Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-478

478. országos ülés 1895. május 20-án, hétfőn. 287 indokolásban is benne van, hogy például 1893-ban csak 314 szabadalom engedélyeztetett, és hogy ebből nem keletkezhetik valami rengeteg sok per, azt előre meg lehet mondani. Ennélfogva kérem, méltóztassék a Mülek Lajos t. képviselőtársam módosítványát elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. A miniszter úr fog szólani. Dániel Ernő kereskedelmi miniszter: T. ház! Alihoz a módosítványhoz, melyet Neumann t. képviselő úr benyújtott, és a mely úgy látszik, a ház minden oldalán helyesléssel találkozik, szívesen hozzájárulok. Azonban azon módosítványt illetőleg, melyet Mülek t. képviselő úr nyújtott be, bizonyos aggodalmaim vannak. Először aggodalmam az, hogy kimondassák, hogy csupán a kúriai birák közűTnevezetessék ki a szabadalmi tanácselnöke. Ezt oly megszorításnak tartanám, melyet a mi viszonyaink között elegendöképen nem tartanék indokoltnak, mert lehetnek igen kiváló egyének ezen a téren, szakemberek, a kik akkor teljesen ki lennének zárva, hogy a szabadalmi tanács elnökei lehessenek. Azt hiszem, hogy nekünk erre igen nagy súlyt kell fektetnünk, mert utóvégre nem szabad elfelejtenünk, hogy a szabadalmi tanács a legfelsőbb fórum a szabadalmi ügyekben és igen kívánatos, hogy mindazok, a kik a szabadalmi ügyekben érdekelje vannak, teljes megnyugvást bírjanak, hogy ügyük olyan emberek kezeiben van, a kik kellő szakértelemmel és gyakorlati jártassággal bírnak ezen ügyekben. A mi a másik módosítványt illeti, hogy tudniillik a legfelsőbb bírósági ülnökök évi 500 forint díjban részesülnek, megvallom, hogy ez az 500 frt olyan hozzávetőleges összeg volt, mert azon szempontból indultam ki, hogy fordulhatnak elő különféle viszonyok, mikor a működési pótlékot az illetőkkel együttesen kell megállapítani. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy különösen a műegyetemi tanárok közül lehetnek olyan kiváló egyének, a kiknek részvétele igen kívánatos vol.ia, de hogy minő feltételek mellett vállalkoznak arra, ahhoz nekik is szavuk van, és tartok tőle, ha előre fixirozzuk a mtíködési pótlék maximumát, és ha nem is túlságos nagyságban, akkor sok kiváló erőt, kinek közreműködésére nagy súlyt fektetnék, nem nyerhetnénk meg, mert esetleg keveslik a fizetést. Máskép áll a dolog a bíráknál. A kúriai bírákat illetőleg magam is ezélszerúnek tartom, hogy felvétessék a törvénybe, hogy mennyi legyen a mtíködési pótlék. A bírói függetlenségről szóló törvény szerint ugyanis bíráink semntiféie más fizetésben nem részesülhetnek, mint a mennyi a törvényben meg van állapítva; tehát ha számukra fizetésfélét akarunk megállapítani, annak nagyságát törvényben kell megszabni. Csak az a kérdés hogy az az 500 frt, mely a bírói tagokra nézve javasoltatik, sok-e vagy kevés? Vegyük tekintetbe — se tekintetben igaza van Várady képviselő urnak, — hogy valami túlságos elfoglaltságuk nem lesz a bíráknak, mert az eddigi tapasztalás szerint évenként 60—-80 pernél több alig fordul elő. Konczedálom, hogy ezentúl több per lesz, mert több lesz a szabadalom is, a mennyiben oly szabadalmakat is be kell majd nálunk jelenteni, melyek eddig csak Bécsben jelentettek be; de semmi esetre sem lesz a szabadalmi tanács ülnökeinek annyi dolguk, hogy hetenkénti egy ülésben el ne végezhetnék. Természetes, hogy az elnöknek sok dolga lesz, mert az adminisztratív teendőket is ő viszi. Ha tehát az ülnököktől oly csekély tevékenységet kívánunk, azt hiszem, nem lehet azok fizetését oly nagy összegben megállapítani, hogy e bírák fizetése nagyon különbözzék azon kúriai bírákétól, a kik nem tagjai a Szabadalmi tanácsnak. Ép ezért állapította meg az igazságügyi bizottság az 500 irtot és ép ezért ajánlom a szakaszt én is elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr fog szólani. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! Mülek képviselő úr indítványával szemben csak azt jegyzem meg, hogy az igazságügyi bizottság súlyt vetett arra, hogy a szabadalmi tanács elnöksége ne legyen mellékhivatal, hanem tekintettel az ügy rendkívüli fontosságára, és a megszorított felebbezési forumokra is, legyen olyan állás, melynek betöltője kizárólag ennek szentelje idejét. Hogy elég dolga les?, már csak az is mutatja, hogy a kereskedelmi miniszter úr, a kit a sza badalmi hivatal feletti felügyelet illet meg, e felügyeletet a szabadalmi tanács elnöke révén fogja gyakorolni. Azért fektetett a bizottság súlyt arra, hogy a szabadalmi tanács elnöke ne meliékhivatalt foglaljon el. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A 26. §-hoz a módosítványokat következő sorrendben fogom feltenni a szavazásra. Előbb Neumann képviselő úr indítványát, minthogy Miilek képviselő úr módosítványa azzal szemben is később kerül szavazásra. Méltóztassék meghallgatni Neumann képviselő úr indítványát. Illyés Bálint jegyző (olvassa Neumann Ármin módosítványát). Elnök: Azokat, a kik Neumann Ármin képviselő úr módosítványát a 26. §. első bekez-