érdekű vasút tárgyában. Gr. Bethlen Balázs előadó: T. kép­viselőház! A jelen helyi érdekű vasút a magyar államvasutaknak Nagy-Eeseg állomásából indul ki és Tornánál csatlakozik a kassa tornai helyi érdekű vasúthoz. E vonal 58 kilométernyi hosz­szúságban 1,900.000 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkével létesül. Eredetileg ezen helyi érdekű vasút két részben terveztetett, tudniillik Nagy-Ecsegtőí Szendrőig. és Szendrő­től a végállomásig, Tornáig az erre vonatkozó közigazgatási bejárások annak idején külön is megtartattak, de már az 1894. évben az enge­délyezési tárgyalások együttesen ejtettek meg Nagy-Ecsegtől egészen a végállomásig, ennek értelmében lettek aztán az összes építési és üzlet­berendezési feltételek megállapítva. Az engedély­okmányban kiköttetik, hogy a Sajó hídja vas­úti és közúti forgalomra rendezendő be, azon­kívül kiköttetik, hogy a tíz méter össznyilásnál nagyobb műtárgyak legalább tégla, ellen- és szárnyfalakkal, pillérekkel építendők. Állami hozzájárulás mindkét irányban igénybe fog vé­tetni, úgy a postának ingyenes szállítása czí­mén, mint a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló, törvényesen megállapított alap terhére ; ezen hozzájárulások mindegyike ötven évre van beosztva, és tőkeértéke együttesen 300.000 forint. Az építési tőke harminczöt százaléka törzsrészvények, hatvanöt százaléka pedig el­sőbbségi részvények által biztosíttatik. Tekintettel arra, t. ház, hogy a helyi ér­dekek, főleg pedig az iparfejlesztési szempontok nagyban támogatják ezen helyi érdekű vasutak létesítését, igen kérném a t. házat, méltóztassék 4:

Next

/
Oldalképek
Tartalom